Mezőgazdasági hírek

Valamit visz a víz – egyedülálló módszerrel kutatják a vízbe eső növényi részek sorsát

2021. február 10., szerda

Napjainkban az élővizek minőségromlásának megállítása és visszafordítása érdekében egyre gyakrabban fordul a szakértők figyelme a vízi és mocsári növények lebomlásának vízminőségre gyakorolt hatásai felé. Ezt a területet kutatják a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusának munkatársai is, akik a vízbe hulló növényi részek lebomlásával kapcsolatban értek el előremutató eredményeket a nemzetközi szinten használt avarzsákos módszerrel.

Elgondolkodott már azon, hogy mi lesz azokkal a növényi részekkel, amelyek nem a talajra, hanem az erdei patakokba, tavakba hullanak? Vajon lebomlásuk milyen irányba mozdítja el a víz minőségét, hogyan befolyásolják annak ökoszisztémáját?

Dr. Kucserka Tamás, a MATE Környezeti Fenntarthatóság Tanszék docensének kutatómunkája rámutat, hogy a felszíni vizekbe hulló falevelek (és egyéb növényi részek) lebomlása szénforrást, ezáltal energiát is biztosít a vízben élő mikroorganizmusok számára. Vízbe kerülve a levél vízoldható vegyületei egy nap alatt kioldódnak, tömegének akár 25%-át veszítve el ezzel. A szakember rámutatott, hogy különböző fafajok levelei, mint például a tölgyé, a nagy lignin tartalom miatt sokkal nehezebben és lassabban bomlanak le, ellentétben a fűz leveleivel. A MATE kutatójának vizsgálatai az avaron előforduló gombák fajszámának és biomasszájának meghatározására is kiterjednek. A szakember megfigyelései alapján az avar lebontásában a vízi gombák is fontos szerepet kapnak, különösen a hidegebb időszakokban, hiszen ekkor sokkal intenzívebben képesek működni.

Forrás: Dr. Kucserka Tamás



Simon Szabina, a MATE doktorandusza ugyanebben a témában tett megállapításokat, viszont a fiatal kutató a Balaton Keszthelyi-öblében és a Kis-Balaton Ingói berkében található állóvizekre összpontosított. Vizsgálata középpontjában a közönséges nád ökológiai jelentősége áll, elsősorban az állóvizek tisztulása szempontjából. Bár rendkívül sok tanulmány foglalkozik a nád víztisztítási folyamatainak leírásával, azzal viszont már jóval kevesebb, hogy a növény elhalása után milyen folyamatok játszódnak le pontosan a vízi ökoszisztémában. A doktorandusz kutatásából kiderül, hogy a növény egyes részeiből a vízbe kioldódó nitrogén és foszfor mennyisége jelentősen befolyásolja a víz minőségét.

Forrás: Dr. Kucserka Tamás

A különböző növényi részek lebomlási ütemének vizsgálatát mindkét kutató az úgynevezett avarzsákos módszerrel végezte, amelyet nemzetközi szinten is elterjedten használnak.

A módszer lényege, hogy különböző lyukbőségű zsákokba töltenek előre meghatározott tömegű avart (vízi makrogerinctelen szervezetek jelenlétében és azok hiányában), melynek fogyása nyomon követhető. A behulló avar mennyiségét avarcsapdákkal határozzák meg, amelyek olyan fém vagy fa keretre rögzített zsákok, amik könnyedén átengedik a vizet, viszont a fákról lehulló, illetve az oldalról besodródó leveleket összegyűjtik. A csapdákat egy adott szakaszra véletlenszerűen helyezik el, majd a keret méretének és a vizsgált terület nagyságának függvényében kiszámolják a növényi részek éves behullásának mértékét 1 négyzetméterre vonatkoztatva. Természetesen a csapdákba hullott avart megfelelő időközönként üríteni kell, így az avarfajtákat szétválogatva a pontos összetétel is megmondható.

Forrás: agroforum.hu