Állattartás

Állattartók esetén kiemelt kérdés jelenleg, hogy fenntartható-e a takarmányellátás biztonsága. Emiatt megindult a lehetőségekhez képesti készletezés, főleg azoknál a gazdaságoknál, ahová Olaszországból érkezik a takarmány.

Mivel több jelentős (keveréktakarmány-gyártásban felhasznált) alapanyag Kínából érkezik (pl. aminosavak, vitaminok), a korábbi korlátozó intézkedések miatt ezek már jelenleg is magasabb áron érkeznek (alapanyagonként változó, de általában 50-80 százalékos emelkedést jelent). Középtávon számolni kell bizonyos termékek fizikai hiányával, mely a termelési paraméterek romlását, a kibocsátás csökkenését eredményezheti minden termékpályán.

A NAIK AKI információi alapján a hazai keveréktakarmány-gyártók egy része már egész évre leszerződött, és beszámolóik szerint a szállítások eddig rendben zajlottak. Olaszországból még a március 9-ei héten is indult szójaszállítmány Magyarországra. A helyzet azonban egyik pillanatról a másikra változhat itt is.

A másik jellemző probléma a piacok átmeneti megszűnése, elérhetetlensége, mely jelenleg az egyes területeket különböző mértékben érinti. A legsúlyosabb helyzet egyértelműen a bárány kapcsán állt elő, ahol éppen a csúcsidőszak előtt állunk; a kisebb súlyú állatokra vonatkozóan az export csúcsa a húsvéti időszakra esik (a teljes export 30-40 százaléka). Bár itt a kereslet még megvan, a szállítás akadozik, a fuvarozók attól tartanak, hogy nem tudnak visszafelé belépni az országba, illetve hogy karanténba kerülhetnek. 2019 első három negyedévében az élő juhok exportvolumene 5,4 százalékkal nőtt, az export átlagár-növekedése mellett 39,5 millió eurós aktívumot elérve. Amennyiben az idei, húsvéti időszakban a szállítási korlátozások nem kerülnek feloldásra, úgy várhatóan a tavalyi eredmények nem lesznek megközelíthetőek, és az ezen állatokkal foglalkozó gazdaságok rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek.

További változást okoz a megszokott üzletmenethez képest, hogy amennyiben az így értékesített állatok nem kerülnek elszállításra, később esetleg Európán kívüli piacokra lehet értékesíteni a nagyobb súlyú állatokat.

Szintén súlyos helyzet állhat elő a szarvasmarha, valamint a sertés esetében. Bár itt kisebb mértékben megoldás lehet az állatok további hizlalása, tenyésztésben tartása, ám az egyrészt jelentős többletköltséggel jár (tartási költség, technológiaváltás), másrészt alacsonyabb felvásárlási árakat eredményez(het).

A hazai vágóállat-termelés mintegy kétharmadát kitevő baromfiágazat – jelentős exportorinetáltsága miatt (170-180 százalékos önellátottsági szint) – szintén komoly értékesítési problémákkal nézhet szembe; az ok hasonló, mint az előbb vázolt pontban, a volumen azonban
vélhetőleg lényegesen nagyobb.

Az ágazatra jellemző magasabb munkaerő-igény egyben magasabb kockázatot is jelent, amennyiben egy-egy vágóponton vagy telepen belül valaki megfertőződik a kollégák közül. Ez súlyos problémákat okozhat, az állatokat etetni, gondozni kell, ellenkező esetben komoly károk keletkezhetnek, amit csak nagyon lassan lehetne helyreállítani, így ezen a területen kiemelten fontos a megfelelő védőfelszerelés biztosítása. Ezzel együtt amennyiben mégis karantént kell kialakítani, az történhet a telepen belül, hiszen így biztosított lehet az állatok ellátása. Ekkor a
munkavállalók ellátásával kapcsolatos költségek merülhetnek fel.

Az enyhe tél miatt az átlagosnál nagyobb mértékű a tejtermelés, ami a kereskedelem, a logisztika és a feldolgozás problémái miatt gyorsan fölösleget jelenthet, amit szintén kezelni kell. A termelők szempontjából nagyon fontos, hogy az állatállományt megvédjék, minden megtermelt liter tej feldolgozásra kerüljön, és ne keletkezzenek nehezen pótolható veszteségeik.

Jelenleg nagy mennyiségű étkezési hal van a hazai piacon (elsősorban ponty), amit jelentős részben külföldi exportra és emellett hazai értékesítésre szánnak a termelők. Az árak már jelenleg is nyomottak, amit tovább ronthat a külföldi piacok bezáródása. A legfontosabb intézkedés ezen a területen is először az áruszállítás biztonságának, folytonosságának fenntartása, az állandó tájékoztatás, valamint a későbbiekben az esetleges kártalanítás.

Ezzel együtt arra is fel kell készülni, hogy mihamarabb újra tudjuk indítani az exportunkat. Kínában jelentősen megemelkedtek az élelmiszerárak (+22 százalékkal tavalyhoz képest, de a sertéshús ára 135 százalékkal emelkedett februárban a tavalyi szinthez képest), ennek csökkentéséhez jelentős importra lesz szüksége, ami egyben lehetőséget is jelent számunkra.

Forrás: agroforum.hu