Mezőgazdasági hírek

Vadkár-kalkulátor – Szoftvert teszteltünk a vadjárta kukoricatáblán

2021. november 26., péntek

Egyszerűen, a terepen használható, szakmailag minden igényt kielégítő, a hivatalos vadkárfelmérési útmutatón alapuló vadkár-kalkulátor szolgáltatással segíti a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak munkáját – és legfőképpen megegyezését – a Vadkárszakértők Nonprofit Kft. Az ötletgazdával, Varga Zoltán igazságügyi szakértővel egy Komárom-Esztergom megyei területen teszteltük le az online programot. A becslés során sok kérdésemre kaptam választ, a végeredmény pedig egy nagyon hasznos, részletes, a megegyezésben tényleg segítő összesítő lap lett.

Itt vagyunk egy jelentősen károsított kukoricatábla mellett, amelyben perceken belül megkezdjük a vadkár-becslést. De mielőtt elindulnánk a mérőszalaggal és a tablettel, beszéljünk arról, hogy mi is volt a célotok a vadkár-kalkulátorral.

Szakértőként gyakran találkozunk olyan helyzettel, amikor a gazdálkodó és a vadászatra jogosult csak azért nem tud megegyezni, mert az igénytámasztás vagy éppen a kártérítési ajánlat nincsen megfelelően kidolgozva. Ilyenkor a felek sokszor feleslegesen hajszolták bele magukat – és egymást – egy olyan eljárás-rengetegbe, ami során nagyon komoly összegeket kell kifizetniük. Ezekben az esetekben szakértőként is kellemetlen eljárni, még ha a mi munkadíjunkat a kirendelő hatóság mindenképpen megtéríti. Nem ritka, hogy olyan üggyel kell foglalkozunk, aminél a kártérítés végül kisebb összeg lesz, mint a szakértői költség. A „révészt” azonban végül valakinek mindig ki kell fizetnie. Ezért döntöttünk úgy, hogy adunk egy lehetőséget a gazdálkodóknak és a vadászatra jogosultaknak, hogy megalapozott adatok segítségével rendezhessék a vitás kérdéseiket egy vadkár-ügyben.

Ehhez ajánljátok tehát a honlapotokon elérhető vadkár-kalkulátort. De miben más ez, mint akár egy kockás füzet?

A vadkár-kalkulátorral akár egyedül, akár közösen is felmérhető az adott tábla, méghozzá egységes módszert alkalmazva, a hibalehetőségeket minimalizálva. Nem kell a szükségesnél többet foglalkozni a kérdéssel, és az adatok bevitele után azonnal kész eredményt kapunk, ami alapot adhat a megállapodáshoz – akár a tábla szélén is.

A legjobb, ha a két fél együtt végzi el a felmérést, de ha csak a gazdálkodó vagy csak a vadászatra jogosult veszi fel az adatokat, a kapott eredmények így is segíthetik a korrekt igény vagy ajánlat meghatározását. Ez később azért is jelentőséggel bír, mert az eljárásnál nem mindegy, hogy a korábban is említett „révészt” kinek kell megfizetnie: fele-fele arányban vagy csak az egyik félnek.

Fontos megjegyezni, hogy a program nem képes a kármegosztás kialakítására, ahhoz mindenképp kell egy független külső személy, aki mindezt értékeli. De a tábla szélén kapott adatok arra már alkalmasak, hogy megegyezés születhessen. A kapott érték nem azt jelenti, hogy forintra pontosan ennyiben kell megegyezni, az csak ahhoz kell, hogy a felek le tudjanak ülni egy asztalhoz, és kulturált módon megbeszélhessék a kérdést. Úgy gondolom, hogy érdemes figyelembe venni az „élni és élni hagyni” elvet. Ha sikerül megállapodni, akkor a programon keresztül egy egyezségi dokumentumot is letölthetnek a felhasználók. Ez egy jogászok által összeállított formanyomtatvány, amiben a saját adatokat, illetve a megállapodásban szereplő kárösszeget beírva, két tanúval jegyeztetve, hivatalossá válnak a megbeszéltek. Mindez anélkül valósítható meg, hogy szaladni kellett volna bármilyen hatósághoz, például a jegyzőhöz. Anélkül, hogy várni kellene arra, hogy a szakértő megjelenjen a táblánál.

Dolgoztak a vaddisznók, a terület jelentős részén láttunk törött kukoricaszárat

Az idő pedig a betakarítási szezonban nagyon fontos szempont. Nem szerencsés, ha például a kukorica még hetekig lábon áll egy hosszadalmas eljárás miatt, miközben a terménynek már a szárítóban vagy a raktárban lenne a helyük.

Így van, de ki kell emelnem, hogy az idő mellett pénzt is spórolhatnak a felek. Ugyan a mi programunk sem ingyenes, de egy szakértői költségnél sokkal kisebb összeggel lehet számolni. A csomagtól függően 4500 és 3000 Ft nettó költséggel kalkulálhatunk ki egy darab táblát. Mi, szakértők, normál esetben egy 1 hektáros táblát is 40-50 000 forintos szakértői díj mellett tudunk felmérni, hiszen a minimálisan felmérendő mintaterületek száma legalább egy munkaórát kitesz, és ehhez jönnek a további költségek is. Ha a fent említett szakértői díjat vesszük alapul, akkor a vadkár-kalkulátor használata ennek kevesebb mint 10 százalékába kerül.

De a vadkár-kalkulátor nem veszi el a munkátokat?

Sajnos, ettől nem kell tartanunk, mert mindig lesznek vitás esetek. A vadkár-szakértők ugyanakkor a szezonalitás miatt országosan nagyon túlterheltek, és ezért egyszerűen nem tudunk mindenhol ott lenni. Éppen az lenne az egyik cél, hogy ne is legyünk ott mindenhol. Főleg, hogy jellemzően a kisebb területeknél van nagyobb esély a megegyezésre, és mi ezt szeretnénk segíteni. Mindeközben egyébként azt is látjuk, hogy a legtöbb konfliktus személyes eredetű, és ezekben az esetekben akkor sem fognak leülni egy asztalhoz a felek, ha mi ott vagyunk. Ahol viszont csak azon múlik a korrekt egyességi alap, hogy nincsenek mindenki által elfogadott eredmények, ott a program máris hatékony lehet – akár a közreműködésünk nélkül is.

Varga Zoltán, a vadkár-kalkulátor ötletgazdája éppen elmagyarázza számomra, hogyan kell felvenni az aktuális tábla adatait

Most már tényleg nagyon kíváncsi lettem arra, hogy miként is működik gyakorlatban a vadkár-kalkulátor. Komoly szakértelem kell a használatához?

Úgy gondolom, hogy nagy szakértelemre nincs szükség. A program egyszerű, próbáltuk úgy lefejleszteni, hogy bárki képes legyen használni. Az oldalon egyébként minden leírást megtalálhatnak a felhasználók, kezdve azzal, hogy miként kell egy mintaterületet kijelölni, ahhoz milyen eszközök szükségesek.

Nekünk mire lesz szükségünk?

Igazából egy tabletre vagy egy okostelefonra és egy mérőszalagra, de látni fogod, hogy a hatékonyság fokozása érdekében használok még néhány segédeszközt. De bebizonyítom neked, hogy mennyire nem bonyolult az adatrögzítés, és azt te fogod elvégezni.

Ha jól látom, akkor az első feladat a tábla felvitele a programba. A regisztráció után az „új kalkuláció kezdése” gombra kattintva már indulhat is a folyamat. Rögzíthetjük a községhatárt, a helyrajzi számot, a kultúrát, a haszonnövény sortávolságát. Látom, hogy a növénylista legördíthető. Ezt mi alapján állítottátok össze?

Szerepelnek benne a kalászosok, a cirok, a kukorica, a napraforgó, tehát minden olyan kultúra, ami nagyobb vetésterülettel rendelkezik, és a vadkár szempontjából jelentőséggel bír. A repcét nem véletlenül hagytam ki a felsorolásból, hiszen annak valamivel bonyolultabb a felmérése, a gazdálkodók jelentős része nem biztos, hogy ezt el tudná végezni. Így ezt nem is integráltuk a rendszerbe.

A tábla adatainak felvétele 

Kiválasztottuk tehát a táblánkat, megadtuk a vetésterület nagyságát és a haszonnövényünket is. Ez jelenleg kukorica. Ezután a sortávolságot is be kell írnunk.

Igen, ebben a kukoricában ez 75 centiméter. Láthatod, hogy a program rögtön jelzi nekünk, hogy a mintaterületünk az adott sorokban 13,33 méter hosszú lesz, ezen a szakaszon kell leszámolni az összes és a károsított tövet. A program az egységes vadkárfelmérési útmutatóra épül, annak módszertanát használja.

Akkor induljunk is el az első mintaterületünkre, aminek megtalálásában a kalkulátor segít…

A munkát megkezdve Zoltán egy rugós merőszalagot rögzít a 0 ponthoz, majd elkezdünk sétálni a sor mellett. Egy, kettő, három, négy… – mondja, miközben néha kattanás is hallatszik. A hangot adó nyomólapos számláló a munkát gyorsítja meg, hiszen nem kell külön odafigyelni a károsított kukoricák mennyiségére, hiszen azoknál csak egy ujjmozdulatra van szükség, és 13,33 méter múlva leolvasható az eredmény.

Számolunk a mintaterületen, hamarosan két adatot kapok, amit feljegyzek a tableten is működtethető vadkár-kalkulátor táblázatában

Meg is érkeztünk az első mintaterületünk végére, amiből egyébként összesen 20 darab lesz a kalkulátor szerint. Két oszlopot látok a táblázatunkban, ami egyelőre üres. Az elsőbe az összes tőszámot kell beírnom, a másodikba pedig a károsítottak számát.

Így van, az első adat 68, míg a számlálóm 49-et mutat.

Ez nem egy kellemes arány…

Nem, de itt még nincs vége az első mintaterületen elvégzett munkának, hiszen termésmintát is kell gyűjtenünk. A gyakorlatban azt szoktuk ajánlani, hogy következetesen a mintaterület legvégétől számított első ép termés legyen az. Előfordulhat olyan mintaterület, ahol minden tő károsított, és nem tudunk termésmintát gyűjteni. Ezekben az esetekben ezt hagyjuk ki, ne szedjük le a csövet a szomszéd sorból se, inkább legyen eggyel kevesebb. Ahol nem tudjuk a szisztematikus módszert követni, ott 100%-os károsítást kell feljegyeznünk.

Elvégre a 0 is egy eredmény. Itt azonban most letörhettem a termésmintát is. Haladhatunk tovább?

Igen, következik a második mintaterület, aminek megtalálásában szintén segít a kalkulátor.

A kárbecslési munkával gyorsan haladunk a kellemes őszi napsütésben, az adatok pedig gyűlnek a tableten látható táblázatban. “65 az összes, 3 a károsított” – kapom a következő adatpárost, amit már pötyögök is be. Szépen telnek a sorok, ez már a 8. mintaterületünk.

A mintaterületek táblázata

Látszott is, hogy ez sokkal kedvezőbb képet mutat, mint például az első mintaterületünk. De ettől még fontos megjegyezni, hogy a szemre nem szabad hagyatkozni egy ilyen felmérés során.

Pontosan. Nem szabad, hogy a szemünk elvigyen minket bármilyen irányban. Szigorúan tartanunk kell magunkat ahhoz, hogy melyik sorra, és hányadik lépésre jön ki a mintaterületünk 0 pontja. Függetlenül attól, hogy a mellettünk lévő sorok kevésbé vagy jobban károsítottak, nem szabad eltérnünk. Ha ezt tennénk, máris befolyásolnánk a felvételezést. Természetesen kapnánk akkor is egy eredményt, de az nem biztos, hogy közel állna a valósághoz, amiből később még probléma adódhat.

Tablettel, okostelefonnal végzett terepi munka során adódik a kérdés, hogy mi történik akkor, ha például itt, a nyolcadik mintaterületen megszűnik az internetkapcsolat, lemerül a készülék?

A program folyamatosan fut. Amikor karaktereket ütsz be, akkor gondoskodik arról, hogy ezeket eltárolja. Ha tehát bármi történne, például lemerülne az eszközöd, vagy éppen kikapcsolna, megszakadna az internetkapcsolatod ugyanonnan tudod folytatni a kalkulációt, ahol megszakítottad. Mindaddig a kredited sem használódik fel, csak zárolva lesz, amíg be nem fejezed a kalkulációt.

Közben számolunk a következő mintaterületünkön, kattog a nyomólapos számláló, és már ebből érezhető, hogy itt is nagy lesz a vadkár mértéke. Most azonban a korábbiakkal ellentétben nemcsak a vaddisznók enyhén szólva sem áldásos tevékenységének nyomát találjuk meg, hanem a gímszarvas csőrágása miatt kialakult golyvás üszögöt is. Az pedig hiába kedvelt csemege Mexikóban, a tesztelésünk helyszínéül szolgáló kukoricatáblában sem a gazdálkodó, sem a vadászatra jogosult nem örül a jelenlétének. Hallatszik tehát az újabb kattanás…

A gímszarvas csőrágása következtében megjelenő golyvás üszög komoly problémát okoz a kukoricatáblán 

Időközben végeztünk az utolsó mintavételi helyszínünkkel is, méghozzá a W másik szárán, merthogy ilyen alakban haladtunk.

Így van, a tábla egyik oldalától a másik oldaláig „pattogtunk”, hiszen mint azt korábban is említettem, az egységes vadkárfelmérési útmutató módszertanát alkalmazzuk, és ebben a mintavételi pontok W alakot rajzolnak ki a táblán. Miután az adatok felvételét befejeztük, és a táblázatunkat megtöltöttük az adatokkal, visszatérünk a terepjáróhoz, ahol elvégezzük a begyűjtött termésminták vizsgálatát.

Elindulunk tehát a jármű felé, ahol lemérjük a begyűjtött szemek súlyát, illetve a nedvességet is feljegyezzük. Zoltán először egy vödröt készít elő, amibe morzsolni kezdeni a kukoricát.

Bár 20 mintavételi pontunk volt, végül csak 19 csövünk van.

Így igaz, ahogy erről beszéltünk is, sajnos, vannak olyan mintavételi területek, ahol a károkozás 100 százalékos. Mivel a mi esetünkben is volt ilyen, innen nem tudtunk csövet törni.

Igencsak változatos méretű termésminták a felmért területről. Három csövet már lemorzsoltunk, az egyik mintaterületen pedig a károsítás 100 százalékos volt, így onnan nem is tudtunk mintát begyűjteni

Azt is látni, hogy elég heterogén volt a csövek mérete és a szemek minősége is.

Igen, a csövek jól szemléltették, hogy jelentős különbségek vannak táblán belül is. Éppen ezért fontos, hogy ne térjünk el a módszertől se a termésminta szedésénél, se a mintaterület kijelölésénél. Ha éppen arra jön ki, akkor szednünk kell a rossz csövekből is, még ha a gazdálkodó számára az nem olyan kedves. Le kell szednünk az adott csövet akkor is, ha az apró, és akkor is, ha az szép, fejlett, mert ez fogja adni a tábla átlagát.

A mérleg 2640 grammot, a szemnedvesség-mérő pedig 15,7 százalékot mutat. Az adatokat felviszem a vadkár-kalkulátorba, megadom még a felmérés dátumát, valamint az aktuális termésárat is az AKI-PAIR adatai alapján. Ez október adott napján 90 371 forint.

A mérési eredmények beírása

Megvan az eredmény, a felmért vadkár értéke valamivel több mint 2 millió forint…

Pontosan, és itt már minden olyan jogszabályban rögzített fel nem használt költség levonódott, ami nem terheli a gazdálkodót, illetve a 10%-os természetes önfenntartási érték is. Tehát ezen sem kell sokat gondolkodni, a kalkulátor egy kész végeredménnyel lát el bennünket.

A program előnye még, hogy az adatlapon minden egyes mintaterületnek megjelennek a felmért adatai. Utólag is visszaellenőrizhető, hogyan számoltunk. A PDF tartalmaz egy részletes számítási adatlapot, amin látható, hogy milyen termésszám van a táblában hektáronként, mennyi az átlagos termőtőszámon lévő szemtömeg. Ezeknek az adatoknak a felhasználásával számítja ki a hozamot, amit a betakarítási veszteséggel csökkent, illetve betárolási nedvességre visszaredukál, és ebből kiszámolja, hogy mennyi az a kieső termésmennyiség, ami a vad károsításából keletkezett. Segítség lehet ez a jegyzői eljárásban kirendelt szakértőnek is, aki teljes értékű jegyzőkönyvet tud számítási hiba nélkül kiállítani a tábla szélén, ahogy azt elvileg el is várja a jogalkotó.

A részletes eredménylap

Tényleg nagyon részletes a végeredményként kapott adatlap, ami sok mindenre megoldást jelenthet.

Valóban, de mindent nem tud megoldani a kalkulátor. Ha a terhek egy részét leveszi a vállakról, és nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gazdálkodó és a vadászatra jogosult között az a viszony, ami jelenleg nem túl rózsás, egy kicsit javuljon, és egymás partnerei tudnak lenni, akkor úgy gondolom, hogy célt értünk a programmal.

Ehhez én csak sok sikert tudok kívánni itt a kukoricatábla mellett.

A vadkár-kalkulátor elérhető a www.vadkarszakertok.hu oldalon!

Forrás: agroforum.hu