Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.
A Budaörsi őszibarack intenzív illatú, aromaanyagokban gazdag, zamatos gyümölcs, melynek sajátos jellemzői a pirosas fedőszín, a molyhos héj, a nem túl kemény hús és a leveses állomány. A Budaörsi őszibarack minősége a termesztési kultúrának és az emberi szaktudásnak is köszönhető. Budaörsön és környékén az őszibarack nemesítés hagyománya a XIX század végére nyúlik vissza. A területen termesztett őszibarack fajták az ott meghonosított fajtákból és a területre szelektált fajtákból kerültek ki. Az emberi szaktudás napjainkban is meghatározó szerepet játszik a kézzel való ritkítás, a tapintásos érettség vizsgálat és a kézi szedés során.
A Budaörsi őszibarack termőterülete lankás dombokon és déli fekvésű lejtőkön fekszi, ahol a jellemzően magas napsütéses órák száma nagy napi hőingadozással párosul, ami kedvez a gazdag zamatanyagok és a pirosas fedőszín kialakulásának. A gyümölcs üde savassággal párosuló édes íze és intenzív illata a szerves anyagokban és mikroelemekben gazdag termőtalajnak köszönhető. A gyümölcs leveses állománya az érési időszakra eső csapadékmennyiség hatására alakul ki. A földrajzi árujelzők használata olyan eszköz az előállítók kezében, amely komoly gazdasági előnyt jelenthet. A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező termékeké. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának keretében további 17 új földrajzi árujelző uniós oltalmára irányuló eljárás van folyamatban, elsősorban a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a regionális pálinkák köréből.
Forrás: agroforum.hu