Fotó: Rimóczi Irén
A korábbiakhoz hasonlóan húsvét hosszú hétvégéjén megkezdték a görögdinnye-palánták kiültetését a fóliaalagutakba. Mind többen termesztenek hibrideket, ami minőségbeli javulást is hoz.
Körülbelül 4800 hektáron termesztünk görögdinnyét, ennek közel kétharmadát a békési és szabolcsi termőtájon. Ezek mellett főként Baranyában, Tolna-Fejér megyében, valamint a Heves-Jászságban összpontosul a termesztés, a sárgadinnyéé pedig Bács-Kiskunban.
Az utóbbi években a békési termőtáj zsugorodott, a szabolcsi hatalmasat növekedett, a kisebb területeken pedig állandósult a termesztés.
Az utóbbi jellemzően annak köszönhető, hogy azokból megbízható hazai vevőknek szállítanak jobbára szerződéses viszonyban, avagy erős, közvetlen értékesítési csatornákat (piacok, saját árusítóhelyek) alakítottak ki. A nagyobb termőtájakon ugyanakkor a tetemes termésmennyiség és az esetleges tömeges „együttérés” komoly piaci zavarokat okozott. Szűkült az exportlehetőség, túlkínálat alakult ki itthon, ez pedig árzuhanáshoz, bevételkieséshez vezetett.
A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének vezetősége szerint a vetőmageladások és a nevelt palánták száma 10-20 százalékos területcsökkenésre utal Békésben. Hogy pontosan mekkora lesz a visszaesés, az majd csak a területalapú támogatások igénylésének összesítéséből derül ki. A szabolcsi termesztők többsége az augusztusi, kései szezonra készül, így az ottani termőterületről még nem lehet biztosat mondani, bár a szakemberek várnak némi csökkenést.
Fotó: Rimóczi Irén
Az őszi-téli gazdafórumok eredményei azonban már látszanak: a termesztők az elmúlt évekhez képest várhatóan nagyobb mértékben választják a hibrideket a konstans fajtákkal szemben. Ez minőségbeli ugrás, és kezdete a görögdinnye-piac egységesítésének.
A koronavírus megjelenésekor, márciusra a termelők többsége már megtervezte tevékenységét, beszerezte hozzá a szükséges eszközöket, befektetésének közel 80 százalékát beletette a termelésbe. Innen jellemzően nincs visszaút, bizakodni kell. A palántanevelési, ültetési munkákat már megkezdték, júniusig azonban még van idő a piacszervezésre; fontos, hogy folyamatosan tájékoztassuk a régi és leendő, új partnereinket is arról, hogy készek leszünk a folyamatos ellátásra.
A koronavírusos időszak lehetőséget teremthet arra, hogy minőségi áruval visszahódítsuk az időszakosan elveszített külpiacainkat.
Ehhez azonban minden eddiginél nagyobb a termesztők, az exportőrök és a kereskedők felelőssége, hogy kizárólag megfelelő érettségi állapotú, a minőségi szabványoknak mindenben megfelelő dinnyéket kínáljanak.
A fóliaalagutas dinnyék kiültetése után a palántanevelő sátrakban is újraindul a munka. Készülnek az oltott dinnyék a kései ültetésre: egy hónap múlva várhatóan már a szabadföldi állomány is palántázható. Ez a szakaszolás teszi lehetővé, hogy júniustól szeptemberig folyamatos legyen a kiváló ízű magyar dinnyék kínálata.
Fotó: Rimóczi Irén
A termelők abban is reménykednek, hogy a vírushelyzet még inkább ráébreszti az embereket, hogy milyen fontos a hazai termékekbe vetett hit, és türelmesen megvárják a mézédes magyar görög- és sárgadinnyéket. Vásárlásukkal családjuk egészségét és a termelők fennmaradását egyaránt támogatják.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
