Július 29-én az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent az EU 2024/1991-es rendelete, amely a természet helyreállításáról szól. Ez a rendelet augusztus 18-án lép hatályba, húsz nappal a közzététel után. A jogszabály megszületése hosszú politikai és szakmai viták eredménye, mivel bár a célkitűzések széleskörű támogatást élveztek, a megvalósításhoz szükséges eszközök kérdése már több ellentétet váltott ki. Az alábbiakban összefoglaljuk a mező – és erdőgazdálkodás ágazatokat érintő legfontosabb előírásokat.
A rendelet 11. cikke részletezi a mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállításával kapcsolatos elvárásokat, melyeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is közölt. A tagállamoknak olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek lehetővé teszik, hogy 2030. december 31-ig a mezőgazdasági ökoszisztémák tekintetében a rendeletben meghatározott három kulcsindikátorból legalább kettő terén növekedő tendenciát érjenek el. Ezek az indikátorok a következők:
Ezen kívül a tagállamoknak olyan helyreállító intézkedéseket is be kell vezetniük, amelyek biztosítják, hogy a közönséges mezőgazdasági madárfajokra vonatkozó nemzeti index 2025. szeptember 1-jén mért szintjéhez képest előre meghatározott növekedést érjen el. Azokban a tagállamokban, ahol a madárpopuláció jelentősebb mértékű csökkenést mutatott a múltban, a rendelet szigorúbb előírásokat támaszt. Ezek a tagállamok a következők: Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Magyarország, Hollandia és Finnország.
Továbbá, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a mezőgazdaságilag hasznosított, lecsapolt tőzeglápok helyreállítása érdekében, beleértve az elárasztással történő helyreállítást is.
A rendelet 12. cikke az erdei ökoszisztémák helyreállításával kapcsolatos követelményeket tartalmazza. A tagállamoknak 2030. december 31-ig olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a közönséges erdei madárfajokra vonatkozó nemzeti index növekedjen. A tagállamoknak a rendeletben meghatározott hét mutatóból legalább hat tekintetében javuló tendenciát kell mutatniuk, amelyek a következők:
Ezeken túlmenően a rendelet előírásokat tartalmaz a beporzók védelmére (10. cikk) és a természetes vizek megőrzésére (4., 5. és 9. cikk), amelyek közvetve hatással vannak a mezőgazdaságra és az erdőgazdálkodásra is.
A beporzó populációk védelme érdekében a rendelet felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy további jogi intézkedéseket hozzon. Ezek célja, hogy tudományos alapokon nyugvó monitoringrendszert hozzanak létre, amely lehetővé teszi a beporzók populációinak változásainak mérését, és biztosítja, hogy 2030-ra növekedést érjenek el, valamint ezt a növekvő tendenciát 2030 után is fenntartsák.
A természetes vizek védelmének kiemelt eleme a folyók természetes összeköttetésének és az árterek természetes funkcióinak helyreállítása. A tagállamoknak nyilvántartást kell készíteniük a felszíni vizek összeköttetését gátló mesterséges akadályokról, és meg kell határozniuk azokat, amelyeket el kell távolítani. Különös figyelmet kell fordítani az elavult akadályok felszámolására, különösen azokra, amelyek már nem szükségesek a megújulóenergia-termeléshez, a belvízi hajózáshoz, vízellátáshoz vagy árvíz védelemhez. A cél, hogy 2030-ra legalább 25 000 kilométernyi folyószakaszon helyreállítsák a szabad vízáramlást az Európai Unióban.
Forrás: Agrárszektor
