A 2017 végén megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat előírta többek közt az öntözési kataszter készítését. Annak részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a felszíni vízzel jelenleg kielégíthető hatásterületen végzett el vízigényfelmérést, amely során a gazdálkodók közel 300 ezer hektár öntözésére jeleztek új igényt.
Ehhez kapcsolódóan 2018 őszén jelent meg a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztésről szóló – a végrehajtási tervnek minősülő – kormányhatározat, 17 milliárd forint éves kerettel a 2020-2030 közötti időszakra. Ez elsősorban a vízkeresleti oldal fejlesztését biztosítja, többek között közel száz beruházás előirányzásával és további feladatok meghatározásával.Mindezen túlmenően a napokban jelent meg az öntözési célt szolgáló feladatok és fejlesztések végrehajtásához szükséges többletforrás biztosításáról szóló kormányhatározat. Eszerint félmilliárd forint többletforrásból jöhet létre az öntözési ügynökség, valamint az öntözési ügynökségre vonatkozó és az önkéntes termelői öntözési közösségek működését segítő részletes szakmai koncepció megalkotása.
Közel 34 milliárd forint jut az eredményes működést támogató infrastrukturális, eszköz- és humánerőforrás-hiány feloldására, 600 millió forintból az állami főműveket és a mezőgazdasági földterületek között elhelyezkedő helyi érdekeltségű közcélú vízi létesítményeket mérik fel.
További nemzeti forrásokat különített el a kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban
További feladatként az állami tulajdonban lévő öntözési célra felhasználható vízgazdálkodási rendszerek közé beékelődő, nem állami tulajdonú csatornaszakaszok felmérése, az aszálykár-elhárítási rendszernek a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe önálló pillérként beépítési lehetőségének megvizsgálása történik meg.
Mintegy 300 millió forint többletforrás jut a Szarvas városában az öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központ kialakítása lehetőségének megvizsgálására, a Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ együttműködésében.
Ezeken túl jut forrás a közép- és a felsőfokú képzéshez kapcsolódó mezőgazdasági vízgazdálkodási képzési és ösztöndíjas program kidolgozására, valamint a talaj- és vízgazdálkodási kutatási és innovációs tématerület Innovációs és Kutatási Alapból támogathatóságának megvizsgálásra. Az előirányzott feladatok végrehajtásának határidői 2019 első felére datálódnak.