Az idei év első negyedévében jelentősen emelkedett az afrikai sertéspestissel fertőzött esetek száma Kelet-Európában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy továbbra is kevés a házisertés-állományban észlelt fertőzés, Magyarországon egyetlen sertéstelepen sem mutatták ki egyelőre a kórt.
Az Állatbetegségek Értesítési Rendszere, valamint az Európai Unió által gyűjtött adatok alapján az idei év első negyedévében összesen 4085 ASP-s esetet rögzítettek egész Európában. Ez az érték kiteszi a komplett tavalyi év összes megbetegedésének a 60 százalékát. (A lengyel és a magyar arány a 70 százalékot is eléri, míg Romániában meghaladja az 50 százalékot.)
Fontos figyelembe venni – és ez hamis képet is adhat valamelyest -, hogy azokban az országokban, ahol a fertőzés értéke magasabb, ott intenzívebb az elrendelt vaddisznó vadászat, ahogy az elhullott állatok keresése is.
A gyakoribb tesztelések az esetszámok emelkedését vetíti előre, ugyanakkor azokban az országokban, ahol kevesebb energiát fordítanak a tesztelésre, keresésre, vadászatra, mint Ukrajnában vagy Fehéroroszországban, ott értelemszerűen alacsonyabb szinten marad a fertőzöttségi arány.
A házi sertések esetében kimutatott ASP fertőzés az év első negyedévében 11 százalékot tesz ki. Ennek jelentős mértékét a román gazdaságok adják, főként a háztáji sertéstelepek.
Az afrikai sertéspestis a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, test-szerte vérzésekkel járó, vírusos betegsége. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznóhullában hónapokig fertőzőképes marad.
A fertőzött állatok 90 százaléka egy héten belül elpusztul, ugyanakkor állományon belül az állatoknak csak 10-15 százaléka fertőződik meg egyszerre.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
