Lehet hogy a jövőben a világításhoz nem kell majd sem fényforrás, sem áramforrás? Speciális nanorészecskéket juttattak élő növénybe, vízi tormába, így az a magában tárolt energia felhasználásával világítani kezdett…
Növények lesznek a lámpák?
Fotó: youtube
Növények nélkül elképzelhetetlen az élet a Földön. Egyelőre legalábbis biztosan. Különösen az a formája, amit most élünk és ismerünk. A növények már így is olyan sokat tesznek értünk, amit talán sosem leszünk képesek érdemben viszonozni. A növényvilág a földi élet alapja, táplálékot, oxigént, gyógyszert, fűtő- és építőanyagot szolgáltatnak és klimatizálnak. Tehetnek még ennél is többet? Vajon vannak még feltáratlan erőforrásaik vagy ismeretlen képességeik? Talán igen. A nanoméretű jelenségek megértésére törekvő Massachusetts Institute of Technology (továbbiakban MIT) kutatócsoportja legalábbis ilyen kérdéseket firtat.
A MIT tudósai növény nanobionikával foglalkoznak, ami annyit tesz, hogy a növények eredeti funkcióin és tulajdonságain kívül, a nanotechnológia használatával hoznak létre új képességeket.
Ez lenne az igazi rezsicsökkentés…
Fotó: youtube
Megtalálták az autonóm fényforrás megvalósításának egy olyan lehetőségét, amihez szükségtelen világítótest és áramforrás. Hogy lesz akkor mégis fény?Egyszerűen arról van szó, hogy speciális nanorészecskéket juttatnak egy növénybe, pl. a vízitormába, és ő ezután a saját magában tárolt kémiai energiáját több órányi fény biztosítására fordítja. Ugye, hogy mindjárt világos? Az a céljuk ezzel, hogy a szobanövényeink este úgymond lámpaként funkcionálhatnának, és bevilágíthatnák a házat.
Sőt mernek még ennél is nagyobbat álmodni, hiszen ezen elv alapján a közvilágítás is felszámolható lenne, hiszen elegendő mindössze annyi, hogy a fákba is beinjektálják az anyagot.
Akinek erről eszébe jutottak a szentjánosbogarak, jó nyomon jár, mivel a kutatók valóban éppen ugyanazzal az enzimmel kísérleteznek, ami ezen bogarak fényjelenségét is okozza. A luciferáznak biolumineszcensz tulajdonságai vannak, vagyis képes fényt termelni, pontosabban a luciferin molekulára hatva azt fénykibocsátásra bírni. A luciferin molekulája reakcióba lép az oxigénnel, közben fény formájában energiát bocsát ki. A luciferáz enzim pedig éppen a luciferin és az oxigén reakcióját segíti elő.
Ez a következőképpen történik: a növényt először belemártják az oldatba, majd nagy nyomásnak teszik ki őket, aminek a hatására a sztómákon (gázcserenyílásokon) keresztül a levelek mezofillumába jutnak a részecskék.
A jelenleg használt kombináció luciferázzal konjugált szilícium-dioxidot, D- luciferint felszabadító poli(tejsav-ko-glikolsav)-at, koenzim A- t, funkcionalizált kitozánt és nanokristályos foszfort tartalmaz. A koenzim A molekula oly módon segíti a reakciót, hogy eltávolítja a folyamat közben keletkezett mellékterméket, ami gátolhatja a luciferáz aktivitását.
A korábbi próbálkozások alkalmával még csak háromnegyed órán keresztül élvezhették a természetes zöld fényt, azonban ezt sikerült már négy órára feltornászni, olyan apróságok esetében, mint a vízitorma, a rukkola, a spenót vagy a leveles kel. A MIT kutatói abban bíznak, hogy idővel növelni tudják a fénykibocsátás időtartamát. Elképzeléseik szerint a nanorészecskéket festéssel vagy permetezéssel is a levelekre lehet majd juttatni. A végső víziójuk olyan egyszeri kezelést kidolgozni, amiben a magoncot vagy a kifejlett növényt részesítve, annak hatása azután az egész élete során kitart.
A nem is oly távoli jövőben lehetséges, hogy az utakat övező fasorok fognak támogatni minket a biztonságos hazajutásban. Otthon pedig a kedvenc növényeink várnak minket felvillanyozva.
Akár még az is elképzelhető, hogy nem csak a növények, hanem majd mi, emberek szintén részesülhetünk a világítás képességében.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
