50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték az állattartó telepek fejlesztésének támogatására tavaly kiírt pályázat keretösszegét. Az eddig megítélt támogatás országosan több mint 282,5 milliárd forint, amely összeggel 568 baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, valamint juh- és kecsketartó telep fejlesztéséhez járult hozzá az állam.
Ezen felül a lovak, méhek, csincsillák, fácánok, nyulak, struccok, szamarak és fürjek tartásával foglalkozó egyéb állattartók 52 kérelem alapján összesen 5,65 milliárd forintból korszerűsíthetik telepeiket. A támogatások segítségével a marhatartó ágazatban közel 40 ezer férőhely létesítése vagy korszerűsítése valósul meg, összesen 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény létesül vagy újul meg.
„Az Agrárminisztériumban mindent megteszünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a legkisebb gazdálkodóktól a legnagyobbakig a szükséges pályázati forrásokat.”
Fotó: MTI/Vermes Tibor
A kisebb állattartó gazdaságok telepeinek fejlesztését célzó, 30 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírás forrásaira július 22-ig nyújthattak be támogatási kérelmet az érintettek.
Az igényelhető támogatás maximum összege a baromfi- és a sertéstartó telepek esetében 100, a szarvasmarhatartó telepeknél 50 millió forint, a juh- és kecsketartó gazdaságok, valamint a többi mezőgazdasági haszonállatfaj esetében 20 millió forint.
A nagy érdeklődés miatt újranyitotta a VP2-4.1.1.-20 kódszámú „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című pályázati kiírást az Agrárminisztérium, így ismét lehetőség nyílt a nagyobb léptékű beruházások megvalósítására. A vissza nem térítendő támogatást a már megismert feltételrendszerben lehet elérni. Intenzitása főszabályként 50 százalékos, minimális összege célterületenként 5 és 100 millió forint között változik, maximum összege 2 milliárd forint.Azok is újra pályázhatnak, akik eltérő megvalósítási hellyel már részesültek a támogatásban.
A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel, az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára.
Nagy István agrárminiszter szerint a takarmányárak jelentős drágulása, az állatbetegségek miatti korlátozások és a koronavírusjárvány együttes piaci hatása indokolja a költségvetésbe eredetileg tervezett, állattenyésztést segítő agrártámogatások keretösszegének megemelését. A többlet lehetővé teszi a baromfi állatjóléti támogatás 2,1 és a sertés hízó állatjóléti támogatás 1,2 milliárd forinttal történő megemelését. 640 millió forinttal egészítették ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló támogatás és 400 millió forinttal a tenyésztésszervezési támogatás keretösszegét.
A többlet a sertéságazatban már a 2021. támogatási év II. negyedévi, a baromfiágazatban pedig a 2020/2021. támogatási év III. negyedévének kifizetéseihez kapcsolódóan megjelenik a gazdálkodók számára.
Megkezdődhet a nyúlhús és -hústermékek exportja Kanadába. A 2017-es audit után indult egyeztetések eredményeként bilaterális megállapodás jött létre a két ország között. A termékpálya bevezetése új lendületet adhat a kanadai export egészének, amely az állategészségügy elismerésén túl nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű lehet. Az exportra történő engedélyezés üzemi szinten zajlik, az érdeklődő cégek a területileg illetékes járási hivatalban tájékozódhatnak.
Augusztus 18-tól lehet pályázni az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére. A 200 milliárd forintos alapból élelmiszeripari és borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések támogathatók. A vissza nem térítendő támogatás minimális mértéke 100 millió, maximális összege 5 milliárd forint.A támogatási intenzitás fő szabály szerint 50 százalékos, de ez egyes tevékenységek, régiók és vállalkozásméretek esetében eltérhet.
A legkisebb, kézműves termékeket előállító vállalkozások 15 ezer euró (5,3 millió forint) vissza nem térítendő pályázati támogatásra számíthatnak, az önkormányzatok pedig 100 millió forintra pályázhatnak a helyi piacok fejlesztésére.
Mezőgazdasági termelők pályázhatnak terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól. Az 50 milliárd forintos alapot a Vidékfejlesztési Program keretében hozták létre. A vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 1 milliárd forint lehet. Főszabályként az összes költség 50 százalékát lehet támogatásként megkapni, amely a közép-magyarországi régióban 40 százalék, de a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak.
A szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonalának és versenyképességének központi kérdése a megtermelt és betakarított termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása
A koronavírus-járvány hazai szőlő-bor ágazatra gyakorolt negatív hatásainak rövid és középtávú kezelése érdekében a vendéglátásban és borturizmusban érdekelt pincészetek támogatásáról, valamint az állami bormarketingprogram forrásainak jelentős emeléséről is döntött a kormány.Az adminisztrációs terhek csökkentését és az ellenőrzések hatékonyságát növelő új borjogi szabályozás mellett fontosnak tartjuk a pénzügyi segítség biztosítását is az ágazat részére – indokolta a döntést az agrárminiszter.
Nagy István hangsúlyozta: a covid-járvány nem egyenlő mértékben sújtotta a borászatokat. Összességében a borkészletek elmaradnak mind a tavalyi szinttől, mind pedig a sokéves átlagtól, azonban egyes bortermelőknél így is nagyobb mennyiségben halmozódhattak fel borok. A segítség részeként a vendéglátásba beszállító és a borturizmusban érintett bortermelők részére nyújtott támogatást 2020 után idén is igényelhetik az érintett pincészetek. Ehhez 1,5 milliárd Ft támogatási keretet biztosítunk – húzta alá a miniszter. Az erről szóló miniszteri rendelet szeptember elején jelenik meg, a támogatást pedig októberben kell kérelmezni.
Ezen túlmenően az Agrárminisztérium a szüreti felkészülés keretében EU-s forrásból lepárlási támogatást biztosít azon termelők részére, akik a járványügyi intézkedések miatt nehezebben tudták értékesíteni boraikat.
A tárcavezető azt is elmondta, hogya covid-19-világjárvány következtében tovább élesedik a világ borpiacán tapasztalható verseny, ennek megfelelően Magyarországnak is fokoznia kell az állami bormarketinget.
Kulcsfontosságú, hogy az általános, állami bormarketingprogram részére megfelelő nagyságú, dedikált források álljanak rendelkezésre. A program célja a magyarországi borfogyasztás mennyiségének stabilizálása, az exportált palackos borok árának emelése és értékének növekedése. A 2021-2025 között éves szinten mintegy 800 millió forintos költségvetésből megvalósuló állami bormarketingprogram a magyar bor legfőbb célpiacait célozza meg: Magyarországot, Közép-Európát (Németország és a V4-ek), Észak-Európát (Finnország, Norvégia és Svédország), valamint angolszász országokat (Egyesült Államok, Egyesült Királyság és Kanada).
Őszre tervezi az Agrárminisztérium a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzését támogató felhívás közzétételét hároméves kötelezettségvállalási időszakkal és megemelt támogatási egységköltségekkel.Várhatóan újra meghirdetik az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatást és az ökológiai gazdálkodást segítő felhívásokat.
Jövő januártól már elkezdődhetnek a hároméves programok.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu