amelyet a kétes hírnevű német befektető, Stefan Pohlmann szeretett volna tető alá hozni, ezzel tönkretéve a hazai termelőket.
A szakember kiemelte: ezt a beruházást ugyan sikerült megakadályozni, de a jövőben is előfordulhatnak hasonló próbálkozások más ágazatokban is, jellemzően azokon a területeken, ahol nem önellátó az ország. Ráadásul az említett beruházást olyan gyorsan kívánták létrehozni, amivel hasonló esetben szintén növelhető a kisebbek kiszolgáltatottsága.
Pákozd Gergely ugyanakkor arra figyelmeztetett, az Európai Unió szigorú versenyjogi szabályozása és a nyitott piacunk miatt behatárolt a nemzeti hatáskörben kialakított piacvédelem, de nem lehetetlen. Példaként említette a földforgalmi szabályozást, amellyel sikerült megakadályozni, hogy külföldiek vásárolják fel a magyar termőterületeket.
Ebből az alelnök szerint levonható az a következtetés, hogy igenis lehet olyan piacvédelmi intézkedéseket hozni, amelyekkel csökkenthető a hazai kisebb szereplők kiszolgáltatottsága a tőkeerős beruházóknak, vállalkozóknak.
Nagy szerepük van a kevésbé tőkeerős, családi vagy közepes üzemek megvédésében a magyar tulajdonú tőkeerős cégeknek is.
A tojáságazatban ezt azzal lehet elősegíteni, hogy a termelést a beruházásokkal olyan szintre emeljék, hogy az ország teljes mértékben kielégítse a keresletet. Pákozd Gergely ezzel kapcsolatban elmondta: napjainkra húsz százalék alá csökkent a tojásimport.
Szintén mostanra sikerült az ágazatnak eljutnia arra a szintre, hogy a teljes önellátáshoz szükséges beruházásokat meg tudja valósítani. Ennek oka, hogy 2012-ben szigorodott a ketreces tartásra vonatkozó uniós szabályozás, akkor el kellett végezni a szigorítás betartásával járó beruházásokat. Ezeknek a fejlesztéseknek a kifutása után, jellemzően 6-8 év múlva van lehetőség újabb beruházásokban gondolkozni. Ugyanakkor Pákozd Gergely hozzátette:
