Ilyet még sosem csinált Magyarország

Egy ideje már ismert, hogy az ÁKK zöld kötvény kibocsátására készül, az idei finanszírozási tervben egymilliárd eurós összeg szerepelt, amit ebben a formában szeretnének bevonni. A kibocsátás a tervek szerint japán jenben, kínai jüanban vagy euróban várható. Az utóbbi napokban az adósságkezelő megkezdte a befektetői találkozók szervezését ezzel kapcsolatban, ami azonban még nem jelent automatikus kibocsátást. Ezeken a találkozókon gyakorlatilag felmérik a piaci igényeket, aztán a visszajelzések függvényében döntenek a tranzakció részleteiről.

A találkozók szervezésével párhuzamosan az ÁKK oldalára felkerült a zöld kötvény keretprogram, a befektetői prezentáció, illetve a CICERO független külső értékelése a magyar programról. Ezek kapcsán megnéztük, miről szól majd az eddig nem látott forrásbevonás.

Mitől zöld egy kötvény?

A legfontosabb kérdés az, miben más egy zöld kötvény, mint a többi állampapír. Egyelőre a világon is gyerekcipőben jár ez az eszköz, melynek a lényege, hogy

KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOKAT, FINANSZÍROZNAK BELŐLE.

Vagyis az ezekből a kötvényekből befolyó források dedikáltan olyan intézkedésekre mennek el, melyek csökkentik a szén-dioxid kibocsátást, javítják a fenntarthatóságot. Ezzel direkt olyan befektetőket lehet megcélozni, akik sokat adnak a fenntarthatóságra. Ma már vannak külön zöld kötvényekre delegált alapok, benchmarkok, ezeket célozzák a kibocsátásokkal. A kibocsátók között egyelőre a vállalatok járnak élen, de önkormányzatok és nemzetközi szervezetek is bocsátottak már ki zöld kötvényt.

EZEKNEK A KÖTVÉNYEKNEK A KAMATA ÁLTALÁBAN MAGASABB, MINT A HASONLÓ FUTAMIDEJŰ HAGYOMÁNYOS ÁLLAMPAPÍROKÉ, EZ A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ÁRA. EMELLETT EGY SPECIÁLIS BEFEKTETŐI KÖRT LEHET MEGSZÓLÍTANI EZEKKEL A PAPÍROKKAL, AMIVEL A TULAJDONOSI KÖRT LEHET DIVERZIFIKÁLNI.

Ma már a legtöbb nagy alapkezelőnek és befektetési banknak van zöld kötvényekbe fektető alapja, ezek vásárolnak ilyen eszközöket. Emellett nyugdíjalapok is befektetnek a szegmensben, ma már a zöld kötvények piaca megközelíti a 350 milliárd dollárt.

A költségvetésnek már most is vannak környezetvédelmi kiadásai, azt gondoljuk, hogy jó lehetőség van ezeket összehangolni a finanszírozással is. Ez egy piaci trend. Efelé megy a világ, egyre több az ilyen dedikált portfólió, és ahhoz, hogy ezeket a befektetőket elérjük, fontos, hogy készen álljunk

 – fogalmazta meg decemberben a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója.

Hogy nézhet ki a magyar zöld kötvény?

Ahogy említettük, az idei tervek között egy egymilliárd eurónyi kibocsátás szerepel, de a keretprogram alapján a zöld kötvény a következő években is a magyar kötvénypaletta eleme maradhat. Ennek érdekében a CICERO független cégtől hivatalos véleményt is kért az ÁKK, a vállalat

„KÖZEPESEN ZÖLDNEK” MINŐSÍTETTE A PROGRAMOT.

A befektetőknek szóló prezentáció kiemeli, hogy Magyarország elkötelezett a Párizsi Egyezményben lefektetett klímacélok mellett, illetve támogatja az Európai Unió törekvését, hogy 2050-re teljesen klímasemlegessé váljon, a zöld kötvényekből befolyó forrás pedig segíti ezeknek a céloknak elérésében.

AZ ÁKK PREZENTÁCIÓJA SZERINT A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN A TERVEK KÖZÖTT SZEREPEL BELFÖLDI, FORINTBAN DENOMINÁLT ZÖLD KÖTVÉNYEK KIBOCSÁTÁSA IS.

A keretprogram alapján a zöld kötvény értékesítéséből befolyó pénzt hat területen használná fel Magyarország:

• Megújuló energiaforrások
• Energiahatékonyság
• Területfejlesztés
• Hulladék- és vízkezelés
• Környezetbarát közlekedés
• Alkalmazás a klímaváltozáshoz

A gyakorlatban a forrásból például zöld hiteleket nyújthatna Magyarország a piaci szereplőknek kedvezményesen, illetve befektetési alapot hozhatnak létre a környezettudatos beruházások megvalósítására. Emellett a zöld államkötvény a teljes magyar piacra is pozitív hatással lenne, a vállalatokat is hasonló kötvények kibocsátására ösztönözhetné.

Számszerűen a kormány klímastratégiájában az szerepel, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest 40%-kal, 2050-re pedig 95%-kal csökkentsék a széndioxid-kibocsátást. Jelenleg a kibocsátásunk 33%-kal alacsonyabb, mint harminc éve, ezt kellene tovább leszorítani. A 2050-es klímasemlegesség úgy valósulhat meg, hogy a széndioxid-kibocsátás 95%-kal csökken, a maradék 5 százalékot pedig elsősorban az erdősítések tehetik ki 1990-hez képest.

A PROGRAMOT ÉRTÉKELŐ CICERO SZERINT A LEGNAGYOBB POTENCIÁL A KÖRNYEZETBARÁTABB KÖZLEKEDÉSBEN VAN, A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKBEN A BERUHÁZÁSOK 90%-A EZEN A TERÜLETEN VALÓSULHAT MEG.

A közlekedés jelenleg a magyar energiafelhasználás 24%-át teszi ki, ez az arány több mint a duplája, mint harminc éve, ezért gondolják a szakértők, hogy itt kellene a leginkább előrelépni. Ide sorolható a vasúti közlekedés minél nagyobb részének villamosítása, a városi közösségi közlekedésben a környezettudatosság erősítése, illetve a környezetbarát elektromos meghajtású autók vásárlásának állami támogatása. Utóbbi területen épp most indult el a kormány új programja, melyben akár 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak az elektromos autókat vásárlók. A közlekedés fejlesztéséhez tartozik a buszok lecserélése is elektromosra, a kormány klímastratégiája szerint 2030-tól a 25 ezernél nagyobb városokban csak elektromos buszok helyezhetők majd üzembe.

A befektetői prezentációban kiemelik, hogy az elmúlt öt évben Magyarország 560 milliárd forintot költött a klímacélok teljesítésére, és a következő években is a GDP 2-2,5%-ának megfelelő összeget szán erre. A megfogalmazott célok eléréséhez viszont nagyon jelentős összeget kell még elkölteni:

2030-IG 44,5 MILLIÁRD EURÓT, 2050-IG PEDIG 62 MILLIÁRD EURÓT A SZÁMÍTÁSOK SZERINT. A LEGNAGYOBB ÖSSZEGET 2025-2030 KÖZÖTT KELLENE ERRE A CÉLRA FORDÍTANI.

Ebben a finanszírozásban 2020-2030 között még 37,9 milliárd eurós „lyuk” van, vagyis ennek az összegnek nem látni egyelőre a forrását. Ez lehet részben a zöld kötvények kibocsátása, illetve a magánszektor ösztönzése, hogy ilyen beruházásokat valósítson meg.

A gyakorlatban a zöld kötvényprogram keretében megvalósuló beruházásokról az érintett szakminisztériumok és az adósságkezelő képviselőiből álló szakmai bizottság döntene, illetve ez a testület hagyná jóvá a keretprogram éves jelentését is, ami a negyedik negyedévben jelenne meg minden évben.

A zöld kötvényprogram feltétele ugyanis a folyamatos beszámolás a befolyt források felhasználásáról és az elfogadott projektekről. Ezzel a befektetők folyamatosan nyomon követhetik, milyen beruházásokra megy el a pénzük.

Forrás: portfolio.hu