Mezőgazdasági hírek

Ötezer milliárd forint elköltését alapozza meg az új agrártámogatási stratégia

2022. április 25., hétfő

Elkészült és immár megismerhető a következő, 2023–27-es EU-s támogatási ciklus agrártámogatási stratégiája. A terv – plusz kétéves kifizetési lehetőséget is figyelembe véve – 2029 végéig 5376 milliárd forint támogatási forrás kihelyezési céljait tartalmazza. Az EU-nak december végén leadott magyar stratégia a gazdaság fejlesztését, a zöld jövőt és a vidék megújulását állítja a középpontba.

Magyarországon nemzetközi összevetésben is magas a mezőgazdasági területek aránya. Az ország területének 65,8 százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt, és további 23,2 százaléka erdő, írja az Index.

EZEKNEK A TERÜLETEKNEK A MŰVELÉSÉRE MAGYARORSZÁG A KÖVETKEZŐ 7 ÉVBEN 5294 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKŰ EU-S TÁMOGATÁSI FORRÁST HÍVHAT LE, nagyon nem mindegy tehát, hogy ezt az összeget milyen célok mentén használjuk fel.

Az EU következő, 2023–27-es végrehajtási időszakára vonatkozó jogszabályi alapok egyszerűbb, méltányosabb és környezetbarátabb Közös Agrárpolitika (KAP) létrehozását célozzák meg. Eddig csak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott, úgynevezett második pilléres vidékfejlesztési támogatások esetében kellett a tagállamoknak stratégiai programot írniuk, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott első pilléres támogatások esetében a vonatkozó EU-s rendeletek mentén éves borítékokból gazdálkodhattak. A közös stratégia hiánya nehezítette a két pillér közötti szinergiák kialakulását, valamint az egyes támogatások egymást kiegészítő hatásainak érvényesülését. Ehhez képest nagy előrelépés, hogy az új időszakra a tagállamoknak átfogó stratégiai tervet kellett készíteniük és 2021. december 31-ig benyújtaniuk az Európai Bizottságnak a két pillérben elérhető összes költségvetési forrás felhasználásáról.

Még zöldebb jövő

A március 8-án nyilvánosságra hozott magyar KAP Stratégiai Terv a vidéket társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is stratégiai területként jelöli meg, és a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és a kapcsolódó ágazatok gazdaságilag és környezetileg fenntartható fejlődését tűzte ki célul. A Stratégiai Terv meghatározó eleme az Európai Zöld Megállapodás és az előbb említett környezeti célkitűzésekhez való hozzájárulás. A terv ennek megfelelően gazdasági fejlődést, a zöld jövőt és a vidék megújulását szolgálja.

A TERV A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉRDEKÉBEN LEGFONTOSABB PRIORITÁSKÉNT AZ ÉLELMISZERIPAR FEJLESZTÉSÉT, AZ EGY HEKTÁRRA VETÍTETT HOZZÁADOTT ÉRTÉK NÖVELÉSÉT, VALAMINT A TERMELÉS KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁT JELÖLI MEG.

Az első pilléres közvetlen támogatások hozzájárulnak a hosszú távú élelmezésbiztonság, illetve a mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságához, továbbá a gazdálkodók fennmaradását biztosító jövedelemszint eléréséhez. A gazdasági fejlődés elérését a szektorális (piaci) beavatkozások is támogatják, amelyek rövid és hosszú távon is hozzájárulnak a gazdaságok versenyképességének javításához, és erősítik a mezőgazdasági termelők helyzetét az értékláncban.

Az első pillérben a zöld jövő elérését a terv öt beavatkozási szint felállításával határozza meg, ami önkéntes és kötelező elemekkel segíti elő egy egységes zöld program létrehozását. A támogatható terület fogalmának bővítése által egyes, jelenleg nem támogatott agroökológiai területekre is lehetőség lesz támogatást igényelni, így a támogatható terület mérete várhatóan 100 ezer hektárral bővül a minisztérium becslései szerint. A fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatáshoz új, magasabb szintű, kötelezően betartandó környezet- és klímavédelmi feltételrendszer tartozik (kondicionalitás). A rendszer 5. szintjéhez olyan beavatkozásokat soroltak, amelyek közvetetten ugyan, de szintén hozzájárulnak a környezeti szempontok, illetve a fenntarthatóbb gazdálkodás elősegítéséhez. Ilyen eszköz például az Agrár Tudás és Innovációs Rendszer (AKIS), azaz a KAP-specifikus tanácsadás, képzés és digitalizáció.



A TERV RÉSZLETESEN FOGLALKOZIK A VIDÉK MEGÚJÍTÁSÁVAL IS. EBBEN KITÜNTETETT SZEREPET KAPNAK AZ ÉLETSZÍNVONALAT MEGHATÁROZÓ ALAPSZOLGÁLTATÁSOK, TOVÁBBÁ AZ INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK, AMELYEK ÖSZTÖNZIK A GENERÁCIÓVÁLTÁST ÉS A FOGLALKOZTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT.

A megújuló vidék törekvése magában foglalja az információkat közvetítő tudáshálózat fejlesztését, így többek között a falugazdász-hálózat, az ágazati szakmai szervezetek tudásbázisának növelését, valamint az innovációs csoportok további támogatását egyaránt. A LEADER-program is folytatódik; keretein belül együttműködő települések alkothatnak és valósíthatnak meg ismét helyi fejlesztési stratégiákat.

Digitális átállás

Habár a tervezett intézkedések alapján igen korai volna következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy azok mennyiben lesznek képesek a megfogalmazott hazai, illetve európai uniós célokhoz hozzájárulni, a Stratégiai Tervet olvasva látszik, hogy a nevesített intézkedések zöme ma is működő támogatási rendszerek továbbfejlesztése. Egyes támogatási formákat – mint például a jelenlegi agrár-környezetvédelmi minimumkövetelmények vagy a degresszió – új köntösbe csomagoltak, lényegük azonban megmaradt. A szektorális intézkedések között továbbra is teret kap a méhészeti, valamint a zöldség-gyümölcs ágazatok támogatása.

A második pilléres beavatkozások esetében (jelenleg a Vidékfejlesztési Program keretében futó intézkedések) új beavatkozásként tervezik a fiatal erdőgazdálkodók induló támogatását, és magát az erdészeti szektort támogató új támogatások is szerepelnek a tervben. A digitális átállásra három támogatás ad majd célzott lehetőséget a pályázóknak:

  • a mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása,
  • az erdőgazdálkodás digitális szolgáltatásainak fejlesztése,
  • valamint a kistelepülések digitális átállásának támogatása (okos falu).

A következő hónapokban kétoldalú tárgyalások zajlanak a dokumentum véglegesítéséről, amelyek keretében a Bizottság észrevételeket intéz a tagállamhoz, és kiegészítéseket kérhet annak érdekében, hogy a tervben kitűzött célok és a tervezett intézkedések közötti kapcsolat minél szorosabb legyen. A hivatalos bizottsági jóváhagyást kihirdető uniós határozat 2022 második félévében várható, a végrehajtás pedig az első pilléres támogatások esetén a 2023-as mezőgazdasági pénzügyi év első napján, azaz 2022. október 16-ával indul.

Forrás: agrotrend.hu