Miről szól Magyarország talajminőségének átfogó felmérése, mi a jelentősége?
Magyarországon nagyon különbözők a talajok. A felmérés célja volt ennek és a különböző talajtípusok termelésre gyakorolt hatásának megismerése, hogy tudjuk, hol melyik növény és termesztési technológia a legideálisabb. Itthon a vetőmagoknál és a növényvédő szereknél már elértük a maximumot, ezzel nem lehet fokozni a termésátlagot, fenntarthatóságot – az egyetlen esélyünk a talaj.
Talajszkennerek, normalizált vegetációs index (NDVI) kamerák már jelenleg is használatban vannak, de ezek még inkább kezdetlegesek és foltszerűek hazánkban. Feljövőben van a precíziós gazdálkodás vagy a szőlőtermesztésnél a talajvédő művelés is. Nem lehet évtizedekig csak kivenni a talajból, intelligens gondolkodás kell, hogy tudjuk, mi van a talpunk alatt és mit kell pótolni. Talajvizsgálattal megállapítható, milyen tápanyagok hiányoznak, pontos dózissal pótolhatók. Nagy figyelmet kell fordítanunk növényeink immunrendszerének javítására is.
A pontos és részletes információ hiánya a talajokról most is aktuális probléma, de erős állami elköteleződésre lenne szükség ahhoz, hogy a felmérés- részletes, nagyméretarányú talajtérképezés befejeződjön.
Említett innovatív módszereket. Augusztus elején hazánkban, az Európai Unió tagállamai közül elsőként, elfogadták a digitális agrárstratégiát. Hol állunk a digitalizáció és innováció terén a mezőgazdaságban?
A talajszkennelést alkalmazzák kisebb-nagyobb gazdaságokban az inhomogenitás meghatározására, monitoringozásra, további szükséges lépések a dróntörvény [a jogszabály várhatóan 2020 nyarára lép életbe], illetve bizonyos szerek drónra való engedélyezése.
Azt gondolom, hogy mi, szaktanácsadók, innovatívak vagyunk és igyekszünk ebben a témában is felkészültek lenni. Segítené ezt, ha lennének bejáratott csatornák, ahol erről informálódhatnánk.
A magyar digitális agrárstratégia sikeres megvalósításához szerintem szükséges, hogy figyeljen a helyi sajátosságokra, legyen elegendő idő a bevezetésre és a gazdák többször, több irányból hallják milyen elvárásokkal és lehetőségekkel jár majd ez számukra.
Mi a helyzet a fiatal gazdákkal az innováció terén?
A fiatalabb generációk a mezőgazdaságban nyitottabbak az újító megoldásokra, általában könnyebben kezelik a digitális eszközöket. Magyarországon van már agrárinformatikus képzés is. Az idősebbek sem akarnak lemaradni, bár ők sokszor azt a megoldást választják, hogy valaki mást alkalmaznak az eszköz kezelésére.
Mint nő és családanya, hogyan látja a nők helyzetét és szerepét a mezőgazdaságban?
Az agrárszektor még mindig inkább férfiak dominálta terület. A nők precizitása, empatikus hozzáállása nagy értékkel bír sok területen, például előnyös szaktanácsadóként is. A gazdaságokban a nők sokszor az adminisztratív feladatokkal foglalkoznak, de döntéshozói szerepben is láthatjuk őket.
A nők jobban keresik az innovatív megoldásokat, mert családanyaként egyszerre több szerepkört kell összehangolniuk és ehhez új megoldások szükségesek; a digitalizáció az időgazdálkodásban és a család-munka egyensúly megteremtésében is kulcsfontosságú.
Almásiné Baturin Beatrix a 2019-es Év Szaktanácsadója Díj átadása után az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK). Fotó:©FAO/Sophie Treinen
Forrás: FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) – ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete
