Munkavállalói szabadság: Mit kell tudni róla 2024-ben?
2024. szeptember 18., szerda
2024-ben a munkavállalókat a Munka Törvénykönyve alapján nemcsak alapszabadság, hanem különböző pótszabadságok is megillethetik, például életkor, gyermekek száma vagy a munkakör sajátosságai alapján. Fontos tisztában lenni azzal, hogy miként vehetők igénybe ezek a szabadságok, valamint hogy milyen szabályok vonatkoznak a ki nem vett szabadságok következő évre történő átvitelére.
Milyen szabadság járhat egy munkavállalónak?
Az MT. szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz. Pótszabadsága következők szerint jár:
Életkor után: Minél idősebb valaki, annál több időt tölthet szabadságon. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén ez még 2 munkanappal nő. A gyermekek után járó pótszabadság nem vihető át a következő évre és a munkavállalónak ennek igénybevételét a jelenléti íven kell jelölnie.
18 év alatti munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
„Apaszabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.
Mikor vihető át és hogyan a következő évre a ki nem vett szabadság
A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár. Van néhány kivételes eset:
Ha a munkaviszony október 01-et vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
Adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az alapszabadságon felüli, az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év december 31-ig is kiadhatja.
Próbaidő alatt lehet-e szabadságra menni?
Sokan úgy gondolják, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. A törvényben csak annyi megkötés van, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaviszony első 3 hónapjában terjeszti elő szabadság iránti kérelmét, a munkáltató nem köteles azt teljesíteni.
