Mezőgazdasági hírek

Módosult a TÉSZ-ekről szóló rendelet: erről a változásról minden termelőnek tudnia kell

2020. július 2., csütörtök

A zöldség-gyümölcs termelő-értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működését szabályozó rendelet most megjelent módosításának központi eleme, hogy bekerült a válságmegelőzés és -kezelés keretében alkalmazott intézkedésekre elkülönített egy milliárd forintnyi nemzeti támogatási keretösszeg. A keretösszeg terhére a termelő szervezetek az idei évben részleges kifizetési kérelmet tudnak benyújtani függetlenül attól, hogy az elszámolható költségek aránya megfelel-e az előírásoknak. A rendeletmódosítás további intézkedései az adminisztráció egyszerűsítését és a jogharmonizációt szolgálják.

A 22/2020. (VI. 19.) AM rendelet rendelet a Magyar Közlöny 2020. évi 147. számában jelent meg – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A módosítás következtében a zöldség-gyümölcs termelő-értékesítő szervezetek működését szabályozó 50/2017. (X.10.) FM rendelet az alábbi pontokban:

  • A rendelet 2. § (6) bekezdés c) pont cb) alpontja úgy módosult, hogy az elismerési kérelem jóváhagyásának feltétele, hogy a kérelmező alkalmaz a gazdasági ügyek, valamint a kereskedelem irányítására teljes napi munkaidőben olyan szakembert, aki feladatkörének megfelelően legalább ötéves, munka-, vagy vállalkozói szerződéssel igazolt, gazdasági ügyek vagy kereskedelem irányításáért felelős munkakörben szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik. A munkatapasztalatot továbbra is kiválthatja a gazdasági vagy kereskedelmi felsőfokú végzettség (2. § (6) bekezdés c) pont ca) érvényben lévő alpontja értelmében).
  • A rendelet 4. § (3) bekezdése j) ponttal bővült. A bővítés értelmében a korábbiakban szabályozott mellékleteken kívül az elismerési kérelemhez a társaság létesítő okiratának hiteles másolatát is csatolni kell, melyben látszanak a társaságon belüli szavazati és tulajdonosi arányok.
  • A rendelet 5. § (2) bekezdése módosult, melynek értelmében a termelői szervezet döntéshozó ülésén jegyzőkönyvet kell vezetni, mellyel hitelt érdemlően igazolható, hogy sem a kilépő tagok (5. § (8) bekezdés értelmében), sem a nem termelő tagok (7. § (3) nem rendelkeztek szavazati joggal. Emellett továbbra is érvényben marad az a szabály, hogy a tagok egymást csak írásos, a leadandó rendelkezést is rögzítő felhatalmazással helyettesíthetik a döntéshozó szerv ülésén.


  • A rendelet 7. § (2) bekezdése módosult, melynek értelmében, ha a termelő tag a létesítő okiratban rögzített szabályok szerint, szabályosan lejelenti a zöldség-, és gyümölcstermesztés átmeneti szüneteltetését (pl. vetésforgó miatt), akkor az e feltételeknek megfelelő tagot az átmeneti szüneteltetés időtartama alatt továbbra is a termelő tagok között tarthatja nyilván a termelői szervezet. A termelését átmenetileg szüneteltető tag nem számítható be a nem termelő tagok közé a termelő és nem termelő tagok arányának meghatározásakor sem.
  • A rendelet 8. § (4) bekezdése módosult, melynek értelmében nem elég a kiszervezésre vonatkozó szerződés másolati példányát a megkötést követő 15 napon belül megküldeni a miniszter és Kincstár részére. Hanem csatolni kell hozzá a kiszervezés részletfeltételeit rögzítő jegyzőkönyvek és jelentések másolati példányát (a 891/2017/EU bizottsági rendelet 13. cikk (3) bekezdés második albekezdése alapján) is, az operatív program végrehajtásáról szóló éves jelentéssel együtt (a 26. § (4) bekezdésre hivatkozva).
  • A rendelet 9. §-a (2a) bekezdéssel egészült ki, melynek értelmében a működési alap felhasználásáról szóló döntést úgy kell jegyzőkönyvezni, hogy az alapján igazolható legyen, hogy, a döntéshozatalban nem vett részt sem olyan tag, aki a beruházással érintett terület tulajdonosa, sem olyan, aki magánszemélyként vagy jogi személy tulajdonosaként, képviselőjeként a szervezet operatív programjában foglalt intézkedések végrehajtására szerződött. A működési alap felhasználásáról szóló döntésről készült jegyzőkönyvet csatolni kell mind az operatív program elfogadásával, mind pedig a módosításával kapcsolatos kérelméhez (11. § (1) és (2) bekezdés alapján), valamint az operatív program módosításával kapcsolatos (16. § (1) bekezdés szerinti) kérelemhez.
  • A rendelet 10. § (3) bekezdése módosul, mely szerint a működési alaphoz biztosított támogatás nagyságát (összhangban a 1308/2013/EU rendelet 34. cikkével) a 12 hónapos referenciaidőszakra (891/2017/EU bizottsági rendelet 23. cikkében szabályozott) vonatkozó becslést tartalmazó bejelentés határozza meg. A becslés alapjául a referenciaidőszakban forgalmazott termékérték könyvvizsgáló által hitelesített tényadatain és a referenciaidőszakból hátralévő időszak becslési szempontjain túl szükséges a hátralévő időszak becsült értékét, valamint az amortizációval növelt, saját tulajdonú szállítóeszközzel végzett (főkönyvi kivonattal igazolt) szállítási költséget is feltüntetni kell tüntetni.
  • A rendelet 11. § (3) bekezdése kibővült a szakmai megalapozottság bemutatásának részletes definíciójával, melyet (a 891/2017/EU és 892/2017/EU rendeletekkel összhangban) az operatív programban és annak módosításában, mellékletben kell bemutatni (a kapacitáskihasználtság és költségkalkuláció bemutatása, és a végrehajtandó tevékenységek szokásos piaci árnak való megfelelőségét igazoló dokumentumok mellett). A szakmai megalapozottságot számításokkal alátámasztva kell bemutatni, hogy a tervezett tevékenység az adott kapacitással a megadott időszakra vetítve mennyire indokolt és mennyire segíti a célkitűzések elérését. A részletes feltételeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza, és a szükséges formanyomtatvány a minisztérium honlapjáról tölthető le.
  • A rendelet 11. § (5) bekezdése szintén módosult. Továbbra is érvényben van, hogy azoknál a beruházási szerződéseknél, ahol az elszámolható összköltség 300 000 Ft alatt van (és 3 000 000 Ft-nál nagyobb elszámolható összköltségű intézkedéshez kapcsolódik) nem kell a szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó 3, független árajánlatot beküldeni a Minisztériumnak. Azonban a Kincstár mindenkor jogosult ellenőrizni, hogy a szokásos piaci árnak való megfelelőség igazolható módon (12. § (4) bekezdésben részletezettek szerint) teljesül-e.
    • A rendelet kiegészül a 11/A. §-sal, mely szerint a 2019. évi működési alapból megvalósított operatív programok tekintetében a nemzeti támogatás legalább 50%-ának megfelelő összeget kutatási, szaktanácsadási, termékmarketing tevékenységre, minőségtanúsító védjegyek és azok ellenőrzési rendszere kialakítására, valamint az értékláncfolyamat irányításának, menedzsmentjének fejlesztésére kell fordítani. A nemzeti támogatás igénybevételének ezen felül kettős feltétele van, termékmarketing-programra és képzési programra is kell meghatározott összegeket fordítania. A szakmaközi szervezet által meghirdetett termékmarketing-programra legalább annyi összeget kell, hogy fordítson, mint az általa igénybe vett kiegészítő támogatás 10%-a (de maximum 10 millió Ft-ot). Szakmaközi szervezet közreműködésével kidolgozott, a termelő szervezet tagjainak, alkalmazottainak, szaktanácsadóinak szóló képzési programra pedig legalább az igénybe vett kiegészítő támogatás 2%-ának megfelelő összeget kell, hogy fordítson. Az általános szabály alól kivételt képeznek azon termelői szervezetek, melyek a referenciaévben forgalmazott termékértékén belül a feldolgozóipar részére értékesített termék aránya (a 26. § (1) bekezdése szerinti kötelező adatszolgáltatás alapján) meghaladja a 70%-ot. Esetükben elégséges, ha a termékmarketing-program költségük önrésze eléri az igénybe vett kiegészítő támogatás 3%-ának megfelelő összeget (az általános 10% helyett).
    • A rendelet 12. § (1) bekezdése kiegészült. Ezáltal az operatív programban szereplő tevékenységek jóváhagyhatósági kritériumai bővültek. Bérlet esetén (c pont) a költség akkor fogadható el, ha a költség nem a bérbeadó által megtermelt vagy az általa megvásárolt termék tekintetében merül fel. Képzés, szaktanácsadás, tanácsadás, tudományos eredmények átadása típusú tevékenység (d pont) esetén a költség akkor számolható el, ha nem a szolgáltatást nyújtó vagy annak tulajdonában álló vállalkozásként működő termelő tag tekintetében merül fel. A jóváhagyhatóság szempontjából is általánosan érvényben vannak ugyanazok az összeférhetetlenségi kritériumok (e pont), melyeket a működési alap felhasználásáról szóló döntést szabályozzák (9. § (2) bekezdés alapján).
    • A rendelet 12. § (6) bekezdése szintén kiegészült, a kiegészítés értelmében az ajánlattevő nem tekinthető függetlennek, ha az ajánlat adásának idején vagy azt megelőző öt éven belül ugyanabban az időpontban a támogatást igénylővel vagy másik ajánlattevővel azonos székhelyen vagy telephelyen működött.”
    • A rendelet 14. § (2) bekezdése módosult. Ez alapján bérként, bérjellegű juttatásként kizárólag (a 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozat mellékletében megállapított min. 5. szintnek megfelelő) szakirányú képesítéssel rendelkező foglalkoztatott számolható el (a munkaszerződést, munkaköri leírást, bizonyítvány másolatot az operatív program mellékleteként be kell nyújtani), foglalkoztatottanként max. összesen heti 60 óra időtartamra. A személyjellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok olyan mértékben számolhatóak el, amilyen mértékben a támogatott tevékenységhez kapcsolódnak.
    • A rendelet 16. § (3) bekezdésének záró szövegrésze kibővült. Így az operatív program egyszerűsített módosításának (tárgyi eszközök, szolgáltatási és munkavégzési jogviszonyok paramétereinek a vonatkozásában) továbbra is az a feltétele, hogy a jóváhagyott működési alap összege ne növekedjen, erre innentől úgy is van lehetőség, hogy bizonyos előzetesen tervezett tevékenységek (indokoltan, nem veszélyeztetve a célkitűzéseket) nem valósulnak meg.
    • A rendelet 18. § (7) bekezdése módosult. A módosítás értelmében, ha a válságmegelőzés és -kezelés érdekében alkalmazott (Kincstárhoz bejelentett, ebben az időszakban máshoz nem kapcsolódó) fogyasztásösztönző promóciós intézkedés keretében 3-9 napos időszakban a termelői szervezet által friss fogyasztásra értékesített termék mennyisége min.10%-kal (korábban 25% volt) meghaladja az intézkedést közvetlenül megelőzően, azzal megegyező időtartam alatt friss fogyasztásra értékesített termékmennyiséget, akkor a 2 időszak árkülönbözete megszorozva az intézkedés időszakában értékesített mennyiséggel, elszámolható költségnek minősül. Feltéve, hogy a termelői szervezet igazoltan igénybe vette az adott időszakban nyújtott, törvényileg meghatározott (2009. évi XCV. törvény 3. § (5) bekezdése), üzletszabályzatban nyilvánosságra hozott szolgáltatásokat. Ennek igazoló dokumentumait a támogatási vagy részleges kifizetés iránti kérelmekkel (892/2017/EU bizottsági rendelet 9. és 12. cikke szerint) együtt kell benyújtani.
    • A rendelet 19. § (6) bekezdése módosult. A módosítást követően a Kincstár az elsőfokú ellenőrzéseket (892/2017/EU alapján) a kivonásra bejelentett, ingyenes szétosztásra szánt termékmennyiségek legalább 10% százalékának vonatkozásában (korábban 30 % volt) köteles elvégezni.
    • A rendelet 19. § (4) bekezdése módosult. A termelői szervezetnek továbbra is a kivonás időpontját min. 7 nappal megelőzően kell kivonási szándékát jeleznie (a 891/2017/EU rendelet 44. cikke alapján) a Kincstárnak, az arra rendszeresített – honlapon elérhető -formanyomtatványon. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kivonással érintett termékek jegyzékét, a tárgyévben kivonni tervezett teljes becsült termékmennyiséget (ez korábban nem volt követelmény), az adott értesítés alapján kivonni tervezett termékek becsült mennyiségét és tervezett rendeltetését, valamint a kivonási műveletnek meghatározott elsőfokú ellenőrzésére kijelölt helyszín és időszak megjelölését (892/2017/EU bizottsági rendelet 29. cikk alapján). Az értesítésben a termelői szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kivonással érintett termékek megfelelnek az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak.
    • A rendelet 20. § (3) bekezdése módosult. Árukivonás alkalmazása esetén a támogatási kérelemhez (892/2017/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerint) mellékelni kell a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a kivonásra szánt termékek forgalmazási előírásoknak való megfeleléséről szóló igazolást. Kivételt képeznek az ipari feldolgozásra vagy állati takarmányozásra, fogyasztók személyes feldolgozására szánt termékek (az 543/2011/EU bizottsági rendelet 4. cikke ezen kívül még határoz meg néhány kivételt), ezek a termékek mentesülnek a forgalmazási előírásoknak való megfelelés követelménye alól, amennyiben felhasználási céljuk egyértelműen fel van tüntetve.
    • A rendelet 22. § (5) bekezdés kiegészült egy (5a) bekezdéssel és c) pontja módosult. A módosított c) pont értelmében az operatív programban szerepeltethető be nem takarítási intézkedések közé számít a denaturálás, a talajba történő bedolgozás valamint minden egyéb, a termelői szervezet által megfelelően indokolt és a miniszter által jóváhagyott intézkedés (korábban csak a válságmegelőzési-, és kezelési intézkedések tartoztak ide). ” Az (5) bekezdés c) pontja szerinti intézkedést a miniszter akkor hagyja jóvá, ha az nem jár káros környezeti hatással, illetve növényegészségügyi kockázattal.”


    • A rendelet 28. § (1) bekezdése módosult. A módosítás értelmében az elismeréshez, valamint az operatív programok jóváhagyásához és módosításához kapcsolódó helyszíni ellenőrzést és adminisztratív ellenőrzést (892/2017/EU bizottsági rendelet 24. és 25. cikke alapján) továbbra is a minisztérium végzi. Azonban az éves támogatási kérelemhez, a kivonási műveletek, a zöldszüret és be nem takarítás első-, és másodfokú ellenőrzéséhez (892/2017/EU bizottsági rendelet 26., 27., 29., 30. és 31. cikkében meghatározott ellenőrzések) kapcsolódó ellenőrzést a Kincstár folyatja le. Az ellenőrzés alapját a minisztérium honlapján közzétett hivatkozás szerinti elektronikus felületen (26. § (1) bekezdés alapján) feltöltött adatok képezik. Az éves támogatási kérelem kapcsán végzett ellenőrzés során az elismerési feltételeket érintő megállapításokat is tartalmazó dokumentum egy másolati példányát meg nem felelőség vagy szabálytalanság gyanúja esetén a Kincstár megküldi a minisztérium részére.
    • A rendelet 28. §-a kiegészült a (7) bekezdéssel. Az új bekezdés szerint az operatív programban támogatható tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó kötelezettségek (úgy, mint a rendeltetésszerű használat, elidegenítési jog tilalma, karbantartási kötelezettség, és a tagok hozzáférési joga a 891/2017/EU bizottsági rendelet 31. cikk (5) bekezdése alapján) betartását a Kincstár ellenőrzi. Az ellenőrzés során a számviteli törvény előírásait (2000. évi C. törvény) veszi figyelembe.
    • A rendelet kiegészült a 33/D. §-sal. A kiegészítés értelmében a 11. § (5) bekezdését (a 300 000 Ft alatti árajánlatok vonatkozásában) és 19. § (6) bekezdését (kivonásra bejelentett termékmennyiségre vonatkozó ellenőrzési kvóta vonatkozásában) a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
    • E paragrafus rögzíti, hogy a 27. § (3) bekezdésétől (mely előírja, hogy részleges kifizetési kérelem csak akkor fizethető ki, ha teljesül a támogatás keretében elszámolható költségek %-os megkötése) eltérően a részleges kifizetés iránti kérelem keretében kérelmezett nemzeti támogatás 2020-ban függetlenül attól kifizetésre kerül, hogy a 11. § (10) és (11) bekezdésében foglalt feltételek (a nemzeti támogatás 50%-át kötelezően fejlesztésre, 10%-a pedig képzésre kell fordítani) teljesülnek-e. Azonban a 11. § (10) és (11) bekezdésében foglalt feltételeknek a 892/2017/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti teljes támogatási kérelem tekintetében teljesülnie kell.
    • A 2020. évben a 17. § a)–c) pontja (válságmegelőzés és –kezelés kapcsán promóció, árukivonás, be nem takarítás) szerinti intézkedések alapján a termelői szervezet a működési alap támogatásának részleges kifizetését külön részleges kifizetés iránti kérelemben igényelheti. A 27. § (5) bekezdésétől (mely az elszámolható összköltség kötelező %-os arányára vonatkozik) eltérően a válságmegelőzés és -kezelés keretében alkalmazott promóció és kommunikáció, piacról történő árukivonás és be nem takarítás intézkedésekre 2020. évben igényelt támogatás összesen egy milliárd forint keretösszegig kizárólag nemzeti támogatásból kerül kifizetésre. A 2020. évben a 3. melléklet 3. „Egyes tevékenységtípusokra fordítható összegek aránya az elfogadott működési alap százalékában” című pontjában meghatározott százalékos arányokat nem kell alkalmazni.
    • A rendelet a) 27. § (9) bekezdése hatályát veszti. Ennek értelmében nem kell annak a termelői szervezetnek, melynek az operatív programban jóváhagyott beszerzésére jutó, számított támogatási érték eléri az adott beszerzésre irányadó európai uniós közbeszerzési értékhatárt (építési beruházás esetén a 300 millió Ft-ot független közbeszerzési szakértő által kiállított állásfoglalást benyújtania a Kincstár felé arról, hogy a megvalósított tevékenység tekintetében a termelői szervezet ajánlatkérőnek minősült-e. A kivett bekezdéssel összhangba lett hozva a 27. § (5) bekezdése is (vagyis onnan is ki lett véve az állásfoglalással kapcsolatos előírás).
    • A rendelet 26. § (2) bekezdése módosult. A kötelező adatszolgáltatással kapcsolatosan annyi változott, hogy az adatokat tárgyévet követő év április 30.-ig nem csak az elektronikus felületen kell feltölteni, hanem azokat könyvvizsgáló által hitelesítve postai úton is el kell küldeni. Ezen felül érvényben maradt a minden év január 31.-ig esedékes előzetes adatszolgáltatási kötelezettség (összesen forgalmazott termék mennyiségére és értékére vonatkozó, termelő tagi és nem termelő tagi bontásban), melyet szintén az elektronikus felületen kell feltüntetni, de postai úton nem kell beküldeni.

A rendeletmódosítás a kihirdetést (06.19.) követő 8. napon, azaz 2020. június 27.-én lép életbe. Kivételt képez ez alól a 18. § (1) bekezdés a Kincstárra delegált ellenőrzési feladatokkal kapcsolatosan, és a 20 § a) pontja a válságmegelőzéssel kapcsolatos promócióhoz kapcsolódó kompenzáció feltételéről. Az előbbi 2021. 01.01.-én, az utóbbi 2021.02.16-án lép hatályba.

Forrás: agrarszektor.hu