A PLF olyan gazdálkodási gyakorlatok összessége, amely segítségével jobb eredményeket lehet elérni az állattenyésztésben. Erről is hallhattak a szakemberek az ÖMKI előadásán, amelyet az OMÉK-on tartottak. Napelemes GPS-fülest, a nyakukba transzpondert, a bendőjükbe bóluszt és a lábukra pedométert helyeztek az állatokra, illetve állatokba.
– Sokszor találkozom azzal a kérdéssel: mit jelent az állattenyésztésben az, hogy „precíziós”? Hiszen főként a növénytermesztéshez társítják ezt. Ez így van, éppen ezért az állattenyésztésre kitaláltak egy másik kifejezést, a PLF, azaz „precision livestock farmig”-ot – ismertette dr. Pajor Gábor, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója. A most zajló OMÉK-on a nagyközönségnek szánt programok mellett a szakmát is változatos témakörökben várják rendezvényekkel. Az ÖMKI tegnap tartotta „Precíziós állattenyésztés hazai legeltetett húsmarha állományban – Láthatóvá tehetjük-e a láthatatlant?” címmel az előadását.
Fotó: Csatlós Norbert
A precíziós gazdálkodás mindeddig elsősorban a szántóföldi növénytermesztés területén szivárgott be a hazai mezőgazdasági gyakorlatba, hallhatták az érdeklődők. Az állatok természetes igényeihez igazodó, szabadtartásos tenyésztésben nehézségekbe ütközik a folyamatos monitoring megvalósítása. Egyedre szerelhető, nem invazív szenzorokkal ma már ez is megoldható.A PLF olyan gazdálkodási gyakorlatok összessége, amely segítségével jobb eredményeket lehet elérni az állattenyésztésben. Jellemzője, hogy folyamatos és pontos digitális adatgyűjtés történik az állatokról és azok környezetéről, feldolgozzák az eredményeket, leszűrik a következtetéseket, megtapasztalják a rejtett összefüggéseket, magyarázta a kutató.
Fotó: Csatlós Norbert
– A szarvasmarha projekt egy on-farm kísérlet, szorosan együtt dolgozunk a gazdálkodókkal, extenzív körülmények között teszteljük a már bevált szenzorokat – részletezte az intézet munkatársa, Balogh Petra. A GPS adatok feldolgozásával a céljuk, hogy több információt gyűjtsenek a legelőhasználatról, takarmányanalízist végeznek, mérik a szarvasmarhák elülső lábszárának körméretét az állatok növekedés nyomon követése érdekében, említett néhány példát.
Biszkup Miklós kiemelte: fontos, hogy a kiválasztott, majd az állatokra helyezett szenzorok nagy mennyiségű adatot szolgáltassanak, és melyiket használhatják extenzív körülmények között. Napelemes GPS-fülest, a nyakukba transzpondert, a bendőjükbe bóluszt és a lábukra pedométert helyeztek az állatokra, illetve állatokba. Kérdésre később elhangzott: az eszközök nem okoznak kellemetlenséget a szarvasmarháknak. A kutatók többek között adatokat kapnak arról, hogy a jószágok merre járnak, milyen az aktivitásuk.
Fotó: Csatlós Norbert
– A kutatóintézet aktívan kereste azokat a gazdaságokat, ahol húsmarha tartás zajlik, illetve, hogy mindenben partnerként tudjunk együtt dolgozni. A választás a Zala megyei, vágvölgyi Gazdatrend Kft.-re esett – ezt dr. Márton Alíz mondta az előadáson.Megpróbálják megbecsülni a legelők állateltartó képességét, ezt követően segítséget tudnak adni a gazdaságnak a legelők sorrendjének megválasztására.
A szenzorokat áprilisban szerelték fel, segítségükkel nyomon követhetik az ivarzást is, ennek a nagy területre való tekintettel komoly szerepe van, nem mellékesen pedig jobban tud a gazdaság tervezni. Egészségügyi problémák jelentésére is alkalmazhatók a szenzorok, selejtezési javaslatokat tehetnek az adatok ismeretében, emelt ki néhány használati módot.
Fotó: Facebook/ÖMKI
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
