Digitális „paraszt” vagy adatvezérelt menedzser?

Márciusban két helyszínen, Békéscsabán és Kalocsán is megrendeztük az Agrárközösség GazdaMűhely eseményét. Ezúttal az agrárdigitalizáció, a modernizáció és a precíziós gazdálkodás került a középpontba. Az alkalmak előadója Molnár Márton, az AK4.0 Hungary Kft. ügyvezetője volt. Gondolatébresztő előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés önmagában nem cél. Akkor válik valódi értékké, ha a gazdaság mindennapi működését teszi átláthatóbbá, pontosabbá és eredményesebbé.

A GazdaMűhely célja ezúttal is az volt, hogy a szakmai előadás mellett valódi párbeszéd alakuljon ki a résztvevők között. Olyan közös gondolkodás, ahol nemcsak általános trendekről esik szó. Beszéltünk a gazdálkodók saját kérdéseiről, gyakorlati tapasztalatairól és a valós döntési helyzetek is teret kaptak.

A precíziós gazdálkodás nem egy eszköz, hanem egy folyamat

Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a precíziós gazdálkodást nem érdemes egyetlen géppel, szoftverrel vagy beruházással azonosítani. Egy olyan folyamatról van szó, amely az adatgyűjtéssel kezdődik, majd az értelmezésen, a tervezésen és a döntéshozatalon keresztül válik a mindennapi gazdálkodás részévé.

Szó esett a talajadatok szerepéről, a zónázásról, a differenciált kijuttatás lehetőségeiről, a gépi adatok kezeléséről, a hozamtérképek elemzéséről, valamint a szoftverek és hardverek gyakorlati használatáról is. Az is hangsúlyosan megjelent, hogy a technológia önmagában nem elegendő. Ahhoz, hogy valóban működjön, szükség van a gazdaságban dolgozó emberek bevonására és képzésére is.

Ma már nem az a kérdés, hogy jó-e a digitalizáció

A közös gondolkodás során jól látszott, hogy a gazdák ma már nem általánosságban közelítik meg a digitalizáció kérdését. Nem az foglalkoztatja őket, hogy jó-e a precíziós gazdálkodás. Áttekintik, hogy a saját gazdaságukban hol van értelme elkezdeni, mi térülhet meg, milyen adatok állnak rendelkezésre, milyen gépparkra lehet építeni, és hogyan illeszthető be mindez a napi működésbe.

Éppen ez adta az események valódi szakmai erejét is. A beszélgetések nem technológiai divatszavakról szóltak, hanem konkrét helyzetekről, megvalósítható lépésekről és a gazdaság szintjén értelmezhető döntésekről.

A műhelybeszélgetések során a gyakorlati tapasztalatok kerültek előtérbe

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetések mindkét helyszínen különösen értékes részét adták a programnak. A gazdálkodók kisebb csoportokban osztották meg egymással tapasztalataikat. Szóba került, hogy saját gazdaságukban milyen problémákkal találkoznak, milyen fejlesztéseken gondolkodnak, mit próbáltak már ki, mi működött jól, és mi az, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A beszélgetésekből egyértelművé vált, hogy sok gazda hasonló kérdésekkel küzd, még akkor is, ha az adottságaik eltérőek. Van, ahol az adatkezelés jelenti a legnagyobb kihívást, máshol a gépek már többre lennének képesek, de hiányzik mögülük az egységes rendszer. Olyan helyzet is előfordul, amikor a döntés már megszületett, az irány is látszik. Hiányzik az a biztonságos, gyakorlati lépéssor, amellyel az új technológia valóban bevezethető a gazdaságba.

A GazdaMűhely ereje az egymástól tanulásban van

A GazdaMűhely egyik legnagyobb értéke most is az volt, hogy nemcsak problémák, hanem konkrét megoldások is megjelentek az asztalnál. A résztvevők megosztották egymással, hogyan szervezik a munkafolyamataikat, milyen eszközöket használnak, hogyan kezelik az adatokat, miként vezetik be az új rendszereket, vagy éppen milyen hibákból tanultak az elmúlt időszakban.

Ezek a tapasztalatok nem tankönyvi példák voltak, hanem a mindennapi gyakorlatból hozott, valós gazdálkodói helyzetek. És éppen ez mutatta meg újra, miért van helye az ilyen alkalmaknak. A GazdaMűhely nem felülről akar kész válaszokat adni, hanem olyan közeget teremt, ahol a gazdák egymástól is tanulhatnak, és közösen gondolkodhatnak arról, hogyan lehet a saját gazdaságukat jobban működtetni.

Vannak külső tényezők, de vannak olyan területek is, amelyekre van ráhatás

A beszélgetések során az is világosan kirajzolódott, hogy a mezőgazdaságban számos olyan külső tényező van, amelyre a gazdálkodóknak nincs közvetlen befolyásuk. Ilyen az időjárás, a piaci környezet, az inputanyagok ára, a szabályozási környezet vagy a munkaerőhelyzet.

Legalább ennyire fontos felismerés volt, hogy vannak olyan területek is, amelyekre igenis van ráhatás. Ide tartozik a saját adatok ismerete, a munkafolyamatok szervezettsége, a tápanyag-gazdálkodási döntések megalapozottsága, a gépek képességeinek jobb kihasználása. Ezenkívül azt is belátták, hogy fontos az is, hogy a gazdaságban dolgozók mennyire értik és tudják használni a rendelkezésre álló technológiát.

Békéscsabán és Kalocsán is azt tapasztaltuk, hogy a jelenlévő gazdálkodók nyitottan, józan kíváncsisággal álltak ezekhez a kérdésekhez. Nem mindenki ugyanonnan indul, és nem is mindenkinek ugyanarra van szüksége, de az közös volt, hogy mindenki szeretne jobban, átláthatóbban és okszerűbben gazdálkodni.

A kötetlen beszélgetések is sokat adtak hozzá a naphoz

A program hivatalos része után a szakmai eszmecsere nem ért véget. Mindkét helyszínen tovább folytatódtak a beszélgetések kötetlenebb formában is, ami jól mutatta, hogy a résztvevők számára valóban fontosak voltak az elhangzott témák. Az ilyen helyzetek mindig sokat elárulnak egy esemény valódi értékéről. Ha a gondolatok a hivatalos időkereten túl is tovább élnek, az azt jelenti, hogy van mire építeni.

A fejlődés sokszor egy jó kérdéssel kezdődik

A békéscsabai és kalocsai GazdaMűhely egyaránt azt erősítette meg, hogy szükség van olyan szakmai alkalmakra, ahol nemcsak előadásokat hallgatunk, hanem őszintén beszélünk arról is, mi működik jól, min érdemes változtatni, és hogyan lehet a modern technológiákat a gazdaság valós igényeihez igazítani.

A fejlődés sokszor nem egy látványos, nagy döntéssel kezdődik. Sokkal inkább egy jó kérdéssel, egy megosztott tapasztalattal vagy azzal a felismeréssel, hogy van a gazdaságban egy olyan pont, amit holnaptól egy kicsit jobban is lehet csinálni. A GazdaMűhely ebben a közös gondolkodásban kíván továbbra is valódi segítséget nyújtani a gazdálkodóknak.