Mielőtt a számok mélyére tekintenénk, érdemes átgondolni a kérdést európai viszonylatban is. Léteznek olyan termények – leginkább a napraforgó, esetleg a kukorica – amelyben európai szinten is jelentős tényezőnek számítunk. Ilyenkor nagyobb rá az esély hogy a hazai termelés nagysága önmagában is árbefolyásoló tényező, így az említett kockázatcsökkentő hatás jobban érvényesülhet.

A legtöbb esetben azonban a magyar termelő leginkább árelfogadóként viselkedik. Felmerül tehát a lényeges kérdés, hogy a mezőgazdasági termelésre ható időjárási tényezők mennyire hatnak egységesen az európai kontinensen – kedvezőtlen esetben előfordulhat, hogy a hazai termést elvitte az aszály vagy a jégkár, miközben Európában bőséges terméssel és így csökkenő terményárakkal szembesülünk.

Fontos szempont továbbá, hogy önmagában a termésátlag csak egy tényezője a profitot befolyásoló összetevőknek. Tapasztalataink alapján a hazai mezőgazdaságban még nem mindenhol terjedt el az a szemlélet, hogy a nap végén a profit maximalizálása a tevékenység egyik fő célja, amelynek csak egy eszköze (lehet) a naturália alapú mutatók, így a termésátlag fokozása. Nem feltétlenül az a legjobb stratégia, amely a legmagasabb termésátlagot eredményezi, hiszen pl. az öntözési költségek nem biztos, hogy minden esetben megtérülnek, vagy a hozam ész nélküli növelése helyett sokkal jobban járhatunk a táblaszintű méréssel, az igény szerinti műtrágya kijuttatással – lényegében a precíziós szemlélet (profit centrum szemlélet) meghonosításával.

Számos szempont árnyalja tehát az összképet, de nézzük meg a számokat.

Kiindulásként a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet ágazati eredménykimutatás idősorait alapul véve – amelyben a főbb terményekre vonatkozóan rendelkezésre áll az adott évi termésátlag, az összbevétel – számítottunk egy EBITDA-szerű kategóriát, azaz lényegében az éves szabad pénzáramlást. Az adatokból az összehasonlíthatóság kedvéért kiszűrtük a támogatásokat, végül az inflációval (GDP deflátorral) korrigáltuk.

A statisztikában az öt fő termény – búza, kukorica, árpa, napraforgó, repce – adataira koncentráltunk, ezzel lefedve a hazai szántóföldi ágazat meghatározó részét.

A cikkünk elején említett „városi legendának” ez a része – hogy a megtermelt eredmény független lenne a termésátlagtól – tehát cáfolható. Fontosnak tartjuk azonban ismételten kiemelni, hogy a termésátlag nem az egyetlen és talán nem is a legfontosabb meghatározó tényezője az eredményes gazdálkodásnak.

Forrás: agrarszektor.hu