Mezőgazdasági hírek

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2022. február 2., szerda

Magyarország szélsőséges időjárását, valamint a piaci árak sokszor drasztikus változásait látva a termesztők bizonyos része a termésbiztonság és a koraiság kihasználása szempontjából kisalagutas fóliatakarást használ. Ez a technológiai elem az intenzív szabadföldi termesztés egyik alappillére. Intenzív szabadföldi termesztésről akkor beszélhetünk, ha az adott zöldségfajt palántáról (görög- és sárgadinnye esetében oltott palántáról) szaporítjuk, valamint talaj- és növénytakarást alkalmazunk, valamint a növények öntözésére és tápoldatozására csepegtető szalagot húzunk ki a talajtakaró fólia alá.

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást. (1. kép) Legfontosabb előnye, hogy felmelegíti, valamint megtartja a légtér hőmérsékletét, valamint védi a növényeket a szél káros hatásától, ami pl. egy oltott dinnyepalánta szempontjából nagyon fontos, mert a szél eltörheti az oltásforradási pontnál a palántákat. További előnye, hogy a magasabb hőmérséklet hatására a növények sokkal gyorsabban fejlődésnek indulnak, ezáltal a takarás fokozza a koraiságot. Időjárástól függően kb. 10-14 napos koraiságot tudunk elérni ezzel a technológiával. (2. kép) Hátrányai közé tartozik, hogy a takarás megemeli a termesztési költségeket, viszont egy korábbi szedés kompenzálhatja a magasabb bekerülési költséget.

1. kép: Sárgadinnye kisalagút alatt

Takarásra kétféle anyag közül választhatnak a termesztők. A kertészek többsége még mindig az úgynevezett hagyományos polietilén fóliákat használja, melyek nagy előnye, hogy viszonylag olcsó és könnyű a kihúzása. Hátránya viszont, hogy minden évben újra és újra meg kell vásárolni, valamint a fólia megsemmisítése nem egyszerű feladat. A legtöbb termesztő a föld szélén szokta elégetni a leszedett fóliát, ami nem nevezhető környezetbarát megoldásnak. Többféle méret közül lehet választani, amit egyes növények (pl. görög- és sárgadinnye, étkezési paprika) esetében a talajtakaró fólia szélessége határoz meg. Például egy 90 cm-es talajtakaró fóliához egy 120 cm szélességű kisalagút fólia tartozik, míg egy 120 cm-es talajtakaró fólia párja a 180 cm-es kisalagút fólia. A fólia szélessége mellet fontos paraméter a vastagság is. Ez elsősorban ültetési idő, valamint pénztárcafüggő. A fóliagyártók olyan szélességben és vastagságban gyártják le a fóliát, amilyenben a termesztő szeretné és kéri. A fent felsorolt növények többségénél a 15-25 mikron közötti intervallum terjedt el.

2. kép: Egy napon vetett csemegekukorica-állomány, bal oldalon takart, jobb oldalon takarás nélküli technológia

A kisalagút fóliát úgynevezett „vaspálcára” húzzák ki, ami sok esetben kidörzsöli a fóliát, majd egy nagyobb szél elszakítja azt. Ennek kiküszöbölésére a pálcákra elhasznált csepegtető szalagokat húznak fel, hogy csökkentség a fólia súrlódását. Vannak termesztők, akik előre kilyukasztják (perforálják) a fóliát, hogy ha hirtelen melegszik a levegő, akkor a növények ne főjenek meg alatta. A termesztők másik része lyukasztás nélküli fóliát használ, majd ültetés után, ahogy emelkedik a hőmérséklet saját maga lyukasztja ki azt. Fontos, hogy a fólia már nagyobb növényállománynál ne legyen belülről párás, megfelelően átszellőzzön, mert ellenkező esetben a gombás és baktériumos fertőzések kockázata megnő.



A másik fóliatípus az úgynevezett fátyolfóliás takarás. Működése abban rejlik, hogy ez egy szálas szerkezetű fólia, ahol a szálak között légrések vannak. Az éjszakai, hajnali páralecsapódás következtében a szálak közötti légrések a páracseppekkel betömődnek ezáltal szigetel, majd ahogy reggel melegszik a hőmérséklet és kel fel a Nap, úgy ezek a páracseppek elpárolognak és ezáltal megoldott lesz a légcsere, vagyis ezt a típusú fóliát nem kell megvágni a szellőztetés miatt, szemben a hagyományos polietilén fóliával. Másik nagy előnye, hogy ha vigyáznak rá, akkor több éven, akár 4-5 éven keresztül is felhasználható, viszont ebből adódóan drágább. Ezt a típust gyakran alkalmazzák síkfóliás talajtakarásra is pl. gyökérzöldségféléknél.

A kisalagút fóliák kihúzása történhet kézzel és géppel egyaránt, ami elsősorban a termesztőtől, valamint a gépesítéstől függ. A kézi húzáshoz több emberre van szükség, valamint a pálcázást is előre meg kell oldani. Amennyiben géppel történik a fóliahúzás, úgy vannak olyan géptípusok, amelyeknél nem kell előre lepálcázni, mert azt a húzással egy menetben végzi a gép. Mindkét technológiának megvan a maga előnye és hátránya is. Az egyik legfontosabb alapkövetelmény azonban, hogy a fólia feszes legyen, mert ellenkező esetben a szél nagy károkat tud benne okozni, valamint a fólia későbbi kilyukasztása, majd az úgynevezett „ablakolása” nehezebb feladat lesz, hiszen egy laza fóliába sokkal nehezebb lyukat vágni, mint egy feszesbe. (3. kép)

3. kép: Görögdinnye kisalagút alatt

Fontos, hogy a fólia szélét teljesen le kell földelni, mert a szél gyorsan fel tudja kapni, és ha belekap, akkor nagy károkat tud okozni. Az alagútfóliát általában 3-6 hét közötti időszakra szokták kihúzni a növények fölé. Ezt elsősorban az időjárás, valamint a növény fejlettségi állapota határozza meg. Sok esetben például csemegekukoricánál már a növény túlnövi a fóliát, amit már korábban középen kettéhasítottak, de pl. a szél miatt még nem távolították el, ezzel is edzik a növényeket.

A kisalagút fólia eltávolítása után mindenképpen érdemes a növényállományunkat növényvédőszeres-kezelésben részesíteni.

Forrás: agroforum.hu