ez pedig nemcsak az alaptámogatásokat érinti, hanem minden, az első pillérből kifizetett közvetlen támogatást is, vagyis például az állattenyésztéssel, ipari zöldségek termelésével, gyümölcstermesztéssel foglalkozó, közepes méretű családi gazdaságokat is – emelte ki. Készülni kell arra az időszakra, amikor kevesebb forrás áll rendelkezésre, így például olyan beruházásokat kell eszközölni, amelyek hosszabb távon is javítják az eredménytermelő képességet.
A tárca 2019-ben ismét növekedésre számít az agráriumban, már csak azért is, mert 2019-re sok olyan beruházás meg fog valósulni, amit többek között az 1300 milliárd forintos keretösszegű Vidékfejlesztési Programból támogatnak.
A következő időszak prioritásait rögzítve elmondta: fontos, hogy a gazdasági növekedés ne lassuljon, legalább a jelenlegi szinten maradjon meg, és kiemelten fontos, hogy a gazdák jövedelme is stabilizálódjon, és kompenzálhatja a természet, valamint a klímaváltozás okozta károkat. A most megvalósuló beruházásoknak egy közvetett hatása is lesz: egyre hatékonyabban termelnek majd az agrárvállalkozások nemcsak az állattenyésztésben, hanem a kertészetben, növénytermesztésben is.
Remélik, hogy a jelenleg 4 nagy növényen alapuló növénytermesztési struktúra részben megváltozik, ehhez pedig elengedhetetlen az öntözés. Emlékeztetett arra, hogy 2019-től évi 17 milliárd forintot fordítanak öntözésfejlesztésre a következő 10 évben, amikor az a cél, hogy folyamatosan növekedjen az öntözött terület aránya, és aki eddig nem tudott öntözni, az is tudjon.
Kis Miklós Zsolt a prioritások között említette az osztatlan közös területek megszüntetését: az erről jogszabály ősszel kerül a parlament elé, és a birtokstruktúrában is érdemi változást hoz majd.
Viski József, az agrártárca vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy a dátumokat tekintve egy év van hátra a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programból, de az irányító hatóságnak 2023-ig kell elszámolnia az Európai Bizottság felé azzal a mintegy 1300 milliárd forinttal, ami rendelkezésre állt.A Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról elmondta, hogy
eddig 74 pályázat jelent meg 1500 milliárd forintos keretösszeggel, ebből 1376 milliárd forintos kerettel 62 pályázatot zártak le. A keret egyharmadát, 446 milliárd forintot fizettek ki eddig a program keretében. A beérkezett 247.000 kérelem 76 százalékát támogatták.
A végrehajtással kapcsolatos aktuális feladat jelenleg a támogatott kérelmekhez kapcsolódó előigénylések ügyintézése, a közbeszerzések jogi és műszaki utóellenőrzése, valamint a támogatott kérelmekkel kapcsolatos változás-bejelentések ügyintézése.
A vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban az a magyar érdek, hogy megőrizzük a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát, valamint hogy a beruházási támogatások továbbra is hangsúlyosan jelenjenek meg – emelte ki a helyettes államtitkár.
Viski József is azt mondta, cél, hogy az új pénzügyi ciklusban fontos hogy, ha növelni nem is tudjuk a Magyarország rendelkezésére álló – a jelenlegi tervek szerint 939,5 milliárd forint – összeget, legalább ne csökkenjenek a források.
Egy-két átmeneti évre kell felkészülni az Európai Parlamenti választások, az Európai Bizottság összetételében történő változások miatt. Ez megakasztja a pénzügyi folyamatokat, és érinteni fogja a következő évek pénzügyi tervezését.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
