A Kaposvári Campuson épülő automatizált istállóban a tehenek vízágyas matracokon pihenhetnek majd. Erre azért van szükség, mert az állatok akkor termelnek tejet, ha pihennek, így az állattartónak az az érdeke, hogy a tehén minél többet pihenjen, hiszen ekkor termeli a profitot a gazdaságnak, számolt be az egyedülálló fejlesztésről dr. Húth Balázs, az Állattenyésztés-technológia és Menedzsment Intézeti Tanszék vezetője.
Próbálunk a tejelő teheneknek olyan kényelmes környezetet teremteni, ahol a genetikai képességeiket maximálisan ki tudjuk használni. Vannak olyan tehenek, amelyek akár napi 70-80 liter tejet termelnek. Egyértelmű, hogy ezeknek az állatoknak már teljesen más a bioritmusuk, mint a harminc-negyven évvel ezelőtt élt, feleennyi tejet termelő teheneknek. Ezzel pedig az alkalmazott technológiának is lépést kell tartania – mondta el dr. Húth Balázs.
Az elmúlt években hatalmas innováció valósult meg az agráriumban, amely az állattenyésztést is érintette, jelentette ki a szakértő, aki azt is hozzátette, hogy oktatási intézményként felelősségük van abban, hogy a leendő mérnököket megtanítsák a legkorszerűbb technológiák használatára, ehhez pedig tan- és kísérleti üzemre van szükség. A szakértő elmondása szerint a fejlesztések a robotika irányába mozdultak el, így jelenleg egy teljes mértékben robotizált tejtermelő laboratórium építése zajlik a Kaposvári Campuson. Az automatizált klímatechnológiával ellátott helyiség 64 férőhellyel rendelkezik majd, ahol a legkorszerűbb tartástechnológiai megoldások szolgálják a tehenek kényelmét.
A már jelenleg is működő teljesítményvizsgáló objektumokban egyedi takarmányfogyasztást, takarmányhasznosítást, valamint teljesítményre vonatkozó méréseket is tudnak végezni a szakemberek – mondta el dr. Húth Balázs.
A hagyományos tartási rendszerekkel ellentétben a precíziós tejtermelő laboratóriumban az állatok – minimalizált humán befolyás mellett – stresszmentesen, kötött „munkarend” nélkül, saját bioritmusoknak megfelelően elégíthetik ki biológiai igényeiket, genetikai képességük maximális kihasználtsága mellett. Az állatok önállóan mennek a fejőrobotokhoz, és veszik igénybe a robot szolgáltatásait, amikor úgy érzik, hogy szükségük van rá. A fejőrobot a munka minden fázisát elvégzi, a tőgy előkészítését, a fejést, a fertőtlenítést – emberi beavatkozás nélkül. Egy robot 60-80 tehenet képes ellátni. A fejési intervallum a tehén saját biológiai ritmusához igazodik, így nem okoz stresszt az állatnak, aki jól érzi magát a fejőállásban, számolt be a különleges innovációról a SZIE munkatársa.
A projekt megvalósításának élelmiszerbiztonsági szempontból is kulcsszerepe van, árulta el dr. Húth Balázs. A cél az, hogy a lakosságot, illetve az emberiséget minél jobb minőségű élelmiszerrel lássák el. Ezt úgy lehet megtenni, hogy a sokszor hibafaktornak számító humán befolyást a minimálisra csökkentik, és az egyes munkafolyamatokat automatizálják. Ezáltal precíziós jelleggel be tudnak avatkozni egy-egy termelési folyamatba, melynek segítségével elkerülhető a gyógyszeres kezelés, vagy éppen az elhullásból származó veszteség. Ha kevesebb gyógyszert, antibiotikumot alkalmaznak a termelés során, a fogyasztók egészségesebb termékekhez juthatnak, így ezek a precíziós technológiák élelmiszerbiztonsági szempontokat is szolgálnak, ismertette a Kaposvári Campus tanszékvezetője.
A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kollégái a Fino-food Kft. munkatársaival karöltve olyan egyedülálló, a piacon jelenleg nem forgalmazott tejtermékeket fejlesztenek, mely élelmiszerek bevezetése hozzájárul az egyes táplálkozással összefüggő civilizációs megbetegedések megelőzéséhez. A fejlesztés a „Robottechnikára alapozott, precíziós elven vezérelt élelmiszer alapanyag előállításra épülő, igazoltan egészségvédő hatású tejtermék variánsok kifejlesztése egyedi hatóanyag kombinációk és innovatív technológiák alkalmazásával” című, GINOP-2.2.1-18-2018-00003 azonosító számú projekt keretein belül valósul meg.
(A cikkben szerepő képek a Szent István Egyetem / dr. Húth Balázs tulajdonát képzik.)
Forrás: agrarszektor.hu
