A húsvéti étkezések elmaradhatatlan szereplője a torma, azt azonban kevesen tudják, hogy a hazai termesztés nagy múltra tekint vissza, a Hajdúságban termelt gyökér “hajdúsági torma” néven ugyanis 2009-ben oltalom alatt álló eredetmegjelölést kapott – mondta az Agrárszektornak Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Hozzátette, az itthon termelt torma keresett exportcikk, és habár a belföldi szükségleteket jórészt tudjuk fedezni, a termés nagyobb része – átlagosan 10 ezer tonna évente – exportra kerül.
Sokan nem tudják, de a magyarországi tormatermesztés nagy múltra tekint vissza, a fő hazai termőkörzet, a Hajdúságban található, a termesztés 90 százalékban ide, ezen belül is 13 település (Létavértes és környéke) körzetére koncentrálódik – tájékoztatta lapunkat Hunyadi István. Ez a régió olyannyira meghatározó a termesztésben, hogy az itt termelt gyökér “hajdúsági torma” néven oltalom alatt álló eredetmegjelölést kapott 2009 őszén. A teljes országos termőterület 1450 hektár körül van, ebből 1400 hektár található az említett termőkörzetben – tette hozzá.
A betakarított mennyiség már több éve 13,5-15 ezer tonna között mozog évjárattól függően – közölte a szakember. Kiemelte, ez a mennyiség a belföldi szükségleteket jórészt fedezi, az éves import mindössze maximum 300 tonna körüli, amit főleg Németországból vásárolunk. A Magyarországon megtermelt torma ugyanakkor nagyon keresett exportcikk, a termés nagyobb része külföldre kerül, ami évente körülbelül 9-10,5 ezer tonna közötti mennyiséget jelent.
Hunyadi Istvántól azt is megtudtuk, hogy a hazai tormafogyasztás leginkább a húsvét ünnepéhez köthető, és szinte csak ekkor fogyasztják a magyarok, pedig élettani hatásai miatt a rendszeresebb felhasználása is ajánlott, hiszen tele van vitaminokkal és hasznos tápanyagokkal. Ma a tormát a legtöbben feldolgozott formában vásárolják, mert az erős, irritáló illóanyagok miatt az otthoni feldolgozása kevésbé népszerű. A nyers torma ára egyébként 2000 forint körül mozog, túlnyomó részt magyar áruval találkozhatnak a vevők a hazai piacokon és zöldség-gyümölcs boltokban, az áruházláncoknál azonban nem túl gyakori a nyers formában történő forgalmazása.
Forrás: agrarszektor.hu
