Alig egy hónapja tartottak nagyszabású online konferenciát a nagy kínai dróngyártó, a XAG, a Wageningeni Egyetem (WUR), az ID Capital Pte és a VCearth szakemberei arról, hogy hogyan lehetne növényeket termeszteni a Marson, és hogy hogyan lehetne zárt mezőgazdasági ökoszisztémát kialakítani a vörös bolygón. Az eseményről az Agrárszektor is beszámolt.
Az, hogy valaha is embert küldjünk a Marsra, attól függ, hogy tudunk-e ott élelmiszert termelni. A Georgiai Egyetem geológusai ezért próbálják megtalálni az ott rendelkezésre álló anyagok legjobb felhasználási módjait. Ezért alkottak meg olyan mesterséges talajkeverékeket, amelyek a marsi talajok összetételét imitálják, írta meg a Future Farming. Ezért vizsgálták meg a tudósok a marsi talajok termékenységét, eredményeikről pedig tanulmányt tettek közzé az egyetem honlapján.
A vörös bolygón könnyűszerrel megtalálható anyagok egyes jellegzetességeit akarjuk szimulálni. Az, hogy milyen ásványokból és sókból állnak ezek a talajok, sokat elárulnak nekünk a lehetséges termékenységükről – jelentette ki Laura Fackrell, a tanulmány vezető szerzője, aki geológiából PhD-zik.
A kutató elmondta, hogy a tápanyagok, a talaj sótartalma, savassága mind-mind közrejátszanak abban, hogy mennyire termékeny egy talaj. Ha fel tudják mérni, hogy ezeken a spektrumokon hol állnak a marsi talajok, azzal arra is erős becslést adhatnak, hogy alkalmasak-e arra, hogy életet adjanak, és ha nem, milyen megoldással lehet őket életképessé tenni.
A művész elképzelése szerint ilyen lenne egy üvegház a Marson (Forrás: NASA)
A vékony légkör, az extrém hideg és az alacsony oxigénszint ellenére a Mars felszínén megtalálhatóak a növények számára szükséges tápanyagok, így a nitrogén, a foszfor és a kálium is. Ezeknek a jelenléte elhárítja a marsi növénytermesztés elől az egyik nagy akadályt, de vannak még bőven kihívások.
Az egyik probléma az, hogy ezek az anyagok ugyan megtalálhatóak a talajban, de ez még nem jelenti azt, hogy hozzáférhetőek is a növények számára. Ha egy növényt azért ültetünk el egy adott helyre, mert ott sok a vas és a magnézium, még nem jelenti azt, hogy a növényünk ezt fel is tudja használni – mondta Laura Fackrell.
A tudós rámutatott, hogy emellett az is előfordulhat, hogy a szükséges tápanyagok egyike-másika elégtelen mennyiségben van jelen a talajban, vagy épp ellenkezőleg, olyan nagy koncentrátumban, hogy az már mérgező a növény számára. A szimulált talajkeverékekkel Laura Fackrell és csapata arra jöttek rá, hogy a marsi talajok – textúrájukat tekintve – szárazak és kérgesek, ami tovább nehezíti a felhasználásukat.
A kutatók a mezőgazdasági tudományokat alkalmazva most olyan eljárásokat próbálnak meg a marsi talajokon, amelyek a Földön már hatékonynak bizonyultak, ilyen például az átöblítés, baktériumok és gombák hozzáadása oltóanyagként. A talajban bizonyos baktériumok és gombák jó hatással vannak a növényekre, ezért most a tudósok azt is vizsgálják, hogy ezek a marsi körülmények között is így működnek-e. A tudósok emellett vallják, hogy a kutatási eredményeik a földi mezőgazdaság számára is hasznosak lehetnek. Ahogy Laura Fackrell fogalmazott, amit megtanulnak a marsi mezőgazdaságról, az a Földön is hasznunkra lehet egy fenntarthatóbb jövő létrehozásában.
(A cikkben szereplő képek a NASA tulajdonát képzik.)
Forrás: agrarszektor.hu
