Sokan azt gondolják, hogy vannak olyan gyümölcsfajok, amelyeket nem kell metszeni, és tényleg akadnak, amelyek metszés nélkül is „eléldegélnek”, de például az őszibarack egyáltalán nem ilyen.
Ha három-négy évig nem metsszük meg, teljesen elöregszik, visszaszárad és elpusztul. A metszéssel azonban nemcsak arról gondoskodunk, hogy a fánk sokáig éljen, hanem arról is, hogy optimális mennyiségben és minőségben teremjen.
Mit érdemes tudnunk erről és főként mire figyeljünk, amikor metszünk? Erről kérdeztük Kosztka Ernő kertészmérnök metszőmestert, a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének elnökét, akit szomori gyümölcsösében látogattunk meg. Arra kértük: ne csak mondja, hanem mutassa is a tavaszi metszés csínját-bínját.
Miközben elvégezte az egyik őszibarackfája tavaszi metszését, megmutatta és elmagyarázta, mit miért tesz. Egyebek mellett megtudtuk tőle, hogy
mivel Magyarországon a gyümölcs igényeihez mérten közepes mennyiségű a napfény, nyitott – katlan vagy váza – alakú koronaformát javasolt kialakítani, hogy a fa belsejébe beérkezzen a fény.
Megmutatta, pontosan hol terem a gyümölcs az őszibarackfán, mi derül ki a rügyállásból, és miért nem jó, ha minden termést hagyunk kialakulni.
Hajmeresztő, de múmiákat is találtunk a barackfán, a metszőmester azonban szerencsére elárulta, mit kezdhetünk velük.
A továbbiakból kiderült, mi mindent kell még eltávolítani a gyümölcsfánkról, ha azt szeretnénk, hogy szép nagy barackokat szüretelhessünk, miért fontos, hogy mindig kívülről befelé haladjunk a metszéssel, mekkora gyümölcsmennyiséget bír el egy-egy fa kedvező körülmények között, és mikor érdemes pihentetni.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
