A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük Csizmadia György nagyvenyimi családi gazdálkodótól, hogyan tud megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásai vannak. Elsősorban a hűtés és az öntözés igényel sok elektromos áramot egy gyümölcstermelő gazdaságban, és az almára kell a legtöbbet költeni emiatt.
Családi gazdálkodóként Csizmadia György máris szembesült azzal, hogy az eddigi energiakereskedője nem vállalta a szerződésben megadott áron az áramellátást, új szerződést kellett kötnie. Amúgy nem kiemelkedően magasak a nagyvenyimi gazdaság energiaköltségei, jóformán csak az öntözésre vonatkoznak, ami jelenleg 50-60 ezer forintba kerül hektáronként, és ez a jövőben duplázódni fog.A közös hűtőházban a napelemek a nyári hónapokban fedezik a fogyasztást, de csak azért, mert kevés árut kellett hűteni. Ez az almára már nem igaz, de meglehet csak a legszükségesebbet tárolják be.
A továbbiakban úgy takarékoskodik, ahogy lehet, vagyis minél rövidebb ideig akar gyümölcsöt tárolni, inkább gyorsan földolgozza vagy értékesíti a termést. Almában egyébként nem nagyon látni a kiutat, mindenki a fogyasztás csökkenésére számít Európában, ahol már így is túltermelés van almából, de más gyümölcsökből is. A jelenlegi helyzet megadja a kegyelemdöfést sok kisebb termelőnek, véli Csizmadia György, akiknek hamar elfogy a forgatható tőkéjük, és elgondolkodnak azon, hogy tűzifának ér-e többet az almásuk, vagy termő ültetvényként. A lehűtés, ami eddig egy kilogramm almára 5 forint volt, most lesz 8, és ez csak a tiszta energiaköltség többlete, a munkabér és az üzemanyag nem tartozik bele. Ugyanakkor a beszállítói ár nyomott, a fogyasztói árak viszont magasak.
Éppen ezért az almaültetvényéből már két hektárt kivágott és a megmaradó 3,5 hektáron is a legszükségesebb munkákra fog gondot fordítani. Összesen 100-120 tonna almája terem, és az összes kieső léalmát föl se dolgozza az idén. Eddigi tapasztalatai szerint ugyanis a 100%-os, dobozos almalé iránt sincs elég kereslet és Szedd magad akcióban is csak a termés nem egészen egyharmadát tudja értékesíteni.
Ördögi kör ez, mondja a termelő, a kisgazdaságok mennyiségben nem tudnak bejutni az áruházláncokba, viszont a közvetlen értékesítés nem elég a termés levezetéséhez.
Csökken a hazai gyümölcsfogyasztás, szűkülnek a piacok, miközben minden költség rohamtempóban emelkedik. Ennek következtében a kevésbé energiaigényes és munkaigényes kultúrák felé érdemes fordulni. Szakszerű művelésre csak ott fog költeni, ahol meg is térül a kiadás, a gyengébb ültetvényrészekre kevesebb figyelmet fordít és megválik néhány dolgozójától is. Úgy gondolja, hogy azok a termelők tudnak megmaradni, akik több lábon állnak, költséghatékonyabban dolgoznak, jobban tudnak takarékoskodni vagy több közvetlen piacuk van.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
