Pályázati és uniós források állnak jelenleg a hazai agrárium figyelmének fókuszában, amelyet jelentős mértékben megváltoztat a hazai társfinanszírozás mértékének növelése. A tárca szerint azonban a támogatási rendszer kialakításánál jobban figyelembe kellene venni a gazdák érdekeit.
Történelmi léptékű támogatást jelent a termelőknek, hogy a kormány az uniós agrártámogatások társfinanszírozási arányát 80 százalékra emelte – mondta az agrárminiszter a tárca tájékoztatása szerint nemrégiben Mosonmagyaróváron, az állattartó telepek korszerűsítési pályázatainak okiratátadó rendezvényén.Nagy István közölte, hogy az eddigi döntések alapján 540 pályázat 229,6 milliárd forint támogatást kapott, amiből Győr-Moson-Sopron megye 32 pályázattal, és 10,62 milliárd forint támogatással részesül.
A tárcavezető a pályázói érdeklődést méltatva kiemelte, hogy a jelentkezés a járvány legnehezebb időszakára esett, de a gazdálkodók olyannyira nem zárkóztak be ekkor sem, hogy az igényekre tekintettel 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra kellett emelni a keretet.
A miniszter hozzátette, hogy a források elosztásánál figyelembe vették a kisebb pályázók egyedi érdekeit, és számukra külön kiírásokat jelentettek meg. A 15 ezer eurós kisüzemi pályázathoz még önerő sem kell, és felülről nyitott, vagyis minden érvényes jelentkezés után jár a támogatás. A kisebb állattartó gazdaságok telepeinek fejlesztését szolgáló, 30 milliárd forint keretösszegű pályázat július 22-ig marad nyitva, lehetőséget adva állattartásra szolgáló épületek kialakítására, korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére.Különleges pályázati lehetőségként emelte ki a külterületi helyi közutak fejlesztési felhívását, amelyre június 30-tól vidéki önkormányzatok, önkormányzati társulások nyújthatnak be kérelmet 300 millió forintos támogatásig.
Az 50 milliárd forintos keret külterületi földutak korszerűsítésére, közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztésekre fordítható. Nagy István abban bízik, hogy a vidékfejlesztési források sokszoros eredménnyel hasznosulnak, erősítve a nemzetgazdaság egészét, és hozzájárulva a vidék megmaradásához. A várható hatások közül kiemelte a mezőgazdasági önellátás erősítését, ugyanis – mint fogalmazott – Magyarország nem függhet a behozataltól, de ehhez termelési, feldolgozási kapacitásokat kell építeni.
Értékelése szerint a járvány bebizonyította, hogy a mezőgazdaság nélkülözhetetlen, és megkerülhetetlen ágazat, a termelőket pedig köszönet illeti, amiért a legnehezebb hónapokban is dolgoztak.Az ellátás egyszer sem állt le, így mindvégig természetes maradt, hogy minden napra jutott magyar élelmiszer a családok asztalára – fogalmazott a tárcavezető a rendezvényen.
Az Európai Unió közös agrárpolitikájáról folyó tárgyalásokon meg kell védeni a tavaly kialakított tanácsi álláspont több, magyar szempontból fontos elemét, így például a kisgazdaságok vetésforgóra és nem termő területekre vonatkozó követelmények alóli mentesítését, az öntözési szabályokra vonatkozó rugalmasságot vagy a termeléshez kötött támogatásokat – mondta Nagy István a Világgazdaságnak. „A legnehezebb feladat egyértelműen az, hogy megtaláljuk, hol húzódik az a kompromisszum, amely egyensúlyt teremt a környezeti, gazdasági és szociális értelemben vett fenntarthatósági célkitűzések között”.Az egyik központi kérdés az, hogy az uniós tagállamoknak mekkora forrást kell az új zöldintézkedésre, az úgynevezett agroökológiai alapprogramra fordítaniuk – tette hozzá.
Hangoztatta, hogy a tárgyalások során képviselt magyar álláspont következetesen olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek célja egy végrehajtható, kiszámíthatóan működő, tervezhető, valódi szubszidiaritást – a döntéseket az érdekeltekhez lehető legközelebb álló szinten kell meghozni –, és egyszerűsítést lehetővé tevő közösségi szabályozás elfogadása volt, így csökkentve a gazdálkodók és az államháztartás pénzügyi kockázatait.
A „szakmai tartalom szempontjából magyar részről a jelenlegi támogatási rendszer észszerű továbbfejlesztésében látnánk a reform valódi értelmét” – jelentette ki az agrárminiszter. A magyar álláspont kulcsfontosságú elemei között a bizonyos szintű jövedelembiztonságot nyújtó alaptámogatás mellett olyan célzott támogatási lehetőségek továbbvitele szerepel, mint a fiatal gazdák támogatása vagy az érzékeny ágazatok számára kiemelt jelentőségű, termeléshez kötött támogatások.Nagy István elmondása szerint Magyarország fontos célja az is, hogy „a kis területen, 10 hektár alatt gazdálkodó termelőkre megkülönböztetett figyelem jusson,
ideértve a kellő rugalmassággal továbbfejleszthető kistermelői támogatást, a minél egyszerűbb ellenőrzési szabályokat, valamint az életszerű gazdálkodást lehetővé tévő alapelőírásokat. Ilyen például a már említett, a 10 hektár alatti gazdaságok mentesítése a vetésforgóra és nem termő területek kijelölésére vonatkozó követelmények alól.”
A vidékfejlesztésben prioritás, hogy az öntözési beruházások támogathatóságára vonatkozó – jelenleg a magyar megítélés szerint indokolatlanul szigorú – szabályok rugalmasabbá váljanak, továbbra is adható legyen a kisüzemek átalánytámogatása, valamint a termelői együttműködések, termelői csoportok esetében ne csak az új együttműködések támogatására legyen lehetőség, hanem a már jól működő meglévőkére is.A miniszter úgy vélte, hogy a környezet- és klímavédelmi ambíciók túlzott vagy túlságosan nagy léptékű emelése versenyképességi áldozattal járna a világpiaci versenyben, ami végül az uniós mezőgazdasági termelés visszaesését okozhatná.
Az így kieső termékek helyébe ráadásul olyan importtermékek érkeznének, amelyek előállítása nem az EU által előírt szigorú szabályok betartása mellett történt. „Így végső soron sem a termelők, sem pedig a fogyasztók érdekei nem érvényesülnének” – emelte ki.
Nagy István elmondta azt is, hogy számításaik szerint a kormány 2021 őszén tudja benyújtani a brüsszeli bizottságnak a közös agrárpolitikához kötődő magyar stratégiai terv első változatát, és ha az előfeltételek teljesülnek, nem lesz akadálya a 2023. január 1-jei indulásnak.
Az agrárium biztos és megnyugtató jövője az egységes fellépésben rejlik, ezért petíció indul az Európai Parlament gazdaellenes akcióival szemben – közölte Nagy István agrárminiszter a NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow megnyitóján, Mezőfalván.Az agrárminiszter itt arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Brüsszelben is a magyar gazdák érdekeit képviselik, a termelőknek pedig kiszámítható módon kell megkapniuk az őket megillető agrártámogatásokat 2023 és 2027 között is.
Kifejtette, egyensúlyt kell teremteni a versenyképességi és a klímavédelmi célok között is, mert teremtett világunkért felelősséggel tartozunk. A tárcavezető arra kérte a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak minél többen a petícióhoz.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
