Gabonaár: merre indul el?
2019. január 31., csütörtök
Viszonylagos csend honol a világ és azon belül Magyarország gabonapiacain, amiből egyelőre nem következik sem árzuhanás, sem érdemi drágulás. Azonban a holtszezonnak számító januárban érdemes a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokra figyelni, amelyek kimenetele befolyásolhatja az egyelőre bőséges termésűnek ígérkező 2019-es szezon gabonaárait.
Az északi féltekén értelemszerűen nem jönnek szóba ilyenkor a szezonális hatások, a déli félteke terméseredményeire pedig még várnunk kell.
Januárban leginkább a globális kereskedelempolitikai lépések, a készletek és esetleg a szakértői jelentések, riportok befolyásolhatják a világ gabonapiacát.
Mint látható, egyelőre egyik sem olyan, amiből messzemenő következtetéseket lehetne levonni, a hideg idővel együtt tehát, úgy tűnik, a gabonapiac is fagytól dermedt állapotban van.
Az átmenő készletek csökkennek, a déli félteke terméseredményeire pedig még várni kell, egyelőre egyik sem indokol drágulást vagy árcsökkenést – mondta el lapunknak Petőházi Tamás.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint inkább az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja befolyásolhatja a világ gabonapiacát, és rajta keresztül az árakat.
Mint ismert, tavaly magas vámokat vezetett be az Amerikai Egyesült Államok egy sor kínai termékre. Donald Trump amerikai elnök barátságtalan intézkedéseire válaszul Kína hasonló büntetővámokat vetett ki egy sor amerikai termékre. Ezek között számos mezőgazdasági termék is van, például az amerikai sertéshús és több gabonaféle, valamint a szója. Kína már annak idején bejelentette, hogy az amerikai importvámok „súlyos kárt okoznak a többoldalú kereskedelmi rendszernek”, és hogy bepereli az Egyesült Államokat a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). Peking bejelentette továbbá, hogy válaszul 3 milliárd dollár értékű amerikai importtermékre terveznek vámot kivetni. A döntés szerint nyolc amerikai importárura – köztük a sertéshúsra – 25 százalékos, további 120 termékre pedig – köztük gyümölcsökre – 15 százalékos vámot vetnek ki. Hasonló vita van Mexikó és az USA között is. Előbbi máris komoly vámokkal sújtotta az amerikai sertéshúst, válaszul az acélimportra kivetett büntetővámokra.
A GOSZ elnöke arra számít, hogy valamiféle barátságos hangvételű megegyezéssel hamarosan lezárul a kínai-amerikai keménykedés.
Ebben az esetben az amerikai áru továbbra is a korábbi feltételek szerint mehet Kínába. A harc eldurvulása esetén ugyanis az USA kénytelen lenne máshol elhelyezni a gabonáját, ami leverné az árakat. Megegyezés esetén Kína megint nagy vásárlóként lépne fel, ami felfelé mozdítaná el az árszinteket. „Arra számítok, hogy megegyeznek, pillanatnyilag ez tűnik a legfontosabb árbefolyásoló tényezőnek a világ gabonapiacain” – tette hozzá.
Az elnök szerint a hazai kereskedelmi gyakorlat is kezd helyreállni azzal, hogy a Duna vízhozama emelkedni kezdett, és a száraz őszi hónapok után újra hajózhatóvá vált a folyó.
„Három-négy hónapot valószínűsítek, mire a bennragadt készleteket kiszállítják. Ezeket a tételeket már értékesítették, de eddig nehézségekbe ütközött a szállításuk.” Újabb tételeket ugyanakkor nem igazán adnak-vesznek a hazai szereplők, a január ebből a szempontból holtszezonnak számít.
Nem lát különösebb okot a változásra Pótsa Zsófia sem. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta, hogy az eddigi információk alapján 2019-re a tavalyinál nagyobb termést várnak az őszi kalászosoktól, a vetésterületből kiindulva ugyanis már lehet kalkulációkat végezni.
A búza vetésterülete 22,9 millió hektárról 24,2 millió hektárra nő világszinten, a termésmennyiség pedig rendkívüli mértékben, akár 16 százalékkal is nőhet a jelenlegi becslések szerint. Igaz, erre a nagyarányú növekedésre elsősorban azért számítanak, mert a 2018-as globális termés nem volt igazán erős. Erre az évre viszont így 147 millió tonnát várnak.
Az átmenő készletek továbbra is meglehetősen magasak, valamivel 200 millió tonna alatt van a világ búzatartaléka.
Mindezek miatt áremelkedésre semmiképpen nem számít a főtitkár. A mostani adatokból és információkból leginkább csak stagnálásra, vagy esetleg kisebb mértékű árcsökkenésre lehet következtetni.
Forrás: magyarnezogazdasag.hu
