Blog


4
Júl

Földünk élete a tét – alkalmazkodás a klímaváltozáshoz a krétai nemzetközi klímakonferencia tapasztalatai

2019. július 4., csütörtök

Görögország legnagyobb szigetének fővárosában, Heraklionban vettem részt a 2. Nemzetközi Mezőgazdasági-, és Klímakonferencián, ahol a legtöbb európai ország képviseltette magát, de voltak a megjelentek között az arab országokból és a tengeren túlról is. Hazánkból egy tíz fős delegáció érkezett különböző szakmai szervezetektől, mint például a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Természetvédelmi Világalap (WWF), LIFE projektvezetők, klímaszakértők. Hozzájuk csatlakoztam az Agrárközösség küldöttjeként, Kalocsa város képviseletében.

A rendezvényen rámutattak, hogy a Föld klímája folyamatosan változik, globálisan növekszik az átlagos középhőmérséklet köszönhetően az emberi tevékenység által okozott üvegházhatásnak. A hőmérséklet emelkedés a gleccserek olvadását, a tengerszint emelkedését, áradásokat és aszályokat okoznak olyan területeken is, ahol eddig ez nem volt jellemző. Ezek egyre nagyobb hatással vannak a gazdaságunkra, környezetünkre, egészségünkre és a mindennapi életünkre is.

 

Az európai országokat a világátlagnál nagyobb mértékben fogja érinteni a klímaváltozás, Észak-Európában 2,5-4 Celsius-fok, Közép- és Dél-Európában 4,5-5 Celsius-fok hőmérséklet emelkedés várható az évszázad végére. A klímaváltozás hatásai egyértelműen két régióra bontják Európát: míg északon lesznek pozitív következményei, mint például a hosszabb tenyészidőszak, enyhébb tél, több csapadék, addig délen inkább a súlyosan negatív hatások fognak érvényesülni: aszályos időszakok, hőhullámok, erdőtüzek, szélsőséges csapadékeloszlás lesz a jellemző. A Földközi-tenger térsége egyre szárazabbá fog válni, hasonlóan az észak-afrikai országokhoz.

A mezőgazdaság az éghajlati tényezőknek a legkiszolgáltatottabb gazdasági szektor: a csapadékeloszlás várhatóan Észak-Európában fog nehézségeket okozni, addig a csapadékmennyiség kiszámíthatatlan eloszlása, csökkenése drasztikusan fogja érinteni a déli országokat. A talajvíz szintje is e szerint változik: a mediterrán térségben csökken, északon pedig emelkedik. A szélsőséges időjárásra, talajerózióra fel kell készülni az agrárágazat szereplőinek és alkalmazkodni kell a megváltozott biológiai, környezeti viszonyokhoz annak érdekében, hogy fenntartható legyen az élelmiszertermelés a folyamatosan növekvő népesség számára. A mezőgazdaság termelékenysége is hasonlóan alakulhat át az előrejelzések szerint: északon összességében emelkedhet a hosszabb tenyész-, és fagymentes időszak miatt, addig délen termesztett kultúrák (búza, árpa, repce, napraforgó) terméshozamaiban csökkenés várható.

A kongresszuson megismerkedhettünk a mediterrán térségek mezőgazdasági szokásaival, technológiáival, termesztett növényeikkel (olíva, szőlő, citrom, narancs), valamint az ottani termelők alkalmazkodási módszereivel.

Bemutatták az ADAPT2CLIMATE projektet, amit három mediterrán szigeten (Kréta, Ciprus, Szicília) kezdtek el megvalósítani: a módszertan az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásának felmérésére szolgál, melynek segítségével a döntéshozók célirányosan tudják majd meghatározni az agrárágazat stratégiai irányait a jövőre nézve. A területek termelékenysége alapján próbálják megtalálni a lehető legjobb megoldást, hogy a jövőben a leghatékonyabban tudjon működni az agrárágazat, a mezőgazdaság reformálásával és a vízmegtartó képesség növelésével. Egyre több szektor érintettjeit vonják be a projektbe (tudósok, klímakutatók, agrárszakemberek, gazdák, stb.), mert látják a pozitív hatásokat.

Számomra nagyon érdekes volt még a lengyel Wroclaw Gazdasági Egyetem „Hidrogél kompozit” projektje, ami a vízmegtartó képesség mezőgazdasági felhasználására irányul: a hidrogélek természetes anyagokból állnak, megtartják a csapadékot, nedvességet és fokozatosan engedik ki a talajba szárazság, aszály idején. A tömegükhöz képest jóval nagyobb mennyiségű folyadékot tudnak elnyelni, tárolni, majd kioldani magukból. A természetes szuper felszívódó képességű hidrogélekben óriási potenciál rejlik a mezőgazdasági szektorban, ami hazánkban és Kalocsa környékén is nagy hasznára lehetne a helyi gazdálkodóknak, mert az Alföldön nagyon gyakori a hosszú ideig elhúzódó csapadékmentes időszak, ami már nem csak a vízigényes kertészeti-, hanem a szántóföldi kultúrákat is veszélyezteti.

Boldogan vettem részt a konferencián, élményekben és tapasztalatokban gazdagon térhettem haza, további útravalóul pedig egy hazánkhoz hasonló kis ország példája szolgál, hogy bolygónk élhető maradjon: Costa Rica vált a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik kiemelt szereplőjévé. A közép-amerikai ország a környezettudatos kormányzás mintaképe, középtávon teljesen megszüntetik a fosszilis energiahordozók használatát, országos erdőtelepítési programjuk által megduplázták a fás területeiket az elmúlt 30 évben, valamint jelenleg is a villamos energia 99%-át megújuló forrásokból állítják elő. Legfontosabb teendőnek a közlekedés és a mezőgazdaság megreformálását tartják, mert ezek a legnagyobb károsanyag-kibocsátók: 2050-re az összes személyautót, buszt és járművet elektromossá szeretnék tenni. Véleményem szerint zöld stratégiájukkal hazánknak és a világ többi országának is példát mutatnak arra, hogy károsanyag-kibocsátás nélkül is elérhető a gazdasági fejlődés.

Share