A földimogyoró az Újvilág szülötte, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt elterjedt, de Szíriában sem ismeretlen. Szűkebb környezetünkben Romániában és Bulgáriában találkozhatunk vele, és hazánkban is termesztették már az 1950-es években.
Csak a szép világos terméshéjat fogadja el a piac
Balla Zoltán fajtanemesítő 2013-ban kezdett foglalkozni a földimogyoróval Nagy János professzor fölvetésére, sokan jártak a növények csodájára a bemutatókertben.
Valamikor az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet rendelkezett saját fajtával, amit Kiszombori névre kereszteltek. Az 1950-es években Medgyesegyházán már mintegy 300 hektáron termesztették, ám rövid időn belül abbahagyták, mert nem tudták kielégíteni a rendkívül nagy kézimunkaerő-igényét.Az alapokat a génbankból és különböző helyekről gyűjtötte össze Balla Zoltán, így indult a saját földimogyoró-nemesítés.
Pozitív tömegszelekcióval 2019-re magánszemélyként három önálló fajtát jelentett be állami minősítésre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a gazdasági értékmérést itthon is el tudta végezni, a DUS-vizsgálatra viszont a fajtajelölteket ki kellett küldeni Bulgáriába. Tavaly megkapták az eredményeket, a DUS-vizsgálaton mindhárom megfelelt, a gazdasági értékmérésen szintén, magasan verték a bolgároktól érkezett standardokat.
Laza homoktalajon érdemes termeszteni
A földimogyoró kevéssé érzékeny az aszályos időjárásra, a termesztése előtti talajművelés, valamint a vetés kukoricatechnológiára épül, ha pedig szükség van rá, leginkább a szójából vehető át a gyomirtási mód, bár nincsenek engedélyezett készítmények. Május első dekádjában sík területre vetik, ami a vegetáció során válik bakhátassá. A megtermékenyült virág kacsot növeszt, amely már „belenő” a talajba, ugyanis a földimogyoró csak ott képes kifejleszteni a termését. Éppen ezért a lehető legközelebb kell hozni a földet a növényhez, ami egy töltögetőkapával könnyen megoldható.A tömegszelekció egyik célja az volt, hogy egy rövidebb és egy hosszabb tenyészidejű fajta szülessen.
A földimogyoró tenyészideje Magyarországon 143-146 nap, a májusi vetéssel szeptember közepére érik be. Ha viszont hamarabb csapadékosra fordul az őszi idő, akkor nehéz a betakarítás. Balla Zoltán ezért is keresett rövidebb tenyészidejű, kisebb lombozatú fajtát. Az sem mindegy, hogy három-négy, vagy csak két szemet találunk egy hüvelyben. A nagyobb szemű a frisspiacon lehet keresett, a kisebb inkább ipari felhasználásra kerül. Az ipari célra termesztett földimogyoró olajtartalma eléri az 52-54%-ot, fehérjetartalma 24%.
Hazai nemesítésű fajtajelöltek
A mogyoró folyamatosan virágzik, az első kötést június 10. körül hozza, majd jönnek a többiek, ám csak két-három emelet érik be biztonsággal. Ha túl sokáig tartják száron, akkor az első kötést megtámadja a drótféreg, a fonálféreg, a mezei pocok. Egy tő alatt 30-60 hüvely is megterem, a hektáronként betakarított termés pedig eléri és évjárattól függően meg is haladja a 2 tonnát.Lehet a vetést szakaszolni, a kétnapos eltolás már segít széthúzni a betakarításkori munkacsúcsot.
Egyelőre a Homokhátságon, Mórahalom és Zákányszék körzetében termesztenek földimogyorót, az ottani kis gazdaságok számára kínál lehetőséget a megélhetésre. Érdemes lenne beépíteni a földimogyorót a fehérjeprogramba, ugyanis a szarvasmarhák nagyon kedvelik, és a zöldítésben is hasznosítható lenne. A dél-alföldi régióban negyedik éve termesztik üzemszerűen, gyűlnek a tapasztalatok, s már most látszik, hogy jövedelmező kultúra.
Magyar földimogyoróból készült hidegen sajtolt olaj és mogyoróvaj
Zákányszéken Balla Zoltán kollégáival és nagyon jó barátaival, Kővári Róberttel és Dobó Jenővel fogott iparszerű termesztésbe. Lehetne nagyobb területen is vetni, ma még a feldolgozás jelenti a szűk keresztmetszetet. Sokan keresik a nemesítőt, akik homoktalajon szeretnék termelni, de egyáltalán nem mindegy, milyen homoktalajról van szó. Ha sötétebb színű, humuszos, akkor ezt a talajoldatból a termés héja felveszi, megszürkül, olyan, mintha penészes lenne, amit nem értékelnek a vásárlók. Ráadásul kötöttebb talajon a héjból nem lehet kiszedni a szennyeződést, a rögöket.Legjobb tápanyag nélküli „vakolóhomokon” termeszteni, viszont kelesztő öntözés és lombtrágya adható a növénynek.
Öntözni virágzásig lehet, bár a növények jól viselik a szárazságot, a meleget, a légköri aszályt.
Ebben az évben már felszaporítják a fajtákat, engedélyezett fajtaként pedig 2022-ben lesznek bejegyezve. Balla Zoltán úgy gondolja, elegendő lesz két fajtát kivinni a termesztésbe. Hektáronként 100 kilogramm körüli vetőmagmennyiségre van szükség, a fajta négy évig visszavethető. A vetésforgóba jól beilleszthető, kiváló kultúrállapotú talajt hagy maga után.
Balról jobbra Dobó Jenő őstermelő, Balla Zoltán nemesítő, Nagy István agrárminiszter és Kővári Róbert őstermelő
Balla Zoltán céljai között szerepel egy integrátori szervezet létrehozása, ezzel lehetne megőrizni a létrejött innovációt, és megoldani a felvásárlást, feldolgozást. Elsődleges cél, hogy a „termőföldtől az asztalig” programot meg lehessen valósítani, saját vetőmagból, hazai földön megtermelni, majd elkészíteni a GM-mentes magyar terméket, ami lehet pirított mag, olaj vagy éppen mogyoróvaj.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
