Mezőgazdasági hírek

Emberöltőnyi munka

2022. szeptember 2., péntek

A húsmarhatenyésztést rendszerint sikerágazatként szokták említeni, hiszen mind létszámában, mind a tartástechnológiát érintően óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor a lényeg változatlan, a húsmarha legfőbb terméke az évenként egy választott borjú, annak kell eltartania az ágazatot.

Persze ott vannak a támogatások is, melyek nélkül nullszaldós, vagy veszteséges lenne az ágazat, de az alaptevékenység nem szólhat a támogatások maximalizálásáról. Már csak azért sem, mert a szubvenció sokszor említett távlati csökkenése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az alaptevékenység, azon belül is a hatékonyság és a piacképesség.

A húsmarhatenyésztésben a hatékonyság és főleg a piacképesség erősen fajtafüggő, a legkeresettebbek a nagytestű francia fajták, azon belül is a charolais.

Már-már szállóigévé vált Jancsó István korábbi egyesületi elnök mondása, miszerint: „Amikor jó a piac, akkor a charolais-t a legjobb áron lehet értékesíteni, amikor pedig rossz a piac, a charolais-t akkor is el lehet adni.”

A charolais fajta

A charolais Franciaországban alakult ki, az első forrás már 878-ban említi, de a mai formáját a XVIII. században kezdte elnyerni a helyi hegyitarka marha és a durham felhasználásával. Három célból tartották: fejték, igavonásra használták és fogyasztották a húsát. A XX. században már szinte kizárólag a húsa miatt tartották.

Az 1950-es években váltak világszerte közkedveltté, és az 1950-es évek végén az Egyesült Államokban a charolais szarvatlan változatát is elkezdték kialakítani.

Mostanra mintegy 100 országban tenyésztik, mivel eltérő környezeti viszonyokhoz is jól tud alkalmazkodni. 1971-ben kezdődött magyarországi honosítása, amikor tenyésztési céllal az akkori Jugoszláviából, a mai Szlovénia területéről 67 üszőt importáltak a Szikszói Állami Gazdaságba.

Ez a nagytestű húsmarha kiváló legelőkészségű és takarmányhasznosítású, kitűnő gyarapodású, tűri a gyenge csapadékviszonyokat, a magas hőmérsékletet és a hegyi terepet is. Könnyen kezelhető, nyugodt fajta, emiatt a kezdő húsmarhatenyésztőknek is ajánlják.

A charolais a legmagasabb színhúsarányt mutató fajták között található, ráadásul húsa csak kismértékben faggyús. Emiatt a minőséget igénylő fogyasztók is szeretik, illetve ízletes, puha húsa miatt a világ legjobb séfjei is szívesen dolgoznak vele. A puhaságáért és kiváló ízéért az izomrostok közé beépült intramuszkuláris faggyú (már­ványozottság) a felelős. A charolais megfelelő hízlalást követően kedvező márványozottságú húst produkál.

A fajták fenntartásáért, a törzskönyvezésért és a teljesítményvizsgálatok végzéséért napjainkban a világ nagy részén – így hazánkban is – egyesületek felelősek, azonban nem volt ez mindig így.

A hazai tenyésztőszervezetek, egyesületek megalakulása a rendszerváltás időszakára esett.

Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete

1988. június 24-én történt az első kísérlet a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete megalakítására, ezt az engedélyezési kérelmet azonban – több szabálytalanságra hivatkozva – elutasították. Így az újabb, 1988. december 6-i kísérletet követően – egy új vonatkozó törvényre hivatkozva –, utólag társasági szerződés készült, és 1989. április 1-től megkezdte működését a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülése gazdasági társaságként.

Az akkori társulási szerződésben megfogalmazott célkitűzések már igen közel álltak a későbbi egyesület alapszabályában leírtakhoz.

A megalakulás és a küzdelmes kezdet

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete 1992. június 30-án alakult meg a Szikszói Állami Gazdaság első emeleti tanácstermében, Szikszó Bethlen Gábor u. 1. székhellyel, dr. Osvay György elnökletével. Alapító tagok: Bástya Mg Szövetkezet; Kossuth Mg Szövetkezet; Szerencsi Állami Gazdaság; Szikszói Állami Gazdaság; Tábori ImreAnka IstvánBékési Gyula ifj.; Béres IstvánBéres PálBujdosó MártonDomokos ZoltánFarkas IstvánKertész István dr.; Kovács SándorPapp FerencnéRepovszki JánosSzabára LászlóSzigeti GyörgyUjmári Tóth Béla dr.

30 éves jubileum Méltó módon ünnepelte a 30. jubileumát a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon. A szervezet szakmai és családi programokkal várta a sátrukba betérő mintegy kétezer érdeklődőt, és mutatta meg nekik az ember­öltőnyi munka eredményét a hódmezővásárhelyi gazdanapokon. Az Egyesület sátránál érlelt charolais marhahúsból készült steaket lehetett kóstolni, továbbá hagyományos fajtabemutatót és a showbírálatot lehetett megtekinteni, aminek házigazdája Rákóczi Feri volt. A népszerű műsorvezető kvízzel készült, majd nyilvános beszélgetésen kérdezte dr. Török Mártont, az MCTE ügyvezetőjét. A 30. jubileum alkalmából 30 kérdést tett fel az Egyesület történetéről és munkájáról, illetve a charolais szarvasmarháról, majd egy séf mesélt a charolais marhahús gasztronómiai értékéről. A programsorozatot Charolais Bál zárta, amelyet a hódmezővásárhelyi Fekete Sas Kávéházban tartottak, csaknem 150 hazai és külföldi résztvevőnek. A 30 éves jubileum okán és a kiállítási megjelenés alapján az a megtiszteltetés érte az egyesületet, hogy elnyerte a Magyar Állattenyésztők Szövetsége Tenyésztőszervezeti Nagydíját.

Mivel a jogszabályok nem tették lehetővé a gazdasági társaságból társadalmi szervezetté történő átalakulást, így az alakuló ülésen először az Egyesülés felszámolásáról született döntés, és az új egyesület nem lett a jogutódja

 A 19 alapító tag közül csak 5 rendelkezett állattal, mintegy 1700 anyatehénnel.

Szegényes anyagi körülmények, sok-sok munka és nagy lelkesedés jellemezték a kezdeteket. Hamarosan részmunkaidős titkárt alkalmazott az egyesület Domokos Zoltán személyében, majd 1993 januárjában a székhely Miskolcra került, a megyei Állategészségügyi Állomás épületébe, ahol már a titkár is főállásúvá vált. Az Alföldi Állattenyésztési Napokon a kezdetektől, 1994-től minden évben megjelent az egyesület: 1994–1995-ben még csak posztereken mutatkozott be, később egyre növekvő állatlétszámmal – bár felvezetésükről ekkor még nem volt szó –, csak a bokszokban voltak megtekinthetők az állatok.

Fejlődés az ezredforduló körül

1996-ban két főre bővült az ügyvezetés, és bejegyzésre került a „Kiváló minőségű hús – charolais” védjegy, 1997-ben pedig létrejött a szaporítóanyag-depó.

1999-ben a VI. Alföldi Állattenyésztési Napokon – egyesületünk és a hazai húsmarhatenyésztés történetében először – a 6 kiállító charolais-tenyésztő 39 állata közül három tenyésztő (Charolais Kft., Lajosmizse; Abaúji Charolais Mg. Rt., Léh; Landmark Kft., Mezőberény) öt állatának felvezetésével sor került az első mai formátumú fajtabemutatóra.

A legfőbb termék az évenként egy választott borjú

Ugyan­ekkor rendezték meg az első háziversenyt, de ekkor még az állatok a bokszaikban maradtak, nem volt feltétel a vezethetőség. 2000-ben történt az első showbírálat, a bíró Roger Laurisson, a francia Herd Book Charolais elnöke volt. Ugyanebben az évben új elnök, Bujdosó Márton került megválasztásra, és megtörtént az első BreedPlan tenyészértékbecslés Armidale-ben, Ausztráliában. 2001-ben útjára indult a www.charolais.hu honlap, decemberben pedig a szomszéd – jelenlegi – épületbe, a Vologda u. 3. alá költözött a székhely. 2002-re az ellenőrzött tehénlétszám mintegy 5200-ra nőtt 42 tenyészetben, az állat nélküli taglétszám 19-re változott. 2002. május 14–16. között az első hazai küllemi bírálati tanfolyamot rendeztük meg 15 fő részvételével, melyet Yves Jehanno francia szakértő vezetett. 2003-ban kiadtuk „A charolais fajta és magyarországi tenyésztése” című könyvet, és elkezdődött – több más húsmarhatenyésztő egyesülettel közösen – a Godomár Húsmarha Törzskönyvezési és Telepirányítási Rendszer központi egységének fejlesztése.

Ugyanezen évben jött létre a „törzstenyészet” státusz, melyet 8 tenyészet kapott meg.

2004-ben felvállalta az egyesület az aubrac fajta törzskönyvezését is.

Ismét Charolais Világkongresszus Magyarországon

2006 áprilisától önálló tenyésztésvezetői munkaköre lett az ügyvezetésnek, ekkorra készült el a Godomár rendszer is a korábbi DOS alapú helyett, melynek 2007-től kezdődött (ekkor már csak a Hereford Egyesülettel) a telepirányítási rendszerré bővítése, a program tenyészetekbe való kihelyezése. 2008-ban az iroda épületen belül költözött, azóta működik a jelenlegi helyen. Ekkorra a tehénlétszám átlépte a 8000-et (8098 db), a taglétszám pedig a 100-at (104, ebből 87 állattal rendelkező). 2008. augusztus 15–27. között, 1988 után immár másodszor hazánk adott otthont a Charolais Világkongresszusnak, ezúttal Szlovákiával és Csehországgal közösen, ismét a nemzetközi közösség nagy megelégedésére.

Ugyanezen év decemberétől Jancsó István vette át az elnöki feladatokat. 2009-ben készült először asztali naptár, mely azóta is minden évben színesíti az egyesület életét.

Ugyanebben az évben indult az első árveréssel záruló KSTV Gödöllőn, melyet további két évjárat követett. 2010-től már a tavaszi mellett őszi francia szaporítóanyag-import is segíti tagjainkat. 2012-re, a 20 éves jubileum idejére, a taglétszám 134-re, a tehénlétszám 9579-re, a törzstenyészetek száma pedig 15-re nőtt. 2012-ben a KSTV új helyszínen, Hódmezővásárhelyen indult, melyet a vásárhelyi kiállítás keretében árverés követett. Elkészült a BreedPlan angol és magyar nyelvű tenyészérték-lekérdező felülete, valamint útjára indult az egyesületi konferenciasorozat a 2012 őszi cserkeszőlői rendezvénnyel.

Jelen idő – kézzelfogható eredmények

Hosszas előkészítést követően, 2015 májusában megindult a Gulyás Törzskönyvezési és Telepirányítási Rendszer fejlesztése, célul tűzve ki a szakmai tartalom korszerűsítését.

2015 augusztusában az ügyvezetés négyfősre bővült, és megindult az STV: zárt bikák és tenyész­üszők ultrahangos húsminőség- és vágóérték-vizsgálata, valamint az üszők lineáris küllempontozása.

Ekkorra a tehénlétszám átlépte a tízezret (10 364), a taglétszám 166-ra, a törzstenyészetek száma 18-ra nőtt. 2016-ban alapította az egyesület a „Charolais fajtáért” emlékérmet, melyet elsőként dr. Békési Gyulának és posztumusz Béres Pálnak, a fajta hazai meghonosítóinak adtak át, majd 2017-ben Bujdosó Márton, 2018-ban Zsellér Pál, 2019-ben dr. Domokos Zoltán, 2021-ben pedig posztumusz dr. Osvay György kapta meg. 2016 végén ismét Bujdosó Márton lett az egyesület elnöke. 2017 tavaszán indult – a tenyésztőszervezetek közt úttörőként – a közös szervezésben végzett, több száz tenyészbikára kiterjedő termékenyítőképesség-vizsgálat a tagtenyészetekben. 2017 júniusában került élesítésre az addig tesztüzemben használt Gulyás program.

Ez év júniusában és szeptemberében új helyszínen, Lajosmizsén indult KSTV. 2017-től rendezzük meg az őszi Regionális Szakmai Napokat, melyek során az előadások mellett tenyészetlátogatásra is sor kerül.

A marhahús egészséges és finomGasztronómiai szempontból a marhahús sokféleképpen elkészíthető, ízvilágban gazdag alapanyag. A jó minőségű, kiváltképp az érlelt marhahúsból változatos, ízletes étel készíthető. Tévhit, hogy a marhahús nem egészséges. Ugyanakkor, pl. a baromfihús túlzott, egyoldalú fogyasztása hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához. Valójában a marhahús táp­anyagokban, vitaminokban gazdag élelem, viszonylag koncentrált formában. CLA-zsírsav-tartalma segít a rák megelőzésében, csökkenti a testzsírt, valamint magas a kreatin tartalma. Kiváló fehérje-, cink- és vasforrás, és foszfor tartalma sem elhanyagolható.

2018. november 1-én lépett életbe az 1012/2016. EU Állattenyésztési rendelet, mely miatt a Tenyésztési Program hosszas előkészítés eredményeként átdolgozásra került, és kialakult a jelenlegivel szinte egyező változat. 2019-ben elkészült a Charolais Érték­index a szelekció elősegítésére, és decemberben ismét új helyszínen, a Kaposvári Egyetem tanüzemében indult KSTV 15 bikával. 2019 decemberében útjára indult a Ge­nom Program, melynek eredményeként mára több mint 9000 egyed vizsgálata történt meg, és 2021 ősze óta elérhetőek az első genomikai tenyészértékek. 2020 novembere óta dr. Baranyi István tölti be az elnöki pozíciót. A KSTV 2020 őszi turnusa esetében – hazánkban először – takarmányhasznosítás-vizsgálat is zajlott, ezt követően pedig a koronavírus-járvány miatt 2021 tavaszán online árverést tartott az egyesület saját árverési felületén. A KSTV legjobb bikáját az egyesület megvásárolta és szaporítóanyag-termelésbe állította, így már elérhető a tenyésztők számára.

A kor igényeinek megfelelve 2021-ben megkezdődött és a végső tesztelésnél tart a Gulyás program platformfüggetlen változatának fejlesztése.

2022. január 1-jén az egyesületi tehénlétszám 13 248 egyed 236 tenyészetben, a törzstenyészetek száma pedig 19. A fajta szerepe azonban jóval nagyobb az egyesületi létszámoknál, hiszen kb. 30 ezer charolais-nak tekinthető tehén van az országban. A tenyészbika-használati adatokból pedig az is kiderül, hogy mintegy 50-70 ezer tehenet charolais bikák termékenyítenek meg. Figyelembe véve, hogy összesen 160-180 ezer húshasznú tehén van az országban, ebből könnyű kiszámolni, hogy a charolais fajta az egyharmadát teszi ki az állománynak.

Kihívások, lehetőségek, jövőkép

Az említett hatékonysági kérdések tárgyában nem támaszkodhatunk kizárólag a múltbéli elvégzett munkára, mind az egyesületnek, mind az egyes állattartóknak keresniük kell a további lehetőségeket az előrelépésre!

Olyan hétköznapinak, magától értetődőnek, vagy akár távolinak, tudományosnak tűnő dolgokat is érdemes alaposabban megvizsgálni, mint az üszők fertilitása, az egyedek takarmányhasznosítása vagy a genetikai terheltségek.

Könnyen kezelhető, nyugodt fajta

Aprónak tűnő dolgok állományszinten, ám sok év viszonylatában hatalmas kárt vagy éppen előnyt okozhatnak a gazdának. Ugyanakkor a piaci helyzet változása is nagyban befolyásolja az előttünk álló időszak jövedelmezőségét. A húsmarhaágazat hagyományosan exportorientált, a közel-keleti, balkáni és nyugat-európai piacok mellett az elmúlt évtizedben a török piac határozta meg az árakat. Sajnos a hazai fogyasztás elenyésző. Napjainkban a marhatenyésztőket olyan, túlnyomórészt alaptalan vádak érik, miszerint a metán­kibocsátás jelentős része az ágazatból származik, ezzel jelentős mértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Pedig a marha a természetes szénkörforgás része, emellett a legelők több szenet kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak. A feltétlen legelőterületek hasznosítása ráadásul máshogy nem oldható meg, mint legeltetett állatokkal – ha ezt nem tesszük, elbozótosodnak, ami bozóttüzek kialakulását eredményezheti.

Kutatók kimutatták, hogy az USA teljes szarvasmarha állománya kevesebb metánt termel, mint ugyanezen a területen Amerika felfedezése előtt élő bölény- és szarvascsapatok.

Mindazonáltal a marha az ember számára nem ehető takarmányokból nagy biológiai értékű húst állít elő, mondhatni bio módon. Ehhez képest a műhúsok, húspótlékok laboratóriumi körülmények között, minden természetességtől távol készülnek, és még az ökológiai lábnyomuk sem nevezhető kicsinek.

Fontos tehát mind az ágazat, mind a közvélemény és a hazai fogyasztók számára, hogy minél többen megtudják, hogy a hazai húsmarhák húsa egészséges, finom, annak fogyasztása nem a klímaváltozás fő okozója. Ha a hazai marhahúsfogyasztás a jelenlegi minimális, mintegy 4 kg/fő/év szintről csak megduplázódna, az az ágazat számára óriási fejlődést, kiszámítható belföldi piacot, továbbá több ezer családnak biztos megélhetést, a fogyasztók számára pedig garantáltan hazai, egészséges és finom élelmiszert, valamint tiszta, rendezett legelőket, vidéket jelentene.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu