Halál esetén, a hagyatéki eljárás során a jegyző összegyűjti az elhunyt vagyonát, és értesíti az örökösöket a rájuk váró örökségről. Az örökösöknek lehetőségük van nyilatkozatot tenni a hagyatékról és szükség esetén kiegészíteni azt. A kimaradt vagyontárgyak póthagyatéki eljárás keretében is rendezhetők. A MAGOSZ összefoglalója alapján kiderül, hogyan zajlik a folyamat részleteiben.
A hagyatéki eljárás első lépéseként a halotti anyakönyvi kivonat a hatóság részéről megküldésre kerül a települési jegyzőnek. Megtörténik a hagyatéki leltár felvétele, melyet a jegyző állít össze.
A jegyző a halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozót írásban keresi meg, így ennek a megkeresett hozzátartozónak kell az örökhagyó hagyatékába tartozó ingó és ingatlan vagyont megjelölnie valamint az örökösöket felsorolnia. Ez a lista megküldésre kerül minden öröklésben érdekelt részére, akik a nyilatkozatban foglaltakat 8 napon belül kiegészíthetik.
Ha ezekből a nyilatkozatokból valamilyen vagyontárgy mégis kimarad, akkor arra a hagyatéki eljárást sem folytatják le. Így fordulhat elő, hogy egy föld kimarad a hagyatékból és rendezetlenné válik tulajdonjogi szempontból.
Erre az egyik lehetőség a póthagyatéki eljárás, mely abban az esetben indítható, ha a hagyatéki eljárás befejezése után a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy kerül elő.
Póthagyatéki eljárást nem csak az öröklésben érdekelt személy kezdeményezhet, hanem hivatalból is megindíthatja a jegyző is, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról.
A póthagyatéki eljárás ugyanolyan szabályok szerint zajlik, mint a rendes hagyatéki eljárás.
A föld sorsát tovább bonyolíthatja, ha az annyira csekély értékkel bír vagy olyan mértékben meg van terhelve, hogy értéke még a hagyatéki eljárás költségét sem fedezné.
Az örökös ilyen esetben visszautasíthatja az örökséget (de a visszautasítás megtörténhet bármely esetben is), melynek az a következménye, hogy őt az öröklésnél figyelmen kívül kell hagyni és az öröklés rendjében soron következő örökös fog örökölni, akinek természetesen szintén joga van visszautasítani az örökséget.
Visszautasítani főszabály szerint csak a teljes örökséget lehet, de ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel, akkor ez a földek és a gazdaság esetében önállóan is megtörténhet (az örökség többi részét „megtartva”).
A költségek alóli mentesülésre – az örökség visszautasításán túl – létezik egy másik lehetőség is: ha a földet az örökös felajánlja az állam részére.
Erre eddig viszonylag ritkán került sor, aminek az volt az oka, hogy ilyen esetben eddig a hagyatéki költségeket továbbra is az örökösnek kellett volna viselnie.
Ebben hoz kedvező változást egy 2024. július 9-től alkalmazandó törvénymódosítás, miszerint az államnak történő felajánlás esetén a hagyatéki költségeket már az állam köteles viselni.
Ez a lehetőség elsősorban a földre és ahhoz tartozó berendezésre, felszerelési tárgyakra, állatállományra, munkaeszközökre vonatkozik, de szintén új változás, hogy mostantól már az út, árok, halastó, mocsár vagy csatorna ingatlan is felajánlható lesz ezekkel a feltételekkel.
Az elbirtoklás olyan, úgynevezett eredeti tulajdonszerzési mód, mellyel egy földrészletet az eredeti tulajdonos jóváhagyása nélkül is meg lehet szerezni (így elhunyt tulajdonosok esetén is működhet).
Az elbirtoklás feltétele, hogy a más tulajdonában lévő földet legalább 15 évig sajátomként, megszakítás nélkül kell a birtokomban tartani.
Az, hogy mit is jelent a „sajátomkénti” birtoklás, röviden megválaszolható: úgy kell viselkednem, mint egy tulajdonosnak, tehát legalább kultúrállapotban kell tartanom a területet, de a műveléssel már egyértelműen eleget teszek a törvényi elvárásoknak.
Az elbirtoklás sajátossága, hogy ellenértéket nem kell fizetni a tulajdonos számára, hiszen azt vélelmezzük, hogy ő – művelési kötelezettsége ellenére – nem foglalkozik az ingatlanával.
A tulajdonjog bejegyzését polgári perben bíróság jogosult megállapítani.
A bírósági eljárást főszabály szerint az ellen kell megindítania az elbirtoklónak, aki az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként van bejegyezve.
Amennyiben a tulajdonos már meghalt, akkor az örököseivel szemben kell megindítani a pert, még akkor is, ha ők nincsenek bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.
Amennyiben az örökösök nem ismertek, akkor hirdetményt lehet közzétenni a föld fekvése szerinti településen.
Abban az esetben, ha semmilyen tudomásunk nincs a bejegyzett tulajdonos örököseiről, úgy az állammal szemben lehet megindítani a pert, hiszen az állam az ún. szükségképpeni örökös.
Forrás: Agroinform
