A hőmérséklet egyes területeken elérte a 10 Celsius-fokot is, a hőség pedig elősegítette a bozóttüzek lángra lobbanását a térségben, ezzel példátlan mennyiségű, mintegy 59 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe – írta a Copernicus Climate Change Service (C3S) adatai alapján a BBC hírportálja – írja az MTI.
A forró nyári időjárás nem ritka az Északi-sarkvidéken, de az elmúlt hónapok abnormálisan melegek voltak. A tudósok úgy vélik, az Arktisz kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál.
A C3S kutatói szerint a térség átlagos hőmérséklet-növekedése 5 fok volt, ami több mint három fokkal haladja meg az előző két rekordmeleg június értékét, az egyik 2018-ban, a másik 2019-ben volt.
Verhojanszk városban június 20-án 38 fokot mértek, ami 18 fokkal melegebb az átlagos júniusi napi hőmérsékleti maximumnál.
Eközben mintegy 246 tűz pusztított több mint 1400 négyzetkilométeren július 6-áig az orosz erdészeti hatóság szerint.
A két jelenség összefügg: a magasabb hőmérséklet és a szárazabb felszín ideális körülményeket biztosít a tűzgyulladáshoz és a lángok fennmaradásához hosszú időn át – monda Mark Parrington, a C3S egyik vezető tudósa a Reuters brit hírügynökségnek.
Forrás: agrotrend.hu