Hasonlóan több más ősi háziállatfajtához, a hucul lófajtát is szinte az utolsó pillanatban mentették és őrizték meg az utókornak. Holott egykoron nagy becsben tartották ezt a hegyvidéki terepet jól bíró, kis méretű, igénytelen, kiemelkedő munkakészségű fajtát, amely a Kárpátokban alakult ki, és genetikailag közel áll a mára már kihalt eurázsiai vadlóhoz, a tarpánhoz.
Van hazánknak egy szinte még érintettlen zuga, ahol meseszép völgy és hegytető, s rajta nyaralásznak pej, fakó, sárga, vagy éppen nyárifekete színű, különleges kinézetű lovak. Apróbbak jóval, mint a hosszúlábú versenylóvak, ám nem oly aprók, mint a pónik. A fajta a nevét hucul nevű ruszin népcsoportról kapta, akik Ukrajna nyugati részén, az Ukrán-Kárpátokban és Romániában, a Máramaros vidéken élnek.Vélhetően a hucul lovak láthatók a római korból származó emlékműveken, Dacia tartomány katonalovaiként; 400 évvel ezelőtti írásos emlékekben pedig hegyi tarpákat említenek, amelyek a huculok lehettek.
A hucul kis lovak első hiteles említése 1792-ből származik — a mai Románia területén, Radautzon volt a kárpáti lovak ménese. 1857-ben a ménes lóállománya meghaladta az 1300 egyedet, 1914-ben a tenyészállományt Besztercére, majd onnan az osztrák Waldhofra helyezték. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után a huculokat szétosztották, elárverezték az utódállamok között. A Magyarországhoz került egyedeket 1922-ben Bántapusztán helyezték, ez lett a hucul tenyésztés központja. A lovakat főként katonai célra használták, így a tenyésztést a honvédség felügyelte. A II. világháború előtt Magyarország egy népes és kiemelkedő genetikai értékű hucul állománnyal rendelkezett, a háború azonban a többi magyar lófajtához hasonlóan a huculokat is megviselte. A tenyésztés megszűnt a lovakat elárverezték.
Hucul lovak
Fotó: BNE
A hazai hucul állomány fennmaradása annak köszönhető, hogy az 1960-as években a Fővárosi Állat és Növénykert igazgatója, dr. Anghy Csaba vezetésével összegyűjtötték a még Magyarországon fellelhető tisztavérű hucul lovakat. Később, 1986-ban ez a tíz kancából álló gyűjtemény átkerült az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz, ahol újra megindult a fajta hazai tenyésztése. Napjainkban ez Magyarország legnagyobb több mint 200 egyedet számláló hucul tenyészete. Ugyanakkor a ménesnek területkezelési szerepe is van, feladatuk a karsztfennsík nagy kiterjedésű legelőterületének a fenntartása. A ménes kiemelkedő turisztikai látványossága a Gömör-Tornai karsztnak.
Jósvafő központjában lévő Kúria Lovasbázison erdei iskolai programok keretében ismerkedek a gyerekek a fajtával, de lehetőség van gyermek-lovagoltatásra, és innen indul a hucul fogatos jósvafői sétakocsikázás, valamint a méneslátogatás programja is. A karsztfennsíkon legelő ménest szervezett formában fogattal lehet megtekinteni előzetes bejelentkezés alapján, amely során 8-10 fős sétakocsik állnak a vendégek rendelkezésére.A hucul lófajtát a Magyar Országgyűlés 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánította.
Napjainkban e lovakat Magyarországon, Lengyelországban, Felvidéken, Erdélyben, Csehországban és a Kárpátalján tenyésztik. A teljes populációjuk mintegy 1000 egyed.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
