Mezőgazdasági hírek

Dübörögnek a fejlesztések: néhány év múlva rá se fogunk ismerni a magyar vidékre

2021. április 28., szerda

Az új európai közös agrárpolitika csak akkor fogadható el, ha garantálják, hogy az Európában forgalomba kerülő minden élelmiszerre ugyanolyan szabályok vonatkozzanak – mondta Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető beszélt az uniós vita lényegéról, az új pályázati tervekről és arról is, hogyan lesz versenyképes a magyar mezőgazdaság.  

Meg lehet hirdetni most is pályázatokat a régi szabály szerint, de már az új források terhére – mondta Nagy István az InfoRádió Aréna című műsorában. Az agrárminiszter elmagyarázta, hogy mivel az elmúlt hétéves uniós költségvetési ciklusnak vannak még lezáratlan folyamatai, az új agrárköltségvetés pedig még nem született meg, ezért van két átmeneti esztendő.

A 2021-2027-es időszakra szóló új szabályokat még el kell fogadni, az agrárminiszterek már kompromisszumot kötöttek, de ezt még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.Az agrárminiszterek kompromisszumával már elmentünk a falig. Három napi vita után jutottunk a közös megállapodásra, összehangolva 27 érdeket. Az EP-nek más politikai érdeke van, a zöld célokat fontosabbnak tartja, a képviselők azt gondolják, hogy minden rossznak a gazdák az okai. Ez egy nagyon nehéz csata, mert az a hamis képzet van Európában, hogy kapirgálós tyúkokkal el lehet látni az unió polgárait tojással. Csakhogy olcsón ilyen élelmiszer biztos nincs – mondta Nagy István.

A magyar álláspont az, hogy mérhető és objektív szabályozás legyen. Például: 10 hektárig ne kelljen betartani az újonnan tervezett szabályokat, mivel sokkal életszerűbb az, ha átalánydíjas támogatási forma van, a kisebb gazdának pedig nem kell követniük a szigorú előírásokat. A tyúkoknál az eddigi ketreces helyett mélyalmos tartás kellene, de ez legalább 30-40%-kal emeli majd az árakat– hozta fel példaként az agrárminiszter. Így nem lehet Európában környezetvédelmet, állatjólélet csinálni, csak a gazdákat hozzuk nehéz helyzetbe. Akinek csak elvei, téveszméi vannak, ne rontsa el ezt a nagyon nehéz munkát, amit egy európai gazdának minden nap végeznie kell – mondta a tárcavezető.

Egy másik fontos dologra is felhívta a figyelmet, miszerint sok esetben elfelejtik az uniós vezetők azt, hogy nem mindenki él olyan körülmények között, mint ők, tehát nem mindenkinek mindegy az, hogy mennyibe kerül a tojás. A nagy kérdés továbbra is az, hogy kik fogják tudni megfizetni az élelmiszert. Éppen ezért nem véletlen, hogy a gazdák még nem tudtak átállni az ökotermelésre. Ha ez lenne a jövedelmezőbb, akkor már megtették volna. Ezáltal az az álláspont, hogy a célokkal és a környezettudatos gazdálkodással is egyetértenek, de azt kérik, hogy ne kelljen egyből átállni, hanem csak fokozatosan.



Mint kiderült, hasonlóan gondolkoznak a fogyasztók is: egy német felmérésekből is kiderült, hogy az elvek szintén támogatják a hazai árut, de a bevásárlókosarakból arra lehet következtetni, hogy a vásárlásnál csak az számított, hogy mi volt akár egy centtel is olcsóbb. Nagy István hozzátette, hogy védeni kell a piacot a harmadik országokból érkező termékekkel szemben, mert mindenképpen szükség lesz olcsóbb élelmiszerre, és az nem kerülhet ellenőrzés nélkül a piacra.

A maximális, 80%-os társfinanszírozást vállalta a magyar kormány a következő hétéves költségvetésben az agrártámogatásokra. Ez pedig azért fontos, hogy le tudja dolgozni a magyar mezőgazdaság a rendszerváltáskor, majd az első uniós ciklus idején összeszedett versenyhátrányát. Hét év alatt elképesztő összeg, mintegy 4265 milliárd forint jut a vidékfejlesztésre – ez háromszor annyi, mint az előző hét évben volt.A következő öt évben olyan fejlesztések indulnak, hogy nem fogunk ráismerni a magyar vidékre – mondta a miniszter. A beruházásösztönzés révén a számítások szerint minden forint elköltése 1,50 forint növekedést fog generálni a GDP-hez képest. Ez ad esélyt a versenyképesség növelésére.

Az agrárminiszter meg is említett néhány támogatást: már a jövő héten érkezik az új állattenyésztési támogatás 50 milliárdért, utána a gomba- és gyümölcstermesztők jönnek, de a külterületi utak felújítására is 100 milliárd forintot szánnak, hogy a munkagépek közlekedni tudjanak. Az élelmiszeriparban a kisebb szereplőknek 50 milliárd, a nagyoknak 200 milliárd forintot szeretnének biztosítani.

Mindenkinek nyertesnek kell lennie, a legkisebb gazdáktól a nagyokig – hangsúlyozta.

Megemlítette az idei terméseket is, hiszen mostanában fagyos, kellemetlen időjárás volt tapasztalható. Elsősorban a korai virágzású gyümölcsösökben okozott károkat az idő, a kajszibarack, az őszibarack jelentős kárt szenvedett a fagyok miatt. A felmérés még zajlik, ám a méhészeknek is van miért aggódniuk, hiszen az akác is elfagyott. A szántóföldi termesztéssel viszont nem lesz gond. Nagy István kiemelte, hogy az agrár-felsőoktatásban 35%-kal többen jelentkeztek az átalakított képzések miatt. 

Ez hihetetlen bizalom a fiataloktól. Róluk szól, értük csináljuk. A fiatalok értik, hogy mit akarunk. Van jövő, van remény, ez ad biztonságot, lesz vidék, vidéki megmaradás, és erősödik a gazdaság – zárta sorait Nagy István. 

Forrás: agrarszektor.hu