Magyarországon, szemben több európai országgal, folyamatosan csökken az antibiotikumok felhasználása – jelentette ki Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója. Az Agrofeed Nemzetközi Monogasztrikus Szimpózium (AIMS) megálmodója és megvalósítója az Agrárszektornak beszélt arról is, hogy milyen következményei lehetnek az antibiotikum-használat korlátozásának az állattenyésztés során, de kifejtette a véleményét az ágazatot sújtó egyéb nehézségekről és kihívásokról is.
Csitkovics Tibor szerint a magyar baromfi- és sertéstartók közül nagyon sokan nagyon korszerűen gondolkodnak, és lépést tartanak az állategészségügyi trendekkel és a takarmányozási stratégiákkal, de azért itt is elmondható, hogy kettészakadt a pálya. Vannak az ágazatnak olyan szereplői, akik modern, világszínvonalú módszerekkel dolgoznak, de vannak olyanok is, akik nem tudnak ezzel lépést tartani. Ennek a szakember szerint a legnagyobb akadálya a tőke hiánya lehet. A fő probléma az, hogy a technológiai háttér azért rengeteg mindent meghatároz. Ha valaki például egy tényleg új, korszerű istállóban tud gazdálkodni egy olyan állománnyal, ami állategészségügyi betegségekkel nem terhelt, az egy külön osztályban van. De ahhoz, hogy valaki tényleg világszínvonalon csináljon valamit, rengeteg tőke kell – jelentette ki Csitkovics Tibor.
Csitkovics Tibor
Az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy az állattenyésztésben az a baj, hogy nagyon hosszú a megtérülés. Egy nagyobb beruházás megtérülése körülbelül 15 év, de mire az lejár, már lehet is újraépíteni, korszerűsíteni. Csitkovics Tibor arra is rámutatott, hogy az építőanyagárak elszabadulása miatt nagyon sokan nehéz helyzetbe kerültek, mert az elmúlt egy évben építészeti költségek irreális magasságokba emelkedtek, és állattartók jövedelmi szintje nincs ezzel arányban.
Arra a kérdésre, hogy változott-e a magyar baromfi sertéstartóknak a tudatossága és a járványügyi felkészültsége a bejelentésköteles járványok miatt, mint példul az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza, a szakember kifejtette, hogy szerinte egészen biztosan változott, méghozzá pozitív irányba. Ennek több oka van: egyrészt az, hogy aki tudatosan gondolkodik, vagy hosszú távra gondolkodik, az mindenáron el akarja kerülni, hogy pestis legyen; a másik rész kapcsán pedig azt kell figyelembe venni, hogy az afrikai sertéspestisnél is, meg a madárinfluenzánál is változott a hatósági hozzáállás. Egészen tavalyig úgy volt, hogy szinte automatikus volt a kártérítés, ez azonban most megváltozott, és egy pontrendszerhez van kötve, ahol elég erőteljesen vizsgálják a körülményeket. Csitkovics Tibor szerint így a hatóság is kikényszeríti a tudatosságot a gazdákból.
Az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon – több európai országgal szemben – folyamatosan csökken az antibiotikumok felhasználása. Csitkovics Tibor szerint ezen a téren is egyre tudatosabbak a termelők, ami érthető is, hiszen a gyógyszerköltségek az állattartás költségeinek jelentős részét teszik ki, különösen a nagyobb állományokban. A szakember utalt arra is, hogy az Európai Unió új szabályozása a 2022-es évtől jelentősen leszűkítette az antibiotikum-felhasználás körét, és erős állatorvosi kontroll alá helyezte azt, kis csoportos és célzott kezeléseket engedve csak. Ez pedig nagy kihívás elé fogja állítani az állattartókat.2022-től nem az lesz, hogy a teljes állományt azonnal antibiotikummal kezelem, hanem célzott terápiával. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, jellemzően egyébként nem csak itt, hanem az egész világon, hogy ilyen preventív jelleggel adták a termelők az antibiotikumokat, hogy ne legyen baj. Ez most teljesen meg fog változni, ami pedig nagy kihívás elé fogja állítani az állattartókat – mutatott rá Csitkovics Tibor.
Az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy a takarmány-alapanyagok árának növekedése már megjelent a késztermékek árában. Ezzel kapcsolatban Csitkovics Tibor elmagyarázta, hogy itt egy kettős hatás érvényesül: egyrészt a késztáp gyártóknál a szemestakarmányok, másrészt a fehérjehordozók áremelkedése is nagyon drasztikus volt. A takarmányköltség drágulásán belül ez 95%-ot jelentett, mondta a szakember, kiemelve a kukorica árának megugrását, amely a 60 ezer forint/tonna szintről a 95 ezer forint/tonnára ment fel, és egy szinte kezelhetetlen helyzetet eredményezett. A takarmányok árának emelkedésével szemben a sertés élőára több éves mélyponton van, és a baromfinak pedig csak relatíve emelkedett az élőára, mert ott a költségnövekedés is jelentősebb volt, mint amennyit emelkedett az ár. Ez lényegében azt jelenti, hogy mindenkinek romlott a pozíciója – mondta Csitkovics Tibor, hozzátéve, hogy esetükben erre még az is hatással van, hogy ők elsődlegesen premix-gyártók. A premix-alapanyagok árában óriási emelkedés történt, mivel ezek Távol-Keletről jönnek, és például Kínában az energiahiány miatt most gyártási problémák jelentkeztek, és kisebb mennyiségben kerülnek a piacra az ottani termékek, a vitaminok és az aminosavak. A szakember külön kitért arra is, hogy a foszforos termékek (például MCP) ára jelentősen emelkedett, de ugyanez elmondható az energia, a gáz, az üzemanyag, a fuvarköltség, a csomagolás, a munkaerő és a papír áráról is, hogy az egyik legújabb probléma se maradjon említés nélkül.
Arra a kérdésre, hogy mennyire készültek fel a magyar gazdák, gazdaságok és vállalkozások arra, hogy 2022-től korlátozva lesz az antibiotikumok felhasználása, Csitkovics Tibor elmondta, hogy ezen a téren rendkívül változatos a kép. Az Agrofeed Kft. igyekszik ebben is a termelők segítségére lenni, megcsináltak például egy szoftvert, ami ezt az antibiotikum-felhasználást úgy követi nyomon, ahogy azt az uniós rendelet megköveteli. Tehát korcsoportonként, kezelésenként, antibiotikum fajtánként lehetőség nyílik statisztikák felállítására.Nekünk ez a hozzáadott értékünk ehhez a helyzethez. És nagyon komoly érdeklődés is van rá, nem kell különösebben rábeszélni a partnereket, hogy csinálják, inkább ők jelentkeznek, hogy hadd lépjenek be a programba – mesélte büszkén Csitkovics Tibor.
Az AIMS kapcsán az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy azért rendezték meg, mert fontosnak érezték, hogy Kelet-Európában is legyen egy nagyon színvonalas, a takarmányozást a fókuszba állító szakmai konferencia. Ahogy a szakember fogalmazott, úgy gondolták, mostanra a kelet-európai térség is megérett arra, hogy ne csak a nyugati tudást importálja, mert most már itt is van egy olyan szintű tudás, amit esetleg a nyugatra lehet exportálni. Csitkovics Tibor elmondta, hogy ezt az eseményt hagyományteremtőnek is szánják, és szeretnék, ha ezt két évente meg tudnák rendezni. Az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója komoly sikerként értékelte, hogy a szimpóziumon 40 országból 380 fő vett részt.
A szakember emellett beszélt arról is, hogy a következő évben fel fog épülni a vállalat új baromfi teszttelepe, ahol – a takarmányozás mellett – egyidőben vizsgálhatják a változó technológiai paraméterek termelésre gyakorolt hatásait. Ugyancsak 2021-ben indult el a fermentációs üzemük építése Szalkszentmártonban, ahol a hazai gabona- és fehérjeforrásokra, illetve ezek melléktermékeire alapozott innovatív nedves fermentációs technológia adaptálása és továbbfejlesztése a gazdasági haszonállatok termelési és állategészségügyi státuszának javítására. A fermentáló üzem. építésével együtt 2021-ben kialakításra kerül egy hazai, európai színvonalú laboratórium is. A vállalat a partnerek számára elérhető szolgáltatások mellett külső megrendeléseket is vállal majd. Az Agrofeed Kft. a december 9-10-i Agrárszektor Konferencia 2021 egyik támogatója, Csitkovics Tibor pedig előadást is fog tartani az eseményen.
(A cikkben szereplő képek az Agrofeed Kft. tulajdonát képzik.)
Forrás: agrarszektor.hu