“Azt látjuk, hogy az elmúlt nyolc hónapban, tavaly nyár óta érdemleges, nagy csapadékok az Alföld jelentős részét nem érték. Éppen ezért az őszi növények vetése során komoly gond volt a keléssel, a hótakaró hiánya miatt a növények nem tudtak megerősödni, és azóta is csak 30 milliméter csapadék esett” – ecsetelte Farkas Sándor. Tehát a növények ott vannak a talaj felső rétegeiben a kis gyökerükkel, és nem érik el azt a szintet, ahol a víz van a talajban – sokkal lejjebb.

Az öntözési idény április közepétől augusztusi végéig tartott, de az Agrártárminisztérium a helyzet alapján idén már április 1-jével meghirdeti a tartós vízhiányos időszakot, ami segítség a gazdálkodóknak, akiknek ilyenkor nem kell vízkészletjárulékot fizetni.

“Van egy másik fontos döntés: látva a klimatikus viszonyokban beállt változásokat, 2020-tól már március 1-től október 1-ig fog tartani ez az időszak.

Így fel lehet készülni arra, hogy az őszi növények öntözése is megoldhatóvá váljon, és ha jövő tavasszal is ilyen rendkívül aszályos idő lesz, nagyon korán, a tél végén el lehet kezdeni az öntözést” – tette hozzá.

A minisztérium öntözésfejlesztési stratgéiát is készített, amely szerint az elkövetkező 10 évben évente 17 milliárdot fordítanak arra, hogy a részben meglévő, de nem használt öntözőcsatornákat, -műtárgyakat felújítsák belőle, hogy a tervezett több mint 100 ezer hektár újra öntözhető legyen. Ezzel összesen 220-230 ezer hektár öntözhető területe lesz az agrárgazdáknak.