Mezőgazdasági hírek

Az év gabonája: a köles

2023. január 9., hétfő

Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO 2023-at a köles évének nyilvánította. Termelésének növelése hozzájárulna az ENSZ 2030-ig tartó fenntartható fejlődési programjának a megvalósításához. Ebben az évben a kölesfogyasztás táplálkozási és egészségügyi előnyeire hívják fel a figyelmet, valamint arra, hogy a növény alkalmas a klímaváltozás miatt megváltozó éghajlati viszonyok közötti termesztésre.

A köles (Panicum miliaceum) a legősibb termesztett gabonaféle, 4000 éve más a Közel-Keleten biztosan termesztették, de egyes források szerint kb. 10000 éves múltra tekint vissza.

A világ népességének harmada (főként Ázsiában és Afrikában) ma is alapélelmiszerként fogyasztja a kölest.

A világon megtermelt köles 80–85 százaléka emberi fogyasztásra kerül.

A középkori Magyarországon is a legjelentősebb gabona volt, kásaként a legfőbb napi táplálékot jelentette, amelyet a búza szorított ki a termelésből. Ma inkább csak a gluténérzékenyek, a reformkonyha hívei és a hagyományápolók fogyasztják, a legtöbben pedig madáreledelnek termelik.

A köles a Föld ásványanyagokban leggazdagabb gabonája.

Igen sok kovasavat tartalmaz, továbbá fluort, ként, foszfort, vasat, magnéziumot, káliumot, kalciumot, szilíciumot, cinket. Gazdag B-vitaminokban (B1, B2, B6, B17) pantoténsavban és nikotinsavamidban.

Ma is főleg kásaként közkedvelt, de kenyér is készíthető belőle, búza- vagy rozsliszttel keverve. Felhasználható még lepény- és palacsintasütésre, és mivel jól duzzad, ételek sűrítésére is. Hüvelyesekkel együtt fogyasztva fehérjéje jól hasznosul. Ez különösen vegetáriánus étkezést folytatók számára fontos információ. Lisztérzékenyek számára egyes országokban engedélyezik, máshol még nem foglaltak állást, hogy használható-e számukra, vagy sem. Élelmiszeripari technológiával készül belőle kölespehely, extrudált köles, puffasztott köles.

Köles erjesztésével készül a csekély alkoholtartalmú, savanykás ital, a malátázás nélkül készült, világos színű sörféle, a boza.

Népszerű ital Kazahsztánban, Törökországban, Kirgizisztánban, Albániában, Bulgáriában, Macedóniában, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában; Románia, Szerbia és Ukrajna egyes részein, valamint Lengyelországban és Litvániában.

A színes szemű kölest elsősorban díszmadártenyésztők madáreleségnek használják. Zölden lekaszálva azonban az egész növényből nagy tömeget adó szenázs vagy széna készíthető. A jól emészthető rostfrakciók magas arányának és magas cukortartalmának köszönhetően a szenázs jól hasznosítható TMR-ként mind hús- mind tejhasznú szarvasmarha-állományokban.

Húshasznú állományokban magasabb arányban szerepelhet a vemhes tehenek takarmányában, de kisebb arányban a hizlalt állomány takarmányában is szerepet kaphat. Tejhasznú szarvasmarháknál a zöld kölest a növendékek, főként a 6–22 hónapos korosztály TMR-kialakításánál lehet beilleszteni a tömegtakarmányba.

Kiskérődzők esetében is lehet a köles alternatív takarmány. Alkalmas legeltetésre, illetve széna készítésére is. Irodalmi adatok szerint minden életszakaszban és hasznosításban etethető a szénája, de a minőségtől függően eltérő mennyiségben, zömében más szénafélékkel keverve.

Napjainkban hazánkban kis területen termesztik, annak ellenére, hogy rövid tenyészideje alkalmassá teszi a kettőstermesztésre, másodvetésre is, sőt termeszthető belvizes területeken kései vetésben is.

De azért a köles termesztésre leginkább a könnyen felmelegedő, középkötött mezőségi és erdőtalajok alkalmasak, és humuszban gazdagabb homoktalajokon is eredményesen termeszthető. A növény a fuzáriumfertőzésnek kevéssé kitett, az ebből eredő toxinszennyezés kockázata minimális, így takarmányhigiénés és élelmiszer-biztonsági kockázata is csekély. Rendkívül gyors fejlődésével (vetési időtől függően a tenyészidőszak még a 2 hónapot sem éri el) lehetővé teszi a termőföld jobb kihasználását. A vetésszerkezetbe könnyen, rugalmasan beilleszthető növény.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu