Mezőgazdasági hírek

Ásotthalom a batáta bölcsője

2020. november 9., hétfő

A batáta, más néven az édesburgonya Dél-Amerikából indult hódító útjára. A kedvező élettani hatású, magas vitamin- és ásványianyag-tartalmú zöldség néhány évtizeddel ezelőtt Európában még szinte teljesen ismeretlen volt, napjainkban azonban már olyan népszerű a fogyasztók körében, hogy több uniós államban is termesztik.

Egy idei szakmai cikk szerint az összes zöldség közül Európában a batáta kereslete növekedett a legnagyobb mértékben. Ennek megfelelően európai termesztők is vannak, Spanyolország, Portugália és déli államokban van termelés, de még így is egész Európa batátaimportőr, mert elsősorban amerikai batátát hoznak be – mondta Váraljai László gazdaságvezető az M1 Magyar gazda című műsorában – írja a hirado.hu.

Hazánkban az ásotthalmi Bivalyos-tanyán termesztettek elsőként kereskedelmi céllal batátát. A gazdaság vezetői egy magyar fajtát is kifejlesztettek, amely az Ásotthalom–12 nevet kapta.

A településen, amelyet a helyiek tréfásan a batáta magyar fővárosának vagy batátafalvának is neveznek, ma már sokan foglalkoznak a zöldséggel. Az édesburgonya a meleg éghajlatot kedveli, így a klímaváltozás hatására megváltozott viszonyok között is sikeresen termeszthető.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ zöldségtermesztési önálló kutatási osztályának szakemberei emiatt kezdtek el foglalkozni a növénnyel.

Bráj Róbert kuató elmondta, hazánkban is érződik a klímaváltozás, ezért szükség van alternatív növények termesztésére, hogy ezáltal biztosítani lehessen a gazdák megélhetését.

Így jutottunk a batátatermesztés technológiájának fejlesztéséhez. 2015 óta együttműködünk a Szegedi Tudományegyetemmel, illetve a Bivalyos Tanya Kft.-vel, valamint a Gabonakutató biotechnológia osztályával és a lisztlabor részlegével” – tette hozzá.



A szegedi Gabonakutatóban azt vizsgálják, hogy a feldolgozáskor alkalmazott technológiák hogyan hatnak az édesburgonya beltartalmi értékeire, illetve milyen felhasználási lehetőségei vannak a növénynek.

„A legáltalánosabb felhasználási módok, a sütés és a főzés hatását vizsgáltuk a beltartalmi komponensekre. Emellett innovatív módon a nyers burgonyát szárítás után őrlemények formájában is vizsgáltuk, búzaliszttel kevertük, és azt találtuk, hogy őrlemény formában is jól használható a batáta” – mondta Langó Bernadett laborvezető.

A batátás lisztkeverékből a kutatók vizsgálatai alapján ízletes és jó beltartalmi értékekű kenyér süthető. Az ásotthalmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a batáta sikeresen termeszthető hazánkban.

A növény 15 fok felett növekszik a legjobban. A fagyokat nem bírja, így célszerű május végén, június elején elültetni, és még az őszi fagyok előtt betakarítani.

A termesztés költségei hasonlók más öntözött kertészeti kultúrákéhoz, viszont a palánták drágábbak, mivel az egészséges szaporítóanyag előállítása hosszú és nagy szakértelmet igénylő folyamat.

Több évig tart egy szaporítóanyag előállítása. A batáta piaca folyamatosan növekszik, így a termelők jó áron tudják értékesíteni a termést. Ásotthalmon azonban már a zöldség feldolgozása is tervben van, csipszet gyártanak majd a helyben termesztett édesburgonyából.

Forrás: agrotrend.hu