Mezőgazdasági hírek

A sávos termesztés előnyei

2021. augusztus 17., kedd

A Wageningen Egyetem kutatói gazdálkodókkal együttműködve végeznek sávos termesztéses kísérleteket különböző növényfajokkal.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a sávos művelésben a terméshozam megegyezik a monokultúrában termesztett növényekével, a munkaerő-szükséglet is ugyanakkora. Ez az új termesztési módszer azonban több hasznos rovart, illetve madarat vonz, amelyek segítenek a károsítók elleni küzdelemben.A sávos művelés esetén a szomszédos sávokban különböző növényeket termesztenek.

A gazdáknak látniuk kell, hogy elhiggyék az előnyeit, mondta Dirk van Apeldoorn, aki biodiverzitás témában kutat, és 2014 óta tanulmányozza a sávos művelési rendszert. A kísérlet eredményei meggyőzőek, így 2020-ban több mint húsz gazda – fele ökológiai gazdálkodást folytat – kezdte meg a sávos művelést vagy bővítette annak a területét Hollandiában. A 6 méter szélességű sávok több rovart és pókot vonzzanak, köztük fürkészdarazsakat és zengőlegyeket is, melyek hatékonyak például a levéltetvek és a hernyók elleni küzdelemben.

A sávos termesztés nem igényel plusz munkaerő-ráfordítást

Madárfiókák a gabonában

A módszert alkalmazó gazdálkodók több madarat látnak a szántóföldön, még akkor is, ha az általuk termesztett növényeket általában nem látogatják madarak. A madarak elrejtik fiókáikat a gabonában, és táplálékot keresnek a káposztaállományban, magyarázta Van Apeldoorn.A Wageningenben lévő vizsgálati parcellák például sok szürke foglyot vonzzanak.

Tavaly az érintett gazdaságokban is elindítottak egy felmérést, hogy megtudják, milyen madarak látogatják a sávos művelésű területeket, képesek-e ott szaporodni és fiókáik életben maradnak-e. A kutatók feltérképezik azt is, hogy milyen virágok, rovarok és kisemlősök, például sündisznók és egerek élnek ezeken a szántóföldeken, összehasonlítva a monokultúrás művelésű területekkel.

Az első nagyszabású sávos termesztéssel kapcsolatos kísérleteket 2014-ben állították be, miután megkezdődött az együttműködés Hollandia legnagyobb ökológiai szántóföldi termesztést folytató vállalkozásával (ERF BV). Kezdetben különböző burgonyafajtákat termesztettek egymás mellett, mert erre voltak alkalmasak a technikai feltételek. A következő évben pedig virággal és borsóval vegyesen vetettek be egyes sávokat.A sávokat traktorokra felszerelt GPS-rendszer segítségével tervezik meg.

A GPS lejegyzi az egyes fajok pontos helyét, és ezt az információt használják a növények kezelése során, illetve más adminisztratív célokra. A kutató szerint a sávos termesztés nem igényel többlet munkaerő-ráfordítást, a gazdák által fizetett szerződéses munkavállalók pedig ugyanazt a munkadíjat számítják fel a sávos termesztésű mezőgazdasági területeken, mint a monokultúrás szántóföldeken.

Akár a 6 méter szélességű sávok is gátolják a betegségek terjedését

Azonos termésátlag

A kutatók a tesztparcellákon 3 méter széles sávokat alakítottak ki, a nagy mezőgazdasági gépek viszont gyakran 6 méter vagy még annál is szélesebb sávokban dolgoznak. Az első sikeres kísérleteket követően ezért 2017-ben az ERF BV földterületein összehasonlították a terméseredményeket különböző sávszélesség esetén. Arra jutottak, hogy a 6 méter széles sávokban történő termesztés ugyanolyan hatékony, mint a 12 vagy 24 méteres sávokban, jelentette ki Van Apeldoorn.Más tudósok tanulmányai azt mutatják, hogy a nagyon keskeny, 1 méter széles sávok 25%-kal növelik a terméshozamot, mert a növények több fényhez jutnak és a talajélet is fokozottabb.

Szélesebb sávokban csak a szélső növények számára ilyen kedvezőek a feltételek, ebből adódik, hogy a termésátlag ugyanakkora, mint a monokultúrás termesztés során.

Levéltetvekre vadászik

A sávos művelés előnye, hogy akár 6 méter széles sávok is gátolják a betegségek, például a burgonya esetében gyakori fitoftóra terjedését, és rovarkártevők is ritkábban fordulnak elő. A 6 méter széles sávokban több rovarfaj látogatja a szomszédos sávokban termesztett két különböző növényt. A rovarokat számláló egyetemi hallgatók intenzív rovarforgalmat regisztráltak a sávok között, azok szélein pedig naponta több mint tíz futrinkát számoltak. A futrinka nappal a pillangós-füves társítással telepített sávban rejtőzik, éjjel pedig levéltetvekre és hernyókra vadászik.



Természetes egyensúly

Egyetlen szántóföldi kultúra termesztése növeli a növényvédelmi kockázatot, persze a szántóföld mérete is fontos. Egy 20 hektáros területet a zengőlégy – amelynek lárvái levéltetvekkel táplálkoznak – nem képes átjárni.A termesztésbe vont növényfajok változatosságának növelése vonzóbb élőhelyet, és természetes egyensúlyt teremt.

Ez nemcsak az ökológiai gazdálkodásban kedvező, hangsúlyozza Van Apeldoorn, hiszen mind kevesebb növényvédő szer áll rendelkezésre, egyebek közt a neo­nikotinoidok nem használhatók szántóföldi termesztésben. Ez utóbbiakat vetették be korábban a levéltetvek ellen cukorrépa-állományokban. A kutatás során ugyanakkor megfigyelték, hogy a levéltetvek száma jelentősen csökken, ha a terményt árpával társítják.

Van Apeldoorn szerint nagyon lelkesek a sávos termesztésre áttérő gazdák

Átmeneti megoldás

Van Apeldoorn a sávos művelést átmeneti technológiának tekinti, amelyben a termelők kénytelenek a monokultúrás termesztés gépeit, eszközeit, fajtáit alkalmazni. A kutató célja a „pixeles termesztés” jövőbeni alkalmazása, ahol egymásra kölcsönösen előnyös hatással lévő fajokat vetnek egymás mellé, és azokat csak éretten takarítják be.Ezeken a területeken persze nem az élelmiszertermelés az elsődleges szempont.

Társadalmilag is egyre inkább elfogadott azonban, hogy a gazdálkodásnak a változatos, állat- és növényfajban gazdag táj fenntartása is feladata, véli Van Apeldoorn. Talán ezért is növekszik az érdeklődés a sávos termesztés iránt. Hollandiában az állat- és növényfajok populációjának drasztikus csökkenése azt mutatja, hogy sürgősen ösztönözni kell a sokféleség megtartását, illetve növelését a vidéki területeken.

Fordította: Óváryné Fabók Krisztina

Forrás: magyarmezogazdasag.hu