Mezőgazdasági hírek

A növények jelzik a talaj tulajdonságait

2023. március 3., péntek

Egy adott területen megjelenő gyomfajok segítségével is képet kaphatunk arról, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik a talaj. Ez pedig segít abban, hogy olyan kultúrnövényeket termesszünk ott, melyek számára megfelelőek az adottságok, vagy ha szükséges ez az információ irányt mutat a talajjavítás terén is.

A gyomok sem mindent szeretnek…

A gyomok tág tűrésű növények, melyek jól alkalmazkodnak a kedvezőtlen környezeti viszonyokhoz is, így általában nagy mennyiségben jelennek meg a művelt területeken.

Gyors fejlődésüknek, vitalitásuknak köszönhetően gyorsan túlnőhetik a kultúrnövényeket, így azokat árnyékukkal, valamint gyökereik segítségével elszívott tápanyagokkal hátráltathatják a növekedésben.

Ezért gyom minden olyan növény, mely az adott művelt területen nem kívánatos.

Például az árvakelés is ide számít, ilyen formán egy kultúrnövény is lehet gyom. Ezt sokszor tapasztalhatjuk a mezőgazdasági területeket figyelve. Gyakori látvány például a búzatáblában megjelenő napraforgó. Valószínűleg e helyeken előző évben napraforgó volt, és az elszóródó magokból ez újra kikel következő évben. Tehát bár a napraforgó kultúrnövény, lehet gyom is egy búzatáblában.

Információt adó gyomnövények

Egyes gyomok jelenléte utalhat arra, hogy az adott terület talaja milyen tulajdonságokkal bír. Ennek köszönhetően információt kaphatunk a talaj sajátosságairól, de arról is, hogy milyen tápanyag ellátási hibákat követünk el, vagy milyen talajápolási munkálatot felejtettünk ki.
Néhány növény jelzi, hogy meszes, mész-szegény, vagy savanyú talajú a terület. Ha itt kertet tervezünk, akkor ezek az információk jól jönnek majd a dísznövények beültetésekor, hiszen meszes talajra, így mészkedvelő növényeket válogatunk majd össze, melyek az adott helyen jól fejlődnek.
A harangvirágfélék (Campanula sp.), vagy a szarkaláb (Consolida regalis) jelzik: termékeny, humuszban gazdag a talaj, és enyhén meszes.
A vadrepce (Sinapis arvensis), a pipacs (Papaver rhoeas), az árvacsalán (Lamium maculatum), valamint az apró szulák (Convulvulus arvensis) arról árulkodik, hogy talajunk meszes, humuszban gazdag és mély termőrétegű -ezen szintén jól lehet kertészkedni.

Ha csalán (Urtica sp.), fekete csucsor (Solanum dulcamara), fagy füstikefajok (Fumaria sp.) telepedtek meg nálunk, akkor enyhén savanyú, nitrogénben és vasban gazdag a kertünk talaja. A csalánt érdemes beleforgatni a talajba, így annak nitrogéntartalmát megőrizhetjük kultúrnövényeink számára.
Ahol nagyon sok és kiirthatatlan a csalán ott túltrágyázásra is gyanakodhatunk.

Ha műtrágyázzuk ezt a területet, akkor nitrogént már ne kapjon egy ideig ez a terület. A nitrogén túlsúly a növények fejlődését a vegetatív irányba tolja el. Azaz a növény zöldtömege fejlődik, de a virágzás és a terméshozatal ennek rovására megy.
Ha labodafélék (Atriplex sp.), vagy disznóparéj (Amaranthus sp.) költözik be hozzánk akkor nehéz, „zsíros” földünk van, ami jó termőképességű, jó vízgazdálkodású, de nehéz művelni a kötöttsége miatt.
A madár keserűfű (Polygonum aviculare), martilapu (Tussilago farfara), vagy a mezei zsúrló (Equisetum arvense) alkalmanként pangó vizes, levegőtlen területet jelez.

A tyúkhúr (Stellaria media) bár tavasszal csak rövid ideig van kertünkben annál nehezebb kiirtani, ami miatt a frissen kelő zöldségek között, vagy a fűmagvetésben felütve a fejét okoz komoly károkat azzal, hogy elnyomja a kultúrnövényeket. Jelenléte szintén humuszos, jó tápanyag-ellátottságú területet jelez.

Némely nem agresszív gyomok még jót is tehetnek a kertünknek. A kerek repkény (Glechoma hederacea), vagy a kövér porcsin (Portulaca oleracea) a fák alatt elriasztanak néhány kártevőt, amellett árnyékolják a talajt. Az így nehezebben szárad ki, valamint más invazívabb gyomok megtelepedését is gátolják jelenlétükkel.

A gyomok akár zöldtrágyának is alkalmasak, egy ideig…

Tavasszal a már említett tyúkhúr és más magról kelő gyomok serege jelenhet meg kertünkben. Ezeket kapálással mindaddig rendszeresen irtanunk kell, amíg a kikelő zöldségnövényeink akkorára nem nőnek, hogy már azok képesek elnyomni a gyomokat. Mivel ilyenkor fontos a rendszeres gyomlálással kombinált talajművelés, az ekkor kikapált gyomokat nyugodtan beleforgathatjuk a talajba, hiszen ott lebomlásukat követően újra tápanyagokat szolgáltatnak kultúrnövényeinknek.

Amennyiben a gyomok már virágoztak, és magokat tartalmaznak terméseik akár csak zölden is, akkor már gyűjtsük össze ezeket és hordjuk el a területről, mert beforgatásukkal csak tovább fokoznánk kertünk gyomfertőzöttségét.

A szintén nem magzó korban lévő gyomokat felhasználhatjuk (a fűkaszálékhoz hasonlóan, aminek kora tavasszal még híján vagyunk) a fáink körüli tányérok talajának takarására, ami jó hatású az ott magról kelő gyomok ellen, hiszen fény hiányában elpusztulnak a gyommagoncok, és a talaj vízkészletét is jobban megőrzi az így takart talaj.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu