1. Változott a Földtörvény néhány pontja:
Az országgyűlés a tavalyi év végén fogadta el azt a salátatörvényt, amelyben sor került a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi törvény) módosítására is.
2026-tól egyszerűbbé válik a tágabb családi körbe tartozó rokon részére történő haszonbérbeadás. A módosítás a közeli hozzátartozók körét kibővíti és már a közeli hozzátartozók hozzátartozóira és azok egyenesági rokonaira is, így ezen hozzátartozói láncolatba tartozó személyek közötti haszonbérleti szerződés esetén sem áll fenn előhaszonbérleti jog, azaz a szerződést nem kell kifüggeszteni.
Fontos változás a haszonbérbeadással kapcsolatban, hogy amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti haszonbérlő helyett más előhaszonbérletre jogosult javára hozna jóváhagyó döntést, akkor a tulajdonos hozzájárulása szükséges a szerződés létrejöttéhez. .
2. Őstermelői adózás a saját alapanyagból történő feldolgozásnál:
Fontos tudni az őstermelői adózás területén, hogy a saját gazdaságban előállított alapanyagból történő termékfeldolgozás esetén melyik mennyiségi határt kell figyelembe venni ahhoz, hogy a bevétel továbbra is mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származónak minősüljön? A NAV álláspontja egyértelművé teszi, hogy az I. kategóriában meghatározott kistermelői mennyiség az irányadó.
„Az adóhatóság állásfoglalása szerint a családi gazdaságokról szóló törvény alapján akkor minősül a tevékenység mező-, erdőgazdasági tevékenységnek, ha az őstermelő a saját gazdaságában előállított alapanyagot dolgozza fel, és legfeljebb az I. kategóriában meghatározott mennyiséget nem lépi túl.”
Amennyiben a feldolgozás volumene nem haladja meg a 60/2023. AM rendelet 3. számú melléklet I. kategóriába tartozó mennyiségi értékeit, a kistermelői mennyiséget, akkor a bevételt nem kell beszámítani a kiegészítő tevékenységekre vonatkozó, 25 százalékos bevételi korlátba. Így az I. kategóriás mennyiségi korlát betartása mellett a feldolgozás nem eredményez kedvezőtlen adózási következményeket, hiszen a feldolgozott termék értékesítés bevétele őstermelői bevétel még akkor is, ha csak feldolgozott termékből származik az őstermelő teljes évi bevétele.
3. Ki fizeti meg az építményadót?
Az építményadót alaphelyzetben mindig a tulajdonos fizeti meg. Főszabály szerint az év első napján az építmény tulajdonosaként bejegyzett személy az adófizető. Ha több tulajdonos van, akkor a tulajdonuk arányában fogják az adót megfizetni.
Ki fizeti az adót akkor, ha az érintett építmény bérbe van adva? Nem a bérlő, hanem továbbra is a tulajdonost terheli az adófizetés. Itt azonban születhet olyan megállapodás. mely során a bérleti díjba beépítésre kerül az építményadó. De ekkor is a tulajdonos felel az adó megfizetéséért.
Ki az adófizető, ha haszonélvezeti joggal terhelt az építmény? Ez egy kivétel, mert ebben az esetben a haszonélvezőt terheli az adó megfizetése. Ez abból fakad, hogy a bejegyzett haszonélvező szedi az adott ingatlan hasznait és viseli kötelezettségeit.
Az építményadót tehát mindig a tulajdonos fizeti, nem pedig az a gazdasági társaság, vagy egyéni vállalkozó, aki az ingatlant bérli és használja. Ha vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet) szerepel az ingatlanon, akkor a vagyoni értékű joggal rendelkező az adó alanya. A használat vagy a bejelentés ténye nem változtatja meg az adó alanyát, de magát az adófizetési kötelezettséget a használat jogcíme nagyban befolyásolja.
2026. 02. 16.
Törökné Rácz Erzsébet adószakértő
Kérdése merült fel, és szeretne szakértői segítséget?
Vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségek egyikén – területi képviselőnk készséggel áll rendelkezésére, hogy személyre szabott válaszokkal segítse Önt.
Lépjen velünk kapcsolatba bizalommal az alábbi űrlap segítségével, vagy elérhetőségeink egyikén.
