Az idei évtől új szabályrendszer alapján jogosultak európai uniós és nemzeti támogatásra a mezőgazdasági termelők. Bár a többségük a falugazdászok, illetve szakértők közreműködésével igényli a támogatásokat, mindenkinek érdemes alaposan tájékozódnia az egységes kérelmek beadása előtt.
Egy jól átgondolt egységes kérelemmel ugyanis sokat nyerhetnek, ha viszont megszokásból töltik ki, az ellenkezője is könnyen megtörténhet. Erre emlékeztetett Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.
Az alaptámogatásra, hivatalos nevén „a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatásra” a jövőben csak azok a gazdálkodók jogosultak maradéktalanul, akik betartják a Feltételesség átfogó szabályrendszerét. Ez ötvözi a korábbi Kölcsönös Megfeleltetést és a Zöldítés bizonyos elemeit, valamint meghatározza azokat a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapothoz (HMKÁ) tartozó előírásokat, amelyeket kötelező betartani.
A 2023-27-es támogatási ciklusban bővült a támogatható területek köre. Olyan területek is beszámolhatóvá váltak, amelyeket eddig nem lehetett jelölni az egységes kérelemben, vagy a helyszíni ellenőrzés során zárták ki őket a támogatásból, mint például a mezővédő erdősávok, a fás-cserjés sávok vagy a belvízzel borított területek.
A HMKÁ 8 ugyanakkor előírja, hogy néhány kivételtől eltekintve minden gazdálkodó tartson fenn a mezőgazdasági üzem szántóterülete meghatározott részén nem termelő tájképi elemet és területet. Ennek kétféleképpen tehet eleget.
Az egyik, hogy a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 4 százalékát kifejezetten nem termelő tájképi elemként és területként tartja fenn, beleértve ebbe a parlagon hagyott földterületeket is.
A másik lehetőség, hogy a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 7 százalékát tartja fenn nem termelő tájképi elemként és területként, beleértve a parlagon hagyott területet és a növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai másodvetésekkel (zöldtrágya/takarónövény) vagy nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területet is. Ha a gazdálkodó a 7 százalékos mértéket választja, akkor abból legalább 3 százaléknak nem termelő tájképi elemnek vagy területnek kell lennie, és legfeljebb 4 százalékban növényvédő szerek használata nélkül termesztett, ökológiai jelentőségű másodvetésnek vagy nitrogénmegkötő növénynek
A HMK 8 előírásai igen részletesek és számos újdonságot tartalmaznak, ami miatt mindenképp érdemes alaposan megismerkedni velük. Fontos azonban tudni, hogy a 2023-as kérelmezési évben Magyarország él az uniós végrehajtási rendeletben foglalt eltérés lehetőségével és engedélyezi a gazdálkodók számára, hogy a Feltételesség kereteiben tervezett parlagon – kizárólag a Minisztérium által közzétett listában szereplő, élelmiszer célú – növénykultúrát termesszen. Kukoricát és szójababot azonban ennek ellenére sem engedélyezett vetni ezeken a területeken.
A HMKÁ 1 előírás az állandó gyepterületek fenntartását szabályozza. Lényege, hogy arányuk országosan legfeljebb 5 százalékkal lehet kevesebb, mint a 2018-as 14,41 százalékos referenciaszint. Ha ezt a csökkentett tagállami határértéket átlépjük, azoknak a gazdálkodóknak, akik a megelőző két évben állandó gyepterületet törtek fel az egységes kérelemben szereplő adataik szerint, arányosan számított visszaállítási kötelezettségük keletkezik.
Ennek mértékét a feltört állandó gyepterület méretével arányosan kell megállapítani, és nemcsak a feltört terület újbóli gyepesítésével, hanem – az erdőterület kivételével – más terület gyeppé alakításával vagy akár ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításával is teljesíteni lehet, ha a visszaállított terület meghaladja a 0,25 hektárt. Az így létrehozott vagy visszaállított állandó gyepterületeket 5 évig kell fenntartani.
Ha a gazdálkodó eleget tett a visszaállítási kötelezettségének, a következő évi egységes kérelemben kell nyilatkoznia erről, és meg kell jelölnie az állandó gyepterületei közül azokat, amelyeket az előző évi visszaállítási kötelezettség miatt alakított ki.
Ha ideiglenes gyepterületet alakít állandó gyeppé, akkor arról is nyilatkoznia kell, hogy hány évre visszamenőlegesen minősült a szóban forgó terület ideiglenes gyepnek.
Fontos, hogy nem keletkezik visszaállítási kötelezettsége, ha az állandó gyepterületet beerdősítette, kivéve, ha karácsonyfa- vagy energetikai faültetvényt telepít. A visszaállítási kötelezettséget ökológiai gazdálkodásban részt vevő területen nem lehet teljesíteni, kivéve, ha más módon nem teljesíthető.
A Natura2000 gyep feltörése vagy átalakítása az országos állandó gyeparánytól függetlenül is tilos, amiről a HMKÁ 9 előírás külön is rendelkezik.
A HMKÁ 3 előírás lényege, hogy tilos a szántóföldi tarlóégetés, kivéve, ha növény-egészségügyi okból kerül rá sor. Az előírás célja a talaj szervesanyag tartalmának fenntartása. A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban található hasznos élő szervezetek, ami miatt romlik a szerkezete, aszálytűrése, vízmegtartó képessége. Az égetés emellett nyílt, bolygatott felületet generál, amelyen az özönfajok tudnak a legkönnyebben megtelepedni, továbbá levegőszennyezést okoz.
Az előírás értelmében tilos a tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése, kivéve, ha a területen kártevő vagy kórokozó jelenik meg, és a növényvédelmi hatóság védekezési intézkedésként, határozattal rendeli el az égetést.
A HMKÁ 4 előírás a vízfolyások menti vízvédelmi sávokra vonatkozik a vízszennyezések, a felszíni és felszín alatti vizek állapotromlásának megelőzése érdekében. Az előírás szerint tilos műtrágyát, szervestrágyát és növényvédőszert kijuttatni a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteren belül, de a védőtávolságot 3 méterre lehet csökkenteni, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb.
Szintén tilos a fent részletezett anyagokat kijuttatni a völgyzárógátas halastavak partvonalától 5 méterre, valamint a MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától 20 méterre.
A tiltás nem vonatkozik az itatóhelyet megközelítő legeltetett állatok elhullatott trágyájára.
Fontos, hogy ha a vízfolyások mentén kialakított védelmi sávokat a HMKÁ 8 előírásban nem termelő tájképi elemként szeretnénk elszámolni, akkor a védőtávolságot nem lehet 5 méter alá csökkenteni, és ezeken a területeken nem szabad mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Kizárólag a kultúrállapot fenntartása – tisztító kaszálás, tisztító legeltetés és mechanikai gyomirtás – megengedett.
A HMKÁ 5 előírásai a talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelést szolgálják. Az előírásokat a MePAR-ban jelölt 12 százaléknál meredekebb lejtőkön található szántókon és ültetvényeken kell alkalmazni.
Az eddigi szabályok kiegészültek azzal, hogy az érintett területeken tilos kapásnövényeket termeszteni – beleértve a kukoricát és a napraforgót, valamint az őszi káposztarepce 24 centiméternél nagyobb sortávolságon történő termesztését is.
Az előírásban foglaltak alól azonban mentesül a gazdálkodó, ha az erózióveszély csökkentésére direktvetést alkalmaz, szintvonalas művelést folytat és/vagy a rétegvonalakkal párhuzamos, illetve lefolyást gátló füvesített vagy fás erózióvédelmi sávokat alakít ki.
Az erózióvédelmi sávot (3-20 méter szélességben) a tábla lejtővel párhuzamos tengelyén mérve legalább 100 méterenként kell kialakítani. Ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan kevesebb mint 30 méterre futnak egymástól, az erózióvédelmi sávnak össze kell kötnie a tábla két szélét. Ha 30 és 50 méter között futnak egymástól a lejtővel párhuzamos oldalak, az erózióvédelmi sávnak legalább 30 méter hosszúnak kell lennie, és a sáv, valamint a tábla széle közötti távolság nem lehet nagyobb 10 méternél. Ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai több mint 50 méterre futnak egymástól, az erózióvédelmi sávnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a tábla két szélén egyenként legfeljebb 10 méteres távolság lehet a sáv vége és a tábla széle között.
A HMKÁ 6 célja a talajvédelem biztosítása a legérzékenyebb időszakokban. A szántóterületeken fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítás után őszi kultúra vetésével, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül el kell vetni. A helyes gyakorlatba beleértendő a legalább december 31-ig a területen tartott másodvetés. Ha a nyári betakarítás az őszi kultúra vetése között egy hónapnál több idő telik el, az agronómiailag indokolt időn felüli periódusban a tarló fenntartásával vagy másodvetéssel kell biztosítani a talajborítást.
Az előírást a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével is teljesíteni lehet, de a tarlóval borított területen legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető.
Az ültetvényekkel kapcsolatban új előírás, hogy 12 százaléknál meredekebb lejtőkön legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével gondoskodni kell a sorközök talajtakarásáról. Emellett minden ültetvényre vonatkozik, hogy ha kivágják, az újratelepítésig biztosítani kell a talajtakarást, az előkészítéshez szükséges, agronómiailag indokolt idő figyelembevételével.
A HMKÁ 7 a szántóföldi vetésváltást szabályozza, a vízborítás alatt termesztett növénykultúrák kivételével. Fő szabály az éves vetésváltás betartása, amely a két főnövény között megfelelően vetett másodvetéssel is teljesülhet. Az előírás számos részletet tartalmaz, amelyek közül érdemes kiemelni, hogy a 2023-as kérelmezési évben Magyarország él az uniós végrehajtási rendeletben foglalt eltérés lehetőségével, és mentesíti a gazdálkodókat a vetésváltási kötelezettség alól.
A mentesség azonban nem vonatkozik az önmaguk után nem vethető növényekre – burgonyára, napraforgóra, káposztarepcére, szójababra, cukorrépára, olajtökre, dinnyére -, még 10 hektár alatti területen sem.
A másodvetés ezek között is megtöri a sort. Viszonyítási alap a 2022. évi egységes kérelemben bejelentett növény. Fontos, hogy a vetőmagtermesztés céljából vetett hibridkukorica legfeljebb 4 évig termeszthető önmaga után, az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területek pedig automatikusan megfelelnek a HMKÁ 7 előírásainak.
Bekerült a HMKÁ-előírások közé a vizes élőhelyek és lápok védelme (HMKÁ 2) is, de a tagállami sajátosságok és a szükséges végrehajtási feladatok előkészítése miatt csak 2025-től fog életbe lépni.
A témában további fontos részletek olvashatók a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium közös kiadványában.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
