Vértetű almafán
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
A sok eső miatt meggyűlhet a bajunk a kórokozókkal. Almán a lisztharmat és a varasodás, csonthéjasokon a különféle levélkárosító gombabetegségek, szőlőben a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkerothadás okoznak jelentős gondot, a diófákon pedig a baktériumos és a gnomóniás levél- és termésfertőzés is terjedőben van a bőséges csapadék nyomán.
Az elmúlt időszak időjárását a több alkalommal és kiszámíthatatlanul átvonuló időjárási frontok alakították. A csapadék mennyisége helyenként meghaladta a kéthavi mennyiséget, felhőszakadást, jégesőt okozva. A talajok nedvességtartalma jelenleg kedvező, de a sok csapadék miatt a kórokozók nehézségeket okoznak.
Vértetű almafán
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
Az almamoly folyamatos rajzása még mindig tart, de a lisztharmat és a varasodás veszélyessége a megnövekedett páratartalom és nedvességborítás miatt felértékelődött. A lisztharmat az intenzíven növekvő hajtásokra veszélyes, a varasodás pedig a leveleken és a termésen idéz elő újabb tüneteket. Az almafa-vértetű terjedése a védtelen fákon töretlen, a növény minden részén jelentkeznek friss fertőzések.
Blumeriellás levélfoltosság meggylevélen
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
A csonthéjas gyümölcsű fákon most szünetel a szilvamoly repülése, kissé alábbhagyott a keleti gyümölcsmoly rajzása, de így jelentős a fertőzött őszibarack-hajtásvégek és gyümölcsök aránya, sőt a birs termése is veszélyeztetett, tehát a rovarölő szeres kezeléseket nem szabad abbahagyni.
Az esőzések nyomán megnőtt a levélkárosító gombabetegségek terjedésének veszélye, így a sztigminás levél- és termésfoltosságé, a blumeriellás levélfoltosságé, de szilvafákon jelentős a vörösfoltosság is. A korai levélhullás megelőzése érdekében a termés leszüretelése után is folytatni a kell a lombvédelmet.
Szilvalevél vörösfoltossága
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
A szőlőültetvényekben a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkerothadás fertőzés egyaránt jelentős. A sok eső miatt gyakori a bogyók felrepedése, emiatt a szürkerothadás könnyedén megbetegíti a fürtöket. A peronoszpóra elsősorban a hajtásvégeken és a hónaljhajtásokon fertőz. A rovarkártevők közül most a tarka és a nyerges szőlőmoly nem rajzik, viszont egyre több levéltünetet okoz a kígyóaknás szőlőmoly, ami csökkenti az asszimiláló levélfelületet. A déli termőtájakon egyre nagyobb mértékben vándorol be az amerikai lepkekabóca az ültetvényekbe, akárcsak az inváziós poloskafajok, bár ezek más kultúrákban is nagy tömegben szívogatnak a hajtásokon és a terméseken egyaránt.
Elhanyagolt gyümölcsösökben és út menti fákon helyenként sok az amerikai fehér medvelepke hernyói által készített hernyófészek. Ezt most a kártevő második nemzedéke okozza, hatékonyan a hernyófészkek felszámolásával védekezhetünk.
A védekezések ellenére még most is igen erős a nyugati dióburok-fúrólégy jelenléte. A kezelt gyümölcsösökben is 250-300 darab a heti fogás, tehát nem szabad abbahagyni a védelmet, de a baktériumos és a gnomóniás levél- és termésfertőzés is terjedőben van a bőséges csapadék nyomán.
A gyapottok-bagolylepke hernyói nemcsak a szántóföldi kultúrákban, hanem a paradicsomban, paprikában, zöldbabban is gondot okoznak a termés megrágásával. A hernyók fejlettsége eltérő, így kártételükre még sokáig számítani lehet, ami a folyamatos szüret miatt nehézségeket okoz.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
