Mezőgazdasági hírek

Agrárközösség

Mi kell a vállalkozás indításához?

2022. augusztus 24., szerda

Nagy Z. RóbertA kertészeti tevékenyég tőke-, szaktudás- és munkaerő-igényes, és főként az időjárásból eredő és a piaci kockázata nagy, éppen ezért kevés az új belépő. Kicsiben kezdeni könnyebb és kevésbé kockázatos, bár ez esetben pedig a mérethatékonyság nem teljesül. Kellő szaktudás és tapasztalat nélkül azonban eleve nem érdemes belekezdeni.

A jövőben eredendően az lehet versenyképes, aki magas színvonalon, magas fajlagos hozamokkal dolgozik, és az általa alkalmazott intenzív technológiának a legtöbb időjárási káresemény elleni védelem is része.

Az időjárási körülményeket jó hatásfokkal kizáró növényházi hajtatás, vagy a gyümölcsültetvényben megvalósított öntözés, jégháló és fagyvédelmi technológia egyaránt csökkenti a kockázatokat.

A mezőgazdaságban nincs szünnap, ez kevésbé vonzó tulajdonsága az ágazatnak

Az intenzív termelési módok egyúttal a munkaerő-hatékonyságot is növelik, de a fokozódó munkaerőhiány ezzel együtt indokolttá teszi a gépesítést, automatizálást is, hangsúlyozta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Uniós támogatások

Számos pályázati lehetősége volt az elmúlt időszakban a fiataloknak, amelyek a jövőben további támogatási forrásokkal egészülnek ki. Fontos, hogy a támogatás igényléséhez már gazdálkodniuk kell. Nagyon jó fejlődési lehetőséget kínált a mezőgazdasági kisüzemek támogatása című pályázat, amelyre majdnem két éven át lehetett beadni a kérelmeket. A 15 ezer euró értékű szabadon felhasználható támogatásra azok voltak jogosultak, akik vidéki térségben élnek és a benyújtást megelőző üzleti évben 3000-6000 euró STÉ üzemmérettel vagy ugyanennyi árbevétellel rendelkeztek. A benyújtáshoz szükséges minimális üzemméretet már két tejhasznú tehénnel (3961 euró STÉ) el lehetett érni, vagy például 700 négyzetméteres termesztőberendezésben (üvegház, fóliasátor) való zöldséghajtatás is elég volt hozzá (3553 euró STÉ).

A pályázat tehát ténylegesen a legkisebb gazdálkodók számára nyújtott pénzügyi támogatást.

A közvetlen támogatásokat a KAP I. pilléréből fizették, a 2016-os fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatást pedig a II. pillérből, és több Leader szervezetnél kisléptékű vállalkozói támogatás is elérhető volt. A KAP Stratégiai Terv hatálybalépését követően a meglévő pályázatokon túl lehetősége lesz a fiataloknak a generációváltást ösztönző gazdaságátadási támogatásokban is részt venni, akár több 10 ezer euró értékben, tudtuk meg Fekete Zsanett-től, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara PR és kommunikációért felelős kabinetfőnök-helyettesétől.

Jövedelmezőségi mérethatár

Túl kis gazdálkodási méret – például néhány ezer négyzetméter fóliafelület, 1-2 hektár almatermésű vagy csonthéjasültetvény, vagy néhány hektár szabadföldi zöldség) – esetében olyan magasak a területegységre jutó állandó költségek, hogy általában gazdaságtalanná teszik a termelést.

A jövedelmezőségnek tehát bizonyos üzemméret a feltétele, említette Apáti Ferenc, és példákat is mondott a versenyképes méret körülbelüli alsó határára és annak tőkeigényére.

A fokozódó munkaerőhiányt gépesítéssel lehet áthidalni, ez viszont tőkeigényes

Két-három hektár üvegház építése, termálkúttal, a kiegészítő infrastruktúrával együtt 1,5-2 milliárd forint beruházást igényel. Húsz hektár intenzív almaültetvény létrehozása, öntözéssel, jéghálóval, fagyvédelemmel, erő- és munkagépekkel, valamint a termőfölddel együtt 600-800 millió forintba kerül. Száz hektár szabadföldi zöldség termesztése pedig a termőfölddel, erő- és munkagépekkel együtt 500-800 millió forintos ráfordítást igényel. Sorolhatnánk még példákat, de ezekből is jól érzékelhető, hogy a versenyképes méretű gazdaság több százmillió, vagy néhány milliárd forintos tőkét követel, hangsúlyozta a szakember.

Ez az oka annak, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban viszonylag kevés az új belépő, és a jelenlegi, versenyképes gazdaságaink többségét is 20-30 év alatt építették fel.

Mindez azt is jelenti, hogy nulláról kezdve nagyon nehéz versenyképes méretű gazdaságot teremteni rövid idő alatt.

Amire nagyobb esély van, az egy kisebb méretű, bizonyos értelemben kézműves jellegű termékeket kínáló gazdaság létrehozása. Ehhez viszont az egyedi termékeket felvevő réspiacokat kell megtalálni, vagyis mivel nem tömegtermelésről van szó, az értékesítési lehetőségek szűkebbek, mondta Apáti Ferenc.

A zöldség-gyümölcs termelésben a hatékonyságnak, fejlődésnek ma a szélsőséges időjárás és a munkaerő hiánya a legnagyobb gátjai. A munkaerő-kínálat esetleges és hektikus, vagyis kevés vállalkozás tud hosszú távon kiszámítható, megbízható dolgozókat alkalmazni. A munkaerő megszerzése szempontjából tehát az ágazatba újonnan belépők nincsenek jelentős hátrányban a már működő vállalkozásokkal szemben.

A szabadföldi kultúráknál nagy az időjárásból eredő kockázat

Az időjárási káresemények elleni védekezés alapvetően tőke kérdése: szinte mindenre vannak jó védelmi technológiák.

Aszály ellen az öntözés, a sok csapadéktól az esővédő fólia, a jégveréstől a jégháló véd, a tavaszi fagyok ellen különböző fagyvédelmi technológiák vethetők be, a fóliás és üvegházi zöldséghajtatás pedig eleve a környezettől való minél erőteljesebb elszigetelést szolgálja, hangsúlyozta a FruitVeB elnöke.

Szaktudás és tőke

Egy kezdő vállalkozás esetében, de akár egy meglévő vállalkozásnál tervezett fejlesztés előtt is, a két mérlegelendő belső (saját) adottság a rendelkezésre álló tőke és a szaktudás. Kellő szaktudás nélkül, legyen szó bármilyen zöldség-gyümölcs kultúráról, sikertelenségre ítélt a tevékenység. Mivel ma már a versenyképességhez a legtöbb ágazatban a lehető legmagasabb hozamokat kell kihozni a növényből, az nem lehetséges a növény és a termesztéstechnológia nagyfokú ismerete nélkül.

Ismeret alatt pedig nemcsak az iskolában megszerzett tudást értjük, hanem a termelési-gyakorlati tapasztalatokat is, hogy a kertész felismerje a növényben, talajban és a környezetben bekövetkezett változásokat, és azokra tudjon válaszolni.

Akinek nincs meg az iskolai végzettsége és a – legalább néhány éves – gyakorlati tapasztalata, ne kezdjen önállóan, szaktanácsadó segítsége nélkül vállalkozásba, mert jó eséllyel az első néhány évben „elvérzik”, mondta Apáti Ferenc.

Az agrárkamara is azt tanácsolja, hogy szaktudás és tapasztalat nélkül semmiképpen ne kezdjen senki komoly méretben gazdálkodásba, inkább munkahely (akár egy adott ágazatban működő vállalkozásban dolgozva) mellett indítsa vállalkozását. Ha már szerzett annyi tudást és termelési tapasztalatot, hogy hatékonyan termelhessen, akkor lehet komolyabb méretű gazdaságot építeni. Feltéve, hogy megvan hozzá a szükséges tőke.

A növényházakban nagyobb a termesztési biztonság

Az is igaz ugyanakkor, hogy tőkével részben a tudás is megvehető. Ha tehát valaki más üzletágban szerzett pénzt szeretne a kertészeti termelésben befektetni, akkor a tőke és a profi közgazdasági, menedzsmentszemlélet birtokában kezdheti nagyobb méretben is, ha gondoskodik hozzáértő vezetőről, munkaerőről, illetve szaktanácsadóról.

Szakképzettség (legalább aranykalászos gazda), illetve a „földműves” regisztráció a földvásárláshoz előírás a törvényben, az agrártevékenységeknek azonban nem feltétele a szakképzettség.

Vagyis ha valakinek van földje, akkor azon végzettség nélkül gazdálkodhat. Ráadásul egy hektárnál kisebb földterület vásárlásához földműves igazolás sem kell, a kertészeti tevékenységhez pedig egy hektár nem olyan kevés. Bármilyen gazdálkodáshoz elengedhetetlen azonban a szakmai tudás, ami megszerezhető iskolarendszerben vagy felnőttképzésben egyaránt. Ezzel kapcsolatban az agrárkamara segíteni tud az érdeklődőknek, mondta Fekete Zsanett.

Földhöz jutás

A földterületek ára számottevően emelkedett az utóbbi években, és a jelenlegi földtörvény a már gazdálkodókat védi és ezzel némileg korlátozza is az új belépők lehetőségeit.

Apáti Ferenc szerint nem baj, ha a törvény a helyi és régóta működő gazdaságoknak kedvez, mert jó eséllyel ők azok, akik a termőföldet (mint nagyon értékes és szűkös, illetve nem nagyon bővíthető erőforrást) a leghatékonyabban tudják hasznosítani.

Ez egyben azt is jelenti, hogy új belépőként nehezebb földhöz jutni, ami egy újabb korlát a tőke-, és szaktudásigény mellett. Vannak olyan szakmapolitikai szabályok, intézkedések, amelyek nem lehetnek jók mindenkinek, hanem csak rangsorolni tudnak, ilyen a földtörvény is, említette a FruitVeB elnöke.

Ötéves átlagÁltalánosságban minden vállalkozásra igaz, hogy ha a gazdálkodási tevékenység ötéves eredménye negatív, akkor érdemes átgondolni a folytatását. Az agrárágazatra jellemző, hogy mind az árak, mind a hozamok (utóbbi főleg a kertészetben és a növénytermesztésben az időjárási hatások miatt) meglehetősen ingadozók: vannak nagyon jó, jó, elfogadható, rossz és nagyon rossz évek, így az eredményt 4-5 éves időtávban érdemes értékelni. Minden ágazatnak, így az agráriumnak is vannak előnyei és hátrányai. De általános igazság, hogy ha magas színvonalon tesszük a dolgunkat, akkor szinte bármely ágazatban lehetnek sikereink, ha viszont rosszul (alacsony színvonalon) gazdálkodunk, akkor egyikben sem.

Tekintettel arra, hogy föld nélkül nem létezik élelmiszer-ellátás, ezért a föld megfelelő művelése társadalmi felelősséggel jár és annak forgalma nem lehet kizárólag magánügy. A földforgalmi törvény ezért írja elő azt is, hogy földművesnek nem minősülő természetes személy kizárólag egy hektárnál nem nagyobb földterületet szerezhet meg. Mindazonáltal a NAK szerint több mód is van arra, hogy valaki a földforgalmi törvény által elismert földművessé váljon, tekintettel arra, hogy az aranykalászos tanfolyam elvégzése, valamint a mezőgazdasági diploma megszerzése – a szükséges tudás elsajátítása mellett – lehetőséget biztosít erre, illetve bizonyos kritériumok teljesülésekor az őstermelők is megfelelnek az előírt követelménynek, mondta Fekete Zsanett.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu