Hol találkozik a hozam a profittal? Találkozik egyáltalán egymással? Ezt a kérdéskört kell körbejárni minden gazdálkodónak a versenyképesség érdekében. Az egyre növekvő termelési- és inputanyagköltségek mellett, elengedhetetlen az adatalapú gazdálkodás, ha azt várja a gazdálkodó, hogy a lehető legtöbb profitot termeljen a gazdasága. Sok esetben észre sem vehető, hogy miként alakulnak a bevételi és a kiadási oldalak, ugyanis csak év végén válik láthatóvá az eredmény. Ha a gazdálkodó nem tudja pontosan, hol, mit, és milyen bekerülési költséggel termel, akkor a mai piaci helyzetek alakulásában nagyon nehézzé válik a gazdaságosság és a nyereségesség útvonalán maradni.

Az agráriumban tevékenykedők és gazdálkodók a tapasztalataink szerint sokszor azt hiszik, hogy ha a lehető legtöbbet termelnek, akkor lesz a legnagyobb a hozam, vagyis a legnagyobb a profitjuk.
Ugyanez másként:
Gyakran összekeverik a hozammaximumot a profitmaximalizálással, pedig ez két különböző dolog. Ez közel sincs így, nem a hozammaximumnál van a profitmaximum. Egy adott termésnövekedés sokszor már csak jelentős többletköltséggel érhető el (pl. műtrágya, növényvédelem, öntözés, túlművelés stb.), miközben a piac nem fizeti meg a különbséget. 

Az alábbiakban összeállítottunk egy saját gazdálkodói tapasztalatokra és egyszerű számításokra épülő esettanulmányt a kukoricatermesztés profitmaximumáról:

Helyszín: Közép-Magyarország (kiváló termőhely)
Növény: Kukorica (szemes takarmány)
Év: 2024

Termelési lehetőségek (hozamszintek)

• Profitmaximum: kb. 11 t/ha-nál jelentkezik, ekkor a nyereség a legnagyobb (275 000 Ft/ha).
• 12 t/ha felett a költségnövekedés már nem térül meg arányosan.
• A termelési költségek meredeken nőnek a hozam növelésével (több műtrágya, intenzívebb növényvédelem, öntözés, géphasználat).
• Értékesítési ár: Nem változik hozamszint szerint, a piac nem fizet többet a plusz tonnákért.

Egyértelműen látható, hogy nem éri meg a „minél több, annál jobb” elv szerint termelni. A profitmaximum kukoricánál általában 10–11 tonna/hektár körül van Magyarországon, jó adottságú területen. Ez az érték a talajadottságok romlásával kevesebb. 

Ilyen grafikus elemzésekkel is kimutathatóak, akár saját gazdaságra vetítve az egyes növények termelési költségei, hozamai és bevételei. Ezekből az adatokból táblaszinten realizálhatóak a profithányadok.

Egyértelműen elmondható, hogy az intenzifikáció csak akkor térül meg, ha a piaci ár is követi, vagy ha speciális piacra termelünk (pl. speciális élelmezési igények, magas olajtartalmú, export stb.).

A precíziós gazdálkodás és a zónánkénti inputhasználat tovább növelheti a profitot – de nem feltétlen a hozamot.

Eredmény és következtetés:

Egyszerű számításokkal levezethető bárki számára, hogy milyen terméshozam mellett mekkora profit elérése realizálható. Sok tényezőtől függhet persze az egyenlet, ehhez ismernie kell a gazdálkodónak a területei adottságait (talaj, fekvés, mikroklíma stb.), befolyásolhatja a termelést a kiszámíthatatlan időjárás is, de ennek ellenére, ha birtokában vannak a gazdának a megfelelő adatok táblaszinten vagy kultúra szinten, sokat tehet a saját profitmaximuma eléréséhez.

Minden esetben reagálni kell a piac és a gazdaság változásaira, ami megfelelő adatok és jól értelmezhető információk nélkül lehetetlen. Érdemes megvizsgálni mit érdemes termelni, ami mellett maximalizálhatja a gazda a profitját. Egyszerű példaként felhozható egy átlagos kukorica termelési költségei, ahol minél nagyobb hozamot akar elérni a gazdálkodó és ehhez mindent megad a növénynek. Ezzel ellentétben egy biogazdálkodó, akinek nem a hozam maximalizálás a célja, kisebb hozam mellett akár sokkal magasabb haszonra tehet szert, ehhez kell figyelemmel kísérni a piac alakulását és ismerni a saját termelési költségeinket.

A mezőgazdaságban termelők számára nap, mint nap újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük, de a megfelelő adatok segítségével és az optimális célok kitűzésével sikeresen vehetik ezeket az akadályokat. Főleg a kisebb gazdaságoknak és termelőknek érdemes szem előtt tartani milyen profitot tudnak év végén realizálni a területeikről, illetve tudni melyek azok a tábláik, amik ténylegesen hasznot termelnek. A sikeres gazdálkodás kulcsa napjainkban már nem a magas hozamokban rejlik, hanem az erőforrások optimális kihasználása mellett a legjobb termésmennyiségek elérésében. Akkor lehet a gazdálkodó a legsikeresebb, ha meghatároz egy olyan hozamcélt, amit a megfelelő termesztés technológia mellett a legalacsonyabb termelési költségek ráfordításával a legtöbb profitot tudja kitermelni.

Az Agrárközösség 4.0 ajánlása:
– Ne a legnagyobb hozamra, hanem a legjobb költség-haszon arányra célozzunk!
– Használjunk költség-hozam szimulációkat, vizsgáljunk korábbi mérési eredményeket (farmmenedzsment szoftver segítségével) vagy kérjük erre szakosodott szakértő segítségét.
– Vezessünk pontosan minden költséget: így könnyebb azonosítani a valódi maximális profitpontot.

Írta:
Molnár Márton, Precíziós üzletág vezető
Sándor Bence, Precíziós tanácsadó
2025.06.17.