Brazíliában megrázta a marhahúsipart a BSE (szivacsos agyvelőgyulladás, kergemarhakór) megjelenése és az, hogy miatta piacokat vesztettek.

A brazil Földművelésügyi Minisztérium februárban bejelentette, hogy Par á államban egy állatban kimutatták a betegséget.

A kezdeti észleléskor nem lehetett tudni, hogy a fertőzött állat klasszikus BSE-t kapott-e, azaz prionnal szennyezett takarmány elfogyasztása révén betegedett meg, vagy az atipikus BSE-t, amelyről azt feltételezik, hogy minden szarvasmarha-populációban spontán előfordul.

Számos marhahús-importőr azonban nem várta meg a vizsgálati eredményeket.

Kína, Brazília fő marhahús-exportországa, azonnal felfüggesztette vásárlásait a dél-amerikai ország egész területéről. Hasonlóan döntött Thaiföld, Irán és Jordánia is.

A brazil marhahús-export tilalma valószínűleg csak rövid távú felfüggesztés, a brazil szarvasmarha-árak azonban elkezdtek gyengülni.

BSE

A betegséget 1986 novemberében írták le először az Egyesült Királyságban. A járványtani nyomozás és az agyvelő vizsgálata alapján arra következtettek, hogy az első eset 1985 áprilisában lehetett.

Nagy-Britanniában a kórkép széles körben elterjedt, de szórványosan megállapították más országokban is világszerte.

Magyarországon a betegség sosem fordult elő, feltehetően azért is, mert állati eredetű fehérje etetése kérődzőkkel sosem volt szokás hazánkban.

A BSE megjelenését olyan hús- és csontlisztek szarvasmarhával való feletetésének tulajdonítják, melyet súrlókórral fertőzött, elhullott juhok, illetve BSE-vel fertőzött, elhullott szarvasmarhák, valamint kérődzőkből származó vágóhídi hulladékok ártalmatlanná tétele során a technológiát megváltoztatva állítottak elő.

A szivacsos agyvelőgyulladást prionok (fertőző prion-proteinek) okozzák. Prionfehérjék a minden sejtmembránban jelen vannak, valószínűleg a sejtek közti kommunikációban vesznek részt, a szervezet pedig képes lebontani azokat. A fertőző prion-proteinek viszont ellenállnak a lebontásnak, a sejtekben felhalmozódnak és az (ideg)sejt pusztulásához vezetnek, kialakítva ezzel a szivacsos agyvelő-elváltozást. A betegséget gyógykezelni nem lehet.

A prionok ellenálló képessége extrém nagy, fertőtlenítőszerekkel nem inaktiválhatók, biztos elpusztításukhoz 2 atm nyomáson, 133 0C-on legalább 20 perces hőkezelés szükséges.

A prionok természetes viszonyok között szájon át fertőznek, a betegség lappangási ideje 3-5 év, fokozatosan súlyosbodó idegrendszeri tünetek jellemzik.

Napjainkban ELISA-alapú gyorsteszteket használnak a fertőzöttség kimutatására. Egyéb kimutatási/megerősítő módszerek közé tartozik az agytörzs kórszövettani vizsgálata. Ezen kívül elektronmikroszkópos vizsgálatokkal is ki lehet mutatni a fertőzöttséget. Élő állatoknál egyelőre nincs olyan módszer, mellyel a fertőzöttséget biztosan meg tudnánk állapítani.

A betegség megállapítása után az érintett állományt haladéktalanul forgalmi korlátozás alá kell vonni, és az állományból a jogszabályokban meghatározott egyedeket le kell ölni, és testét ártalmatlanítani kell.

A kergemerhakórral szembeni védekezés alapja, hogy a kérődzőkkel tilos állati eredetű fehérjét etetni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu