Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni. Miután a termelési költségek mintegy kétharmadát teszi ki a takarmány, 20-25 százalékos költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán, amit előbb-utóbb át kell terhelni a kiskereskedelemre, amely valószínűleg majd a fogyasztói árakban is változást fog okozni – mondta a Magyar Mezőgazdaságnak dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke.
„Nehéz, küzdelmes folyamat lesz, aminek a termékpálya függvényében még csak az elején-közepén tartunk” – tette hozzá. Kiemelte: a hazai állattenyésztés, állati termékelőállítás takarmányszükségletének biztosítása nemzetbiztonsági kérdés, ezért a fizikai készletekre nagyobb figyelmet kell szentelni a jövőben. Egy ilyen biztonsági készlet folyamatos „karbantartása” és rendelkezésre állása megoldaná ezt a problémát.
A termelők számára egyelőre egyetlen megoldás van: aki túl akar élni, annak ezeket a költségnövekedéseket be kell építenie a termékei árába.
Ez viszont nem megy egyik napról a másikra, fel kell rá készíteni a kereskedelmi láncokat és a fogyasztókat is.
A takarmányárak globális és totális emelkedése mellett a pandémia és a madárinfluenza is megtépázta a baromfiágazatot a tavalyi évben, a csirkeállomány azonban a bajok ellenére is növekedett. Ez részben a hazai fogyasztás emelkedésének köszönhető, a csirke az étkezési tojás mellett az a termék, amely a családok mindennapi fogyasztásába épült. A BTT elnöke szerint ez a jövőt is jelzi: ezek a termékek egyre nagyobb szerepet fognak kapni, európai és világszinten is.
A pulyka rossz évet zárt, bár ez nem elsősorban mennyiségi csökkenésben, hanem a jövedelemtermelő képességben mutatkozott meg. Az élőállat-kereslet alapján ugyanakkor megszilárdulhat a helyzete.
A víziszárnyas-ágazatban jelentősen visszaesett a termelés, főként a madárinfluenza miatti kivágások miatt.
A terület „felépülése” és jövője a járványvédelmi szint emelésén – ezzel együtt a madárinfluenza megjelenésének kockázatcsökkentésén -, valamint a HORECA (szálloda, étterem, kávézó) szektor újraindulásának sebességén múlik. Ez egyébként valamennyi állattenyésztő ágazat jövőképét befolyásolja.
A vendéglátóiparhoz hasonlóan a baromfiágazat is megszenvedte a HORECA-piac bezárását.
Egyebek mellett jóval kevesebb hús, tojás, libamáj fogyott.
A szektor nem kapott munkahely-megtartó kormányzati támogatást, de a szaktárca tudott biztosítani 25 milliárd forintot a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők számára, amelyből a baromfitermelők mintegy 4 milliárd forintban részesülhettek.
A pandémia átrendezte a munkaerő-piacot, egyes szektorokból – például a vendéglátásból – kiáramlott a munkaerő és máshol jelent meg, az állattenyésztésen azonban ez sem segített. A mai napig problémát jelent a szakképzett munkaerő, és ezzel hosszabb távon számolni kell.
A BTT elnöke szerint a gazdaságok vagy kiváltják az élőmunkát, vagy a meglévő munkaerő-állományhoz igazítják a termelésüket. A második szerinte zsákutca, mert a termékekre van és lesz is kereslet. A technológia fejlesztése a helyes út, mert így lehet hatékony és versenyképes cégeket, illetve ágazatot építeni.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu