A nagymértékű, súlyos lágy szárú gyomosodás akkor tapasztalható, amikor a lágy szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre átterjed, vagy a területen virágzó veszélyes gyom található, vagy a földterület 50%-át meghaladó mértékű lágyszárú gyomnövény található.

De melyek is ezek a veszélyes gyomnövények, amik a tarlókon, a táblaszéleken virágba borulva a támogatás elvesztését eredményezhetik adott év vonatkozásában?

Az aranka fajok a szulákfélék családjába tartoznak. Az élősködő növény népies nevei: fonalfűnyűg, görényfű, herefen, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz – hogy csak a legfontosabbakat említsük. A filigrán növény magja a talajban csírázik, majd szára a fény felé törve addig tekeredik-csavarodik, mígnem megtalálja megfelelő támaszát. Szépen rácsavarodik és kiszívja belőle a táplálékot. Ezt az adott növény aztán vagy túléli, vagy nem.

A selyemkórót, vagy más néven vaddohányt a méhészek kedvelik, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági területen a veszélyes gyomnövények közé sorolják. Ez egy egyre jelentősebb invazív gyomnövény, amely főként a laza szerkezetű, homokos talajokon fordul elő. Észak-Amerikában őshonos. A selyemkóró évelő növény, könnyen szaporodik magról és a gyökérsarjak segítségével egyaránt. Megfelelő védelmet csak a gyökéren keresztül is ható készítmények biztosíthatnak ellene. Nagyon nehéz kiirtani, mivel föld alatt is terjeszkedik, sarjtelepeket hoz létre, így könnyen kihajt, ha a föld felett visszavágjuk.

S a veszélyes gyomnövények sorába tartozik a mindenki által jól ismert parlagfű is. Allergén hatása miatt közegészségügyi okokból is irtandó növényként tartjuk számon. terjedése igen intenzív, mint ismeretes. A parlagfűről számos ismeretterjesztő hír olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján is.

Az Agrárkamara minden gazdának azt ajánlja, hogy a fentiek szerint alaposan nézze át a területeit, és gyomosodás esetén tegye meg a szükséges lépéseket minden fél érdekében.

Forrás: agrarszektor.hu