Mezőgazdasági hírek

Folytatódik a szőlőár-csata?

2022. július 1., péntek

Szüret előtt állva sokan kongatják meg újólag a vészharangot a várható szőlőárakra hivatkozva. Az elkeseredés kézzel tapintható, pedig az árak kapcsán még mély a csend. A gazdák borúlátóan fogalmazzák meg véleményüket a személyes beszélgetéseken, a közösségi médiában.

„Az a baj, hogy a borász állandóan a szőlőtermelő támogatására célozgat!” „Ha a tavalyi árak 20 forintot emelkednének, az jelen inflációnál csak értéktartás lenne, reál értékben semmit sem növekedne. De már most az AKG-ra hivatkoznak, hogy kompenzálja majd nekünk a kiesést.” „Idén óriási ráfizetés lesz ha az üzemanyagárak elszabadulnak, az inputanyagok már elszabadultak, a szőlő ára meg marad az előző évek szintjén.” „Sokan már most abbahagyják a permetezéseket, ha megtudják, hogy nem lesz emelkedés a felvásárlási árakban legalább olyan mértékben, mint a költségek növekedése.” „Ha nem követik a felvásárlási árak a megemelkedett költségeket, akkor amint lejár a 2022-2024-es AKG, akkor nagyon nagy területen várható művelési ág váltás.”Mai napig nagyon sokan termelnek szőlőt eladásra, a felvásárló pedig – néhány kivételtől eltekintve – nemigen honorálja a minőséget.

Hiába szebb, koncentráltabb a termés, magasabb a mustfok, ez legfeljebb néhány plusz forintot jelent a termelő számára. A mezőgazdaság ki van téve a természet szeszélyeinek, ezzel más esetben tisztában van a fogyasztó és képes/kénytelen akceptálni az ebből fakadó áringadozást, a szőlő kapcsán valahogy mégis a termelő nyeli le a különbséget. Jó 10-15 éve ugyanis nem, vagy alig mozdulnak a szőlőárak.

Nagyon eltérnek az önköltségi számítások, hiszen aki értékesítésre termeli annak az a célja, hogy viszonylag alacsony költséggel, jó átvételi áron és nagy mennyiséget termeljen, míg a felvásárlónak éppen az ellenkezője.A szőlőt meg kell védeni évente minimum nyolc alkalommal, ám időjárástól függően lehet csak hét permetezés.



Ez önmagában hektáronként legalább 300 ezer forint körül alakul, de inkább 400 ezer forint. Akar venni egy kis káliumot, foszfort? A gazda számára a tápanyag a kijuttatása legalább 240 ezer forintot jelent. Be kell menni az ültetvénybe metszeni? Tőkénként minimum harminc forint, mindezt hektáronként négyezer tőkével számolva 120 ezer forint. Év közben ott vannak a zöldmunkák – le kell kötni, hajtást válogatni esetleg lelevelezni – alkalmanként ez is 15-20 ezer forint. Ehhez jön a kézi vagy gépi szüret.
Hamar összejön az egymillió, idén inkább egymillió háromszázezer lesz a hektáronkénti önköltség.
„170 hektár szőlőt kezelek, az egyik területen az önköltség kilónként 400-450 forint, a másikon pedig 100-110 forint. Aki ez utóbbit el akarja adni, és nem kap érte 120-150 forintot, akkor veszteséget termel.Itt egy Chardonnay, ha megszakad is, nem tud többet teremni százhúsz mázsánál”- fogalmazta meg véleményét egy szőlőtermelő.

Ha a másik szőlőt nyolc alkalommal kell permetezni, akkor ezt a fajtát tízszer. Az egymillió háromszázezres árbevétellel szemben egymillió forint az önköltsége. Tehát a matek nem jön ki. Hol van akkor a bővített újratermelés, az amortizáció? Hol van a tápanyag visszapótlás? Sokan mondják, hogy a szőlő nem kíván tápanyagot, az megél magától. Még ha az átlagtermés 40 és 50 mázsa között mozog, ott is szükséges tápanyagot pótolni, káliumot, foszfort adni ahhoz, hogy a bornak legyen zamata. Ha nincs a talajban tápanyag, a borban is meg lehet látni a különbséget. Ha saját munkáját nem számolja be, akkor pedig nincsen értelme gazdálkodni.Nem könnyű a gazdákkal arról beszélgetni, hogyan lehet a ráfordítást kiszámítani.

Ha ezt a szőlőtermelő bevallja, abban a pillanatban a felvásárló a maga véleménye szerint hangolja az önköltséget, az átvételi árat.

Régen a szőlőtermesztés volt a szakma csúcsa – a gyümölcs- és zöldségtermesztéshez viszonyítva – jelen pillanatban messze lemaradt, mert nincs jövedelmezősége. Egy szántóföldi kultúrához képest messze termel elegendő bevételt.

„Az a gond, hogy az ültetvényeink nagy részét kordonműveléssel telepítettük, keskeny sorral és sok kézi munkaerő igénnyel. Ha marad a mostani helyzet, vissza kell térni a régi időkbe, amikor nagy sortávolsággal, hektáronként kevesebb tőkével dolgoztunk, épphogy belenyúltunk a szőlőkbe”- véli egy másik gazda. Azt szokták mondani, hogy más az, amikor 5500 tőkéről vagy annak feléről szüreteljük le ugyanazt a mennyiséget. Egyes megközelítések szerint nem a tőkeszám, hanem a lombtömeg mennyisége számít. Már Lenz Moser megmondta, a legfontosabb, hány négyzetméter levélfelület kell egy fürt szőlő kineveléséhez.Napjainkban hatalmas munkaerőhiánnyal küzd az ágazat, ami értelemszerűen a bérek emelkedést hozza magával.

Az inputanyag-árak szintén emelkednek követve az inflációt, ráadásul már mindent külföldről hozunk be. Itthon szinte semmit sem állítunk elő, ennek megfelelően euróért érkezik az import áru, ami a forint gyengülését követve minden évben tovább drágul. Ahogyan a rezsiköltségek is nőnek, üzemanyagár az egekben, ezek mind-mind közvetett hatást kell, azaz kellene, hogy gyakoroljanak az árképzésre. Ha a szőlőár megfelelő jövedelmet biztosít a szőlőtermelő részére, fedezi a művelés költségeit, az ültetvény amortizációját, ugyanakkor a szőlőfelvásárlói oldalról is kigazdálkodható, az ágazat jövője hosszútávon biztosított.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu